Óriási régészeti szenzációként számoltak be idén nyáron egy felfedezésről, amikor Egyiptomban, egészen pontosan Alexandriában egy fekete gránitból készült szarkofágra bukkantak egy ásatáson.
Bár a vonatkozó filmek – egészen pontosan a Múmia-trilógia – rajongói igyekeztek óva inteni attól, hogy bárki is megbolygassa a koporsót, az egyiptomi régészeti minisztérium illetékesei nem sokat foglalkoztak az efféle károgással, és egy lendületes mozdulattal felpattintották a gránitszarkofág tetejét.
Azaz pattintották volna, mert amikor néhány centire megemelték a koporsó tetejét, olyan orrfacsaró bűz árasztotta el a helyiséget, hogy a szakértőknek több mint egy óra hosszáig vissza kellett vonulniuk, amíg a szag valamelyest ki nem szellőzött.
„Felnyitottuk a szarkofágot, és hálistennek a világba azóta sem érkeztek meg a gonosz erők – nyilatkozta a Vice-nak Musztafa Waziri, az egyiptomi régészeti tanács főtitkára, aki, úgy látszik, maga is látta az említett filmeket. – Elsőként én dugtam be a fejemet a koporsóba, most pedig itt állok önök előtt, és semmi bajom.”
A szarkofág tartalma egyébként távolról sem volt olyan izgalmas, mint azt egy, az ókori egyiptomi birodalom idejéből származó fekete gránitládától elvárná az ember. A régészek három egykori katona maradványaira bukkantak, a csontvázak pedig különös, rozsdabarna vízben áztak. Mint később kiderült, ez egyébként szennyvíz volt, ami valahonnan be tudott szivárogni a sírkamrába.
Eddig meglehetősen hétköznapi történetről van szó – már amennyiben több ezer éves csontvázak meglelése hétköznapinak számít. Ezen a ponton azonban megjelent a brit Innes McKendrick, aki egyszemélyes bizonyítéka annak, hogy az emberiségnek kissé talán sikerült túltolnia a civilizációs biciklit.
McKendrick ugyanis nemcsak egyszerűen javaslatot tett, hanem a Change.org weboldalon petíciót kezdeményezett annak érdekében, hogy a szarkofágban felgyűlt barna löttyöt megkóstolhassa. Sőt, egészen konkrét elképzelései szerint szénsavval dúsítaná a trutymót, és energiaitalként dobná piacra.
Van az a pillanat, amikor elfogynak a szavak
Persze valószínűleg csupán némi iróniával nyakon öntött viccelődésről van szó, McKendrick ugyanis Egyiptom csontvázkirályainak címezte a petíciót, amelyben azt írta: „Meg kell innunk az elátkozott szarkofágban található folyadékot, valamilyen szénsavas energiaital formájában, hogy magunkba szívhassuk annak varázslatős erőit, és végre meghalhassunk.”
Egy ilyen prémium őrültségre már a brit bulvársajtó is felfigyel, így nem véletlen, hogy a Metro című napilap meginterjúvolta a férfit.
„Egy ragyogóbb, optimistább jövő érkezhetne el, amelyben a Földet apró cafatokra szaggatják a haragvó, halhatatlan egyiptomi istenek kezei – mondta a férfi, akivel kapcsolatban nem lennénk meglepve, ha hiánya már feltűnt volna valamelyik brit mentális egészséggel foglalkozó intézmény ápolóinak. – Meggyőződésem, hogy ha a fekete szarkofágból származó elátkozott vöröses folyadékból koffeintartalmú energiaitalt készítenénk, nemcsak a túlvilági erőkhöz férhetnénk hozzá, de egy olyan tömegterméket is előállíthatnánk, amely jól néz ki, és finom. Úgy gondolom, hasonló íze lenne, mint bármelyik másik, csontvázakból előállított üdítőitalnak, amelyeket a legjobb szupermarketekben kapni manapság. Ezekkel csupán annyi a probléma, hogy eddig nem sikerült előidézniük a világvégét, végromlásba taszajtva a bolygónkat és a civilizációnkat. Nagy reményeim vannak azzal kapcsolatban, hogy a csontvázakból készített itallal végre elérkezhet az örök kárhozat időszaka, amelyért az aláírásgyűjtő kampánnyal szeretnénk küzdeni.”
Haverok, buli, kétezer éves múmialé!
Az élelmes külföldi újságírók már fantázianevet is találtak az italnak, a szarkofág angol megfelelőjéből (sarcophagus) képzett SarcophaJuice formájában.
Azt még az NLCafé szerkesztőségében sem tudjuk pontosan, hogy a fenti hírre mi szüksége volt a világnak, mindenesetre drukkolunk, hogy McKendricket lehetőleg ne engedjék mostanság semmilyen régészeti feltárás közelébe.
