Joana Vasconcelosra akkor figyelt fel a világ, amikor a portugál művész a 2005-ös velencei biennálén kiállította A Noiva (A menyasszony) címet viselő installációját: egy gigantikus kristálycsillárt, amelyhez nem fényesre csiszolt üvegdarabokat, hanem 25 000 tampont használt fel.
Vasconcelos 1971-ben Párizsban született, a francia fővárost azonban hátrahagyta, és napjainkban Lisszabonban él. Már a kilencvenes években rendezett kisebb önálló kiállításokat, a világhírt azonban a már említett velencei szereplés hozta meg neki. Ezután ő lehetett az első nő, egyben a legfiatalabb művész, aki kiállíthatott a versailles-i kastélyban, nemrég pedig első portugálként ő kapott önálló kiállítási lehetőséget a bilbaói Guggenheim Múzeumban. I’ll Be Your Mirror című kiállítása egyszerre egyfajta retrospektív gyűjtés korábbi műveiből, ugyanakkor vitriolos tükör, amelyet korunk társadalma elé tart.
Az I’ll Be Your Mirror kiállítás görbe tükröt tart a világ elé (Fotó: Getty Images)
Aki járt már a Frank Gehry által tervezett, rendkívül látványos épületben, az tudja, milyen kihívást jelent, ha egy művész szeretné elkerülni, hogy maga a múzeum vonja el a figyelmet az alkotásairól. Joana Vasconcelos biztosra ment, és egy gigantikus textilinstallációval, a Valkűrrel már a bejáratnál lecsap a látogatókra. A Valkűrből több változat is készült – többek között a már említett velencei biennáléra – mindig a kiállítóhely sajátosságait kihasználó módon.
A bilbaói Valkűr a hatalmas épület rejtett zugaiba is beférkőzik, mintha csak valamilyen szerv lenne, amely behálózza a rendelkezésére álló teret. A valkűrök a skandináv mitológia harcos istennői, akik a csatában elesett hősöket kísérték a Valhallába. A fonalból, textilből, LED-égőkből és acélkábelekből összeállított, narancs-rózsaszín-kék színekben pompázó műalkotás elképesztő méretei – egyes „csápjai” a Guggenheim harmadik emeletéig is felérnek – Vasconcelos védjegyének is tekinthetőek. Tavaly például több mint 25 méter magas, sötétben világító rózsafüzérrel köszöntötte a Portugáliába látogató Ferenc pápát.
Az élénk színű, puha valkűr jó ellenpontja a bilbaói Guggenheim modern épületének (Fotó: Joana Vasconcelos, VEGAP, Bilbao, 2018)
A Valkűröket a művész nem egyedül készíti, hanem egy lelkes csapat segítségével, akikkel egy Lisszabonhoz közeli gyárat béreltek ki művésztelepként. Vasconcelos nemrég a The Independent brit lapnak nyilatkozva elmondta, gyakran kap megkereséseket különböző múzeumok igazgatóitól, akik arra kérik, tervezzen valamit, amellyel kitölthetőek a hasonló intézmények előtereiben kialakított, jellemzően hatalmas, üres terek. A művész azt is elmondta, hogy ilyenkor jellemzően igazgatónőkről van szó, a szóban forgó múzeumokat pedig az esetek többségében férfiak tervezték, akik betonnal és fémmel dolgoznak. A Valkűröket részben ezért is olyan anyagokból készítik, amelyek felhasználását jellemzően inkább a nőkkel azonosítja a társadalom.
A gigantikus Valkűr tervei a művész portugáliai műhelyében (Fotó: Getty Images)
Vasconcelos egyébként elkötelezett aktivista, számos társadalmi kérdésben szólal fel a nemek közti jogegyenlőségtől az univerzális oktatáson, akadálymentesítésen, gyerekjogokon át az AIDS vagy épp a rák ellenes küzdelemig. Az ilyen és ehhez hasonló megmozdulásokba jótékonysági árverésekre felkínált műveivel – például a Star Wars-filmek jellegzetes rohamosztagosainak „megdolgozott” változataival száll be.
Joana Vasconcelos a bilbaói Valkűr összeszerelése során (Fotó: Getty Images)
Feminista társadalomkritika
A kiállításra belépők elsőként egy hatalmas, lassan forgó szívvel, a Red Independent Heart nevű alkotással találkozhatnak, ezzel megadva a kiállítás alaphangját: a számtalan, hatalmas műgonddal, kézzel meghajlított piros műanyag evőeszközből megformált szív egyszerre mutatja be, hogy egy nőnek mennyi elszántságra és humorra van szüksége ahhoz, hogy érvényesülhessen a férfiak uralta világban.
A műanyag evőeszközökből összeolvasztott szív a kiállítás nyitódarabja (Fotó: Joana Vasconcelos, VEGAP, Bilbao, 2018)
Vasconcelos művei olykor sokkoló, olykor humoros módon jelenítenek meg mindennapi tárgyakat, illetve mindennapi tárgyakból épített, nem hétköznapi installációkat, amelyek valamilyen módon a nőket, a női(es)séget állítják a középpontba valamilyen csavarral.
Első ránézésre „sima” kristálycsillár, közelebbről azonban kiderül, hogy 25 000 tamponból készült (Fotó: Joana Vasconcelos, VEGAP, Bilbao, 2018)
A nőiség két oldala
A legjobb példa erre a 2011-ben elkészült, Marilyn nevet viselő alkotás, amely szintén részét képezi a bilbaói kiállításnak. Két óriási, magas sarkú cipőről van szó, amelyeket közelebbről megvizsgálva tűnik csak fel a szemlélőnek, hogy rozsdamentes fazekakból készültek. Vasconcelos saját bevallása szerint ezzel a művel arra próbált rámutatni, hogy a nők milyen erőfeszítéseket tesznek, amikor a férfiaknak akarnak tetszeni, ezért tűsarkúba bújnak, illetve később szintén a férfiak számára főznek vacsorát a felhasznált edényekben.
A Marilyn nevű alkotás trükkösen mutatja be a nőiség két – feltételezett – oldalát (Joana Vasconcelos, VEGAP, Bilbao, 2018)
De említhetnénk a Full Steam Ahead (Teljes gőzzel előre) nevet viselő installációt, amely több mint 100 színes vasalóból áll össze három lassan szétnyíló, majd összecsukódó virággá. A művész ezzel is a szépség, illetve a házimunka fogalmait állítja szembe egymással.
A vasalókból összeállított, Full Steam Ahead című installáció (Fotó: Joana Vasconcelos, VEGAP, Bilbao, 2018)
Marie Antoinette helikoptere
De hasonló kettősség jelenik meg az I’ll Be Your Mirror kiállítás „címszerepét” képviselő óriási, kerek tükrökből összerakott maszkban, amely egyszerre jeleníti meg a hiúságot és a rejtőzködést. Ahogy a művész a The Independentnek elmondta, az installáció ötvözi a hétköznapiságot a barokk kor karneváli maszkjainak stílusával. Más műveire jellemző módon az I’ll Be Your Mirror is az átalakulásról, átlényegülésről is szól, és egyszerre tükrözi vissza a múzeumlátogatók és a többi kiállítási tárgy képét.
A kiállítás címét viselő I’ll Be Your Mirror a bilbaói Guggenheim Múzeumban (Fotó: Joana Vasconcelos, VEGAP, Bilbao, 2018)
Ezzel összecseng a kiállítás kurátorának, Petra Joosnak kedvenc Vasconcelos-alkotása, a 2002-es Burka is, amely rámutat, hogy a radikális iszlám hogyan kényszeríti rá a nőket személyiségük elfedésére. Érdekesség, hogy a Burka létrehozásához a művész haditudósítóként dolgozó édesapját kérte meg, hogy hozzon neki egy eredeti burkát Afganisztánból. Miután felpróbálta, rájött, hogy a nők hogyan álcázzák vagy leplezik saját identitásukat a hétköznapokban – olyan helyeken is, ahol nem kell burkát hordaniuk.
Az ambivalencia folytatódik a kiállítás egyik termét uraló Lilicoptère esetén is. A strasszokkal kirakott, aranyszínűre festett, rózsaszín strucctollakkal ékesített helikoptert Vasconcelos eredetileg a 2012-es versailles-i kiállításra készítette: ilyen járművel közlekedne a hírhedt Marie Antoinette, ha most élne. Ugyanakkor a fentiekben már bemutatott kettősséget is jól megjeleníti a jellemzően a nőknek tulajdonított csillogó-rózsaszín látványvilágot a jellemzően a „férfias” tevékenységek közé sorolt repüléssel egyesítő Bell 47 típusú helikopter. Érdekesség, hogy Vasconcelos volt az első nő, akinek megengedték, hogy kiállítson a palotában, igaz, a Bride-ot túl soknak találták az ottani kiállítás szervezői, ezért jöhetett létre a Lilicoptère.
A Lilicoptère kétségtelenül a kiállítás egyik leglátványosabb darabja (Fotó: Joana Vasconcelos, VEGAP, Bilbao, 2018)
Más alkotások, például a Call Center nevű óriási, 168 régi bakelittelefonból összeállított pisztoly a fogyasztói társadalom és a tömegkommunikáció jelenségének ad fricskát. Az összhatást a véletlenszerűen megszólaló telefonok csörgése változtatja fülsértő kakofóniává, amit Vasconcelos alkotótársa, a portugál Jonas Runa programozott.
A csörgő telefonokból megformált pisztoly, a Call Center (Fotó: Joana Vasconcelos, VEGAP, Bilbao, 2018)
A művészre jellemző humor is megjelenik a bilbaói kiállítás falai között: egy hatalmas játszótéri körhintára maguk a látogatók ülhetnek fel, és magukat bepörgetve válhatnak kiállítási tárgyakká – a többi nézelődő általános derültsége közepette.
A Meeting Point (találkhely) nevű installációt a kiállítás látogatói keltik életre (Fotó: Joana Vasconcelos, VEGAP, Bilbao, 2018)
Bár a jelenlegi kiállítás már egyfajta visszatekintés, a jövőben is érdemes lesz figyelemmel követni Joana Vasconcelos munkásságát, ha pedig a bilbaói kiállítás esetleg Budapestre érkezne, felkeresni az I’m Your Mirrornak helyet adó galériát vagy múzeumot.
Anyaotthonba került a 17 éves anya, akinek a kisbabáját patkányok harapdálták össze
Liptai Claudia megmutatta lányát, Pankát gyönyörű szép esküvői ruhába bújva
Megszólalt az ócsai polgármester Koltai Róbert kitiltásáról
Meghalt Azahriah menedzsere, Ferich Balázs
Csillagjegyek, akik remek hétvége elé néznek
Nőként kezdett új életet Németországban a megasztáros Szecsődi Kari
Sztárok, akik a nagyszüleiket vitték a vörös szőnyegre
