Fennáll a kockázata annak, hogy a föld tartósan és visszafordíthatatlanul üvegházzá válik, még akkor is, ha a szén-dioxid-kibocsátást sikerül a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott korlátok (1,5-2 Celsius-fokos felmelegedés) között tartani – figyelmeztetett egy nemzetközi kutatócsoport az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent új tanulmányban.
Az „üvegházföld” klíma hosszú távon rögzül, globálisan 4-5 Celsius-fokkal lesz magasabb az átlaghőmérséklet az iparosodás előtti időszakhoz képest, a tengerszint 10-60 méterrel lesz magasabb, mint napjainkban – olvasható a tanulmányban, amelynek szerzői arra a következtetésre jutnak, hogy jelentősen fel kell gyorsítani az átmenetet egy emissziómentes világgazdaság felé.
Az ember okozta üvegházhatású gázkibocsátás a földön uralkodó hőmérsékletnek nem egyedüli meghatározója. Tanulmányunk azt vetíti előre, hogy az ember előidézte 2 Celsius-fokos globális felmelegedés hatással van a föld más rendszereire is, ami további felmelegedést generál, még akkor is, ha leállítjuk az üvegházhatású gázkibocsátást
– mondta Will Steffent, az Ausztrál Nemzeti Egyetem és a Stockholmi Egyetem kutatója. „Hogy elkerüljük ezt a forgatókönyvet, szükség van arra, hogy az emberi tevékenység a bolygónk kizsákmányolásától a jó sáfárkodás irányába mozduljon” – hangsúlyozta.
Jelenleg a globális átlaghőmérséklet egy Celsius-fokkal magasabb az iparosodás előtti időszakhoz képest, és 0,17 Celsius-fokkal növekszik évtizedenként – emlékeztetett a Stockholmi Egyetem közleménye.
Az ausztrál, svéd, dán, belga, német, amerikai, brit és holland kutatók tíz természeti folyamat – az örökké fagyott talaj olvadása, az óceánfenékről a metánhidrát elvesztése, a talaj és az óceán szénelnyelő képességének csökkenése, az óceánokban a bakteriális légzés növekedése, az Amazonas esőerdőinek, az északi erdőknek a pusztulása, az északi félteke hótakarójának csökkenése, az északi-sarki nyári tengeri jég elvesztése, és az Antarktisz körüli tengeri jég és jégmezők csökkenése – hatásait vizsgálták.
Aggodalomra ad okot, hogy ezek az elemek dominóhatást idézhetnek elő. Ha az egyik elem eldől, továbblöki a többit. Nagyon nehéz lesz, vagy lehetetlen megállítani azt, hogy az egész dominósor összedőljön. Lakhatatlanná válnak helyek a földön, ha az üvegházföld valósággá válik
– hangoztatta Johan Rockström svéd kutató.
Bemutattuk, hogy az ipari kor üvegházhatású gázkibocsátása hogyan billenti ki egyensúlyából időjárásunkat és a föld rendszereit. Konkrétan rámutattunk a föld gépezetét felborító elemekre, amelyek ha meghaladnak egy bizonyos stressz-szintet, egyenként alapvetően, gyorsan és valószínűleg visszafordíthatatlanul megváltoznak. Az események ezen láncolata a föld egész rendszerét egy új működési folyamatba taszítja
– figyelmeztetett Hans Joachim, a potsdami Klímakutató Intézet igazgatója.
A tanulmány szerzői szerint: hogy el lehessen kerülni ezt az állapotot, többre van szükség, mint az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére. Javítani kell például az erdő- és a talajgazdálkodást, a biológiai sokszínűség megőrzését, olyan technológiákra van szükség, amelyek lehetővé teszik a szén-dioxid kivonását a légkörből és föld alatti tárolását.
A klímaváltozás lehetséges következményei 2050-től (MTI)
