Az amerikai titkosszolgálat temérdek dokumentumot zárol – de azt azért valószínűleg kevesen gondolnák, hogy az aktákban viccek is lapulnak. Pedig így van: ahogy a Berkley Egyetem történésze, dr. Gene Zubovich a napokban felhívta rá a figyelmet, nemrég szovjet vicceket oldottak fel a titkosítás alól a hidegháború idejéből.
„A CIA hibát hibára halmozott a hidegháborús időkben, de a szovjet viccek listázása biztos nem volt közöttük. Most hozták nyilvánosságra őket” – írta Zubovich Twitter-bejegyzésében, amely világhírűvé tette a tréfákat.
A titkosítás alól feloldott viccek kicsit ódivatúak, de ez azért például jópofa:
A szeszért sorban álló munkás megunja a várakozást, és azt mondja a barátjának: „Elegem van, foglald a helyemet! Elmegyek, lelövöm Gorbacsovot!” Két órával később visszatér a helyére. Társai kérdezik: „Na, sikerült?” „Á, dehogy, az a sor jóval hosszabb volt.”
És ez se rossz:
„Mi a különbség Gorbacsov és Dubček között? Semmi, csak Gorbacsov még nem tudja.”
A CIA szigorúan titkos viccei (Thinkstock)
A vélhetően a nyolcvanas évekből származó viccek egy 13 millió oldalas, interneten megjelent CIA-dokumentum részei, és mint Peter Clement, a CIA európai és eurázsiai igazgatóhelyettese a Quartznak elmondta, annak idején kifejezetten népszerűek voltak a titkosszolgálatnál: „A moszkvai amerikai nagykövetség majdnem minden évben küldött viccválogatásokat. Év végén jöttek, amolyan karácsonyi ajándék gyanánt, ha úgy tetszik.” Az persze még így is kérdés, hogy a titkosított aktákba miért kerültek be – a legvalószínűbb az, hogy a Szovjetunióban uralkodó közhangulat bemutatását szolgálhatták –, de ha jobban meggondoljuk, ez talán nem is olyan fontos. Nevetni (vagy sírni) enélkül is lehet rajtuk, mondjuk ezen:
Egy férfi belép a boltba, és megkérdezi az eladónőt: „Nem árulnak semmilyen húst?” Mire a hölgy: „Nem, mi halat nem árulunk, az az üzlet, ahol hús nincs, az utca túloldalán van.”
Vagy mondjuk ezen:
A Lenint, Sztálint, Hruscsovot, Brezsnyevet és Gorbacsovot szállító vonat váratlanul megáll, amikor a sínek elfogynak. Minden vezető a saját módszere szerint cselekszik. Lenin összegyűjti a munkásokat és a parasztokat a földekről, és arra buzdítja őket, hogy építsenek hosszabb sínpályát. Sztálin lelöveti a vonat személyzetét, amikor az még mindig nem mozdul. Hruscsov rehabilitálja a halott személyzetet, és elrendeli a vonat mögött húzódó vágányok felszedését, hogy le lehessen őket fektetni a szerelvény elé. Brezsnyev behúzza a függönyt, és oda-vissza dülöngél, mintha a vonat mozogna. Gorbacsov pedig nagygyűlést hív össze a mozdony elé, és azt kántálja a tömeg élén: „Nincsen sín! Nincsen sín! Nincsen sín!”
Ha kedved támadt a többi vicchez is, a CIA oldalán megtalálod őket!
Forrás: IFLScience
