A múlt héten bejelentették, hogy az európai konzultáció hatására eltörlik az óraátállítást az Európai Unióban. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy át kell térni a nyári időszámításra. Arról viszont nem beszélt, hogy ez mikor történhet meg.
Az óraátállítást egy uniós irányelv szabályozza, ezt kell módosítani. Arra azonban ne számítson senki, hogy most októberben már elfelejtheti a tekergetést. Még úgy is, hogy egy viszonylag egyszerű ügyről van szó, 4-8 hónap alatt születhet meg a döntés – tudtuk meg Kende Tamás nemzetközi jogásztól.
Ha kicsit felgyorsítják a folyamatot, akkor elképzelhető, hogy jövő ősszel „benne ragadunk” a nyári időszámításban, vagyis 2019 októberének utolsó vasárnapján már nem kell átállítani az órákat.
Az persze egyáltalán nem biztos, hogy a nyári időszámításra térünk át. Az Európai Bizottság a nyárit fogja ugyan javasolni, de az is előfordulhat, hogy a tagállamok észrevételei alapján a téli időszámítás marad. Kende Tamás szerint arra nem lesz lehetőség, hogy a tagállamok külön-külön eldöntsék, melyik időszámítást választják, az ugyanis fontos szempont, hogy egységes legyen az időszámítás, így is három időzóna van az unióban.
Ezek után már csak az a kérdés, melyik időszámítás lenne a legjobb. A Magyar Alvás Szövetség támogatja az óraátállítás eltörlését, ám szerintük élettani szempontok miatt érdemesebb a téli időszámítást meghagyni. Máskülönben lesznek olyan téli időszakok, amikor sötében kell munkába és iskolába menni.
A Nap december utolsó és január első napjaiban kel fel a legkésőbb, a mostani időszámítás szerint 7:30 körül. Nyári időszámítás esetén ezeken a napokon már 8:30-at mutatna az óra, vagyis az emberek nagy része sötében indulna el otthonról. (És nagyjából 12 hét lenne az évben, amikor 8 óra előtt nem kelne fel a Nap.)
A budapesti Deák tér és környéke december 21-én reggel 8 órakor, ha a nyári időszámításra állunk át
Reggel 8:30-kor ezzel foglalkoznak a magyarok egy átlagos hétköznapon a KSH Időmérlege szerint:
- 21 százalék dolgozik,
- 23 százalék házimunkát végez (zömében nyugdíjasok),
- 14 százalék eszik,
- 8 százalék közlekedik,
- 8 százalék a személyes szükségleteit végzi,
- 8 százalék alszik,
- 3 százalék tanul.
Az aktívak esetében persze nagyobb a munka aránya: reggel fél 9-kor 47 százalék már dolgozik, noha 8 százalék még (vagy már) alszik.
De nézzük a téli napok délutánjait, mert amit a természetes fényből elveszítenénk a reggeleken, azt munka után visszakapnánk. Van nagyjából 5 olyan hét az évben – ennek nagy része decemberre esik – amikor 16 óra előtt lemegy a nap. A nyári időszámítással elviselhetőbbek lennének ezek a zord délutánok, és munka után lenne még egy-másfél óránk, amit világosban tölthetnénk.
Ezzel meg is érkeztünk a nyári időszámítás legnépszerűbb hatásához: nyáron jó sokáig van világos esténként, júniusban és júliusban fél 9-háromnegyed 9 körül kezd sötétedni. Vagyis azt kell eldönteni, melyik a jobb: a reggeli vagy az esti világosság.
A Magyar Alvás Szövetséggel könnyen összekeverhető, orvosokból álló Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság főtitkára szerint nehéz egészségügyi érvekkel válaszolni a kérdésre. Szakács Zoltán úgy érzi, depresszívebb, ha télen természetes fény nélkül indul az ember napja, ráadásul rengeteg munkavállaló eleve természetes fényben szegény környezetben, zárt térben dolgozik. Orvosi szempontból azonban a napfényes órák száma a döntő.
Persze mindenkinek nem lehet kedvezni, akármelyik időszámítás is marad, lesznek, akik eleinte nem fognak örülni neki. Munkarendtől, kortól is függ, kinek, mi a jó. Egy idő után valószínűleg fel sem fog tűnni.
Oroszország visszatáncolt
Az oroszok nem tudták megszokni a nyári időszámítást. Dmitrij Medvegyev miniszterelnök javaslatára 2011-ben átálltak az egész éves nyári időszámításra. Az intézkedésre azonban sok panasz volt. Állítólag az emberek krónikus alváshiányban szenvedtek, állandóan fáradtak voltak, a mezőgazdasági dolgozók szerint pedig az állítok sem tudták megszokni az új időszámítást. Így 2016-ban Oroszország visszaállt a téli időszámításra.
A főtitkár azonban meglepő véleménnyel van az óraátállításról. Egyenesen „légből kapott” dolgoknak nevezte, hogy az óraátállítás napokig, akár hetekig megviseli a szervezetet, romlik a koncentráció és a teljesítőképesség, illetve több a baleset is ilyenkor.
A neurológus és szomnológus főorvos szerint az egyórás átállítást nagyjából egy nap alatt kiheveri a szervezet. Annyira kicsinek számít az egy óra, hogy még a cirkadián ritmust sem zavarja meg. Ezért szerinte orvosi-egészségügyi szempontból nem jelent gondot az évi kétszeri óratekergetés, de ha már nem annyira jelentős az energiamegtakarítás, akkor miért ne, legalább egy bosszantó dologtól megszabadulhatunk.