Szabadidő

A szülők akkor is költenek játékra, ha rosszul mennek a dolgok – ismerd meg a LEGO sikersztoriját!

A dán építőjátékot bizonyára senkinek sem kell bemutatni, de az alapító család történetét valószínűleg már jóval kevesebben ismerik. A LEGO szülőhelyén, a dániai Billundban jártunk.

Sokat elmond a LEGO Dániában betöltött szerepéről, ha elmondjuk: szülőhelye, Billund egy bő hatezres kisváros, ahol a lakosság mintegy háromnegyede a cégnél dolgozik, repülőtere azonban nagyjából kétszer akkora, mint a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. A légikikötő eredetileg azért létesült, hogy a cég vezetőinek magángépei le tudjanak szállni – konkrétan a LEGO fizette az építkezést –, azonban ma már a turisták és a cégnél dolgozó munkavállalók tízezreinek is könnyebbé teszi a vállalat központjának megközelítését. De ne szaladjunk ennyire előre.

Szükségmegoldásból minőségi játék

A LEGO létrejöttét Ole Kirk Christiansennek köszönheti, aki egy szegény család tizedik gyerekeként született 1891-ben. Felnőtt életét Billundban töltötte, ahol asztalosként és ácsként kezdett dolgozni: főleg pajtákat, nagyobb faépítményeket, ajtókat és hasonló használati tárgyakat készített.

Ole Kirk Christiansen asztalosból lett a világ legismertebb játékmárkájának megalkotója (Fotó: LEGO)

A 20. század húszas éveinek végén kirobbanó gazdasági világválság miatt erősen visszaesett a kereslet az efféle szolgáltatások iránt, Christansennek ezért más bevételi forrás után kellett néznie. Eleinte korábbi munkáinak miniatürizált változatait gyártotta le, hogy segítse leendő vásárlóit a tervezésben, ezek szolgáltak inspirációként a későbbi játékokhoz. Christiansen ugyanis rájött, hogy a nehéz időkben a szülők – sokszor akár erejükön felül is – próbálják minél jobban óvni a gyerekeiket, hogy legalább nekik jól menjen a soruk. Vagyis a nagyobb beruházások, mint például egy istálló vagy egy pajta felépítése elmaradhatnak, de legalább valamilyen apró játékkal próbálnak majd kedveskedni a gyerekeiknek.

Mivel a kor fajátékai jellemzően hulladékfából készültek, Christiansen máris talált egy piaci rést. Asztalosképzettségét kihasználva elkezdett jó minőségű fából masszív, a gyerekek használati szokásainak ellenálló játékokat, főként különféle autókat gyártani. Emellett saját gyerekei számára elkészítette az alábbi fotón is látható, fából készült kacsát, amely legalább annyira ikonikussá vált, mint az idén negyvenedik születésnapjukat ünneplő LEGO-emberkék, az úgynevezett minifigurák.

A legendás, fából készült kacsa, Ole Kirk Christiansen egyik első fajátéka (Fotó: Andersen Dávid)

Ekkor azonban még nem volt neve a cégnek, a névadásra ugyanis csak 1934-ben került sor, amikor Christiansen egy üveg házi bort ajánlott fel annak az alkalmazottjának, aki kitalál egy jó nevet a vállalatnak. Az alapító maga két névvel is beszállt a versenybe: a Legióval arra utalt, hogy játékok egész légióját gyártják már, míg a Lego kifejezés a dán leg godt kifejezésből olvadt össze, amely annyit jelent: „játssz jól”. Utóbbi lett a befutó, a cég későbbi vezetése pedig arra is rájött, hogy a lego szabatos latin fordításban azt is jelenti: összerakom, összeállítom. Christiansen így a saját maga által kitalált nevet választotta, arról viszont már nem szól a fáma, hogy egyedül itta-e meg a saját házi borát.

Így nézett ki a cég korabeli logója (Fotó: Andersen Dávid)

Eljön a műanyag kora

A második világháborút követően a műanyagok Dániában is megjelentek. Az akkoriban forradalmi újdonságnak számító technológiára akkor még sokan úgy tekintettek, mint napjainkban a 3D-nyomtatásra: érdekes és izgalmas, de hogy nagyipari méretekben is alkalmazható-e, az még kérdéses. Így voltak ezzel Christiansen fiai is, akik 1947-ben egyenesen megpróbálták lebeszélni apjukat arról, hogy vásároljon egy fröccsöntőgépet a cég számára. „Mi fában vagyunk jók, maradjunk is annál” – így próbálták megakadályozni, hogy az egykori asztalosmester ilyesmire költse a nehezen megkeresett dán koronákat.

Christiansen azonban hajthatatlannak bizonyult, az idő pedig őt igazolta. Főleg, hogy ugyanebben az évben vásárolt valahol egy dobozzal a Kiddicraft nevű brit építőkockákból, amelyek különlegessége az volt, hogy műanyagból készültek, és a kockák tetején lévő bütyköknek köszönhetően egymásra lehetett őket helyezni. Ezek nagyon hasonlítottak a LEGO-kockákra, de jóval nagyobbak voltak azoknál.

Christiansen indíttatására a LEGO 1949-ben dobta piacra a saját gyártmányait, amelyeket „automatikusan csatlakozó téglák”-nak neveztek. Ezek a kockák a későbbi LEGO-tégláktól eltérően még üregesek voltak, így érthető módon nem is lehetett belőlük kellően stabil építményeket csinálni – arról nem is beszélve, hogy a kockákat így nem lehetett egymásra merőlegesen vagy más módon elhelyezni, mert szétestek volna.

Balra a még üreges „ős-LEGO”, jobbra pedig a modern változat (Fotó: Andersen Dávid)

A műanyag játékokat eleinte nem is fogadta kitörő lelkesedéssel a közönség, főleg, hogy ezekből még tényleg leginkább csak házakat lehetett építeni, mást nem igazán. A nagy áttörést 1958 hozta meg, amikor a kockák belső üregébe három, a stabilitást növelő csövecskét építettek be. Ezzel a stabilitás mellett egy újabb előny is megjelent: az új LEGO-kockákat már sokkal változatosabb módon lehetett kombinálni, mint az elődeiket, sőt ez a kombinálhatóság a mai napig meghatározó része a LEGO-élménynek. Mindössze 6 darab 2×4-es LEGO-kockát ugyanis összesen 913 103 765 eltérő módon lehet összeilleszteni, így a lehetőségeknek tényleg csak a felhasználó fantáziája szab határt.

Hangvezérelt vonatoktól a környezetbarát kockákig

1958 a fenti fontos fejlesztéstől eltekintve szomorú év volt a LEGO történetében, ekkor halt meg ugyanis Ole Kirk Christiansen, akinek pozícióját Godtfred nevű fia vette át a cég élén. Két testvére, Karl Georg és a fajátékok gyártásáért felelős Gerhardt ugyanebben az évben otthagyta a családi vállalkozást, és saját céget alapított: a Bilofix nevű cég érthető okokból szintén a fából készült építőjátékok vonalát vitte tovább, azonban hamar alulmaradt az egyre sikeresebbé váló konkurenssel szemben.

A Bilofix építőjáték nem futott be akkora karriert, mint a LEGO (Fotó: Wikipedia)

Ole Kirk Christiansen progresszív szemlélete továbbra is megmaradt a cégnél: folyamatos fejlesztésekkel igyekeztek minél tágabb termékportfóliót kialakítani. A hatvanas évek elején megjelentek az első kerékalkatrészek, így már autókat, buszokat és más járműveket is lehetett építeni a LEGO-kockákból. Ugyanebben az időben mutatták be az első, óvodásoknak szánt játékokat is, amelyek nagyobbak voltak a klasszikusnak számító kockáknál – ezekből jött létre később a Duplo termékpaletta. Szintén ez idő tájt kezdett a cég terjeszkedni Észak-Amerikában, ám ekkor még a megfelelő gyártási és logisztikai kapacitás hiányában a bőröndjeiről ismert Samsonite gyártotta és értékesítette a játékokat a tengerentúlon.

1964-ben az addig alapanyagként használt cellulóz-acetátot lecserélték az úgynevezett ABS-műanyagra (akrilnitril-butadién-sztirol), amely jóval merevebb és strapabíróbb volt, mint elődje, jobban megőrizte a színét, és jobban ellenállt az elemeknek és más vegyületeknek is. Ugyanebben az évben jelentek meg az első összeszerelési útmutató könyvecskék is a játékok dobozaiba csomagolva.

Négy évvel később, 1968-ban pedig Billundban megnyitotta kapuit az első Legoland, amely már akkor 12 000 négyzetméteren várta a turistákat különféle jellegzetes épületek LEGO-ból készült modelljeivel, valamint rengeteg kockából felépített városokkal és életképekkel. Az érdeklődést jól mutatja, hogy a nyitás évében 100-120 ezer látogatóra számítottak, ehhez képest 625 000 ember kereste fel a Legolandet, amely a következő két évtized során az eredeti méret nyolcszorosára nőtt, az éves látogatószáma pedig hamar elérte az egymilliót.

Szintén 1968-ban mutatták be az egyik legkülönlegesebbnek számító játékot, egy olyan LEGO-vonatot, amelyet már hangvezérléssel lehetett működtetni. A vonat mellé járt egy, a vasutasokéhoz hasonló síp, a kisvonatot ennek a hangjával lehetett elindítani vagy megállítani.

A hetvenes években a LEGO nekiállt komolyabban felpörgetni a marketingosztályát is, és megjelentek az első, kifejezetten lányoknak szánt készletek különféle bútorokkal és babaházakkal. A cégnél pedig arra is rájöttek, hogy a gyerekeknek nem elég, hogy házakat és autókat tologassanak, szükség lesz lakókra is, akik benépesíthetik a LEGO-városokat.

Az eredeti LEGO-figura (j.) és az arc és karok nélküli ősminifigura (b.) (Fotó: Andersen Dávid)

Így 1974-ben piacra dobták az első LEGO-emberkéket, amelyek a maiaknál jóval magasabbak voltak, lévén, hogy a testük is LEGO-kockákból állt. A mai minifigurák őse 1975-ben került ki a gyárból, ám ezeknek még se karja, se lába nem volt, sőt még arcvonásai sem. A klasszikus, mindenki által ismert figurák 1978-ban jelentek meg, vagyis most ünneplik a negyvenedik születésnapjukat.

Ugyanebben az időben csatlakozott a cég vezetéséhez Godtfred fia, Kjeld Kirk Kristiansen. Az ő nevéhez fűződik az első új LEGO-gyárak megalapítása, és ami ennél is fontosabb, a kutatási-fejlesztési részleg létrehozása. Egy évvel később pedig megjelentek az első, akkor még „Expert Series” nevet viselő készletek, amelyekkel a gyerekeknél valamivel idősebb és tapasztaltabb legózókat próbálták megnyerni. A fogaskerekeket, rugókat és hasonló alkatrészeket tartalmazó modelleket 1982-ben nevezték át a ma is ismert Technic névre.

1979-ben Kjeld Kirk Kristiansen lett a LEGO elnöke, a progresszív személet tehát folytatódhatott a cégnél. A LEGO-kockákat már a hatvanas évektől előszeretettel használták az iskolákban is, hogy a gyerekek kreativitását és problémamegoldó készségét fejlesszék. A cég erre válaszként 1980-ban megalapította az Educational Products Department nevű részlegét, amellyel kifejezetten oktatási célú készleteket gyártottak. Az erre a célra fejlesztett játékokat 1989-től Lego Dacta néven dobták a piacra.

A LEGO Dacta többek között a programozás alapjaira oktatta a gyerekeket (Fotó: Tumblr)

A nyolcvanas években tovább folytatódott a menetelés, megjelentek az első hang- és fényeffektekkel felszerelt játékok, ám ennél is fontosabb, hogy az 1989-ben debütáló kalózfigurákkal megjelentek az első olyan LEGO-emberkék, amelyeknek már jóval részletesebb arcvonásai voltak, így például szakállal vagy arcszőrzettel is rendelkeztek.

A kilencvenes években a cég enyhe hanyatlásnak indult, 1998-ban a vállalat történetében először veszteséggel zárták az évet: 23 millió fontot buktak, ami 1000 alkalmazott elbocsátását vonta maga után. Talán nem véletlen, hogy ezután egy évvel jelentek meg az első olyan készletek és figurák, amelyek más sikeres franchise-okhoz kötődtek. Az első Star Wars-figurák mellett a Micimackó hőseit ábrázoló Duplo-készleteket dobtak a piacra, egy évvel később pedig már a Harry Potter-rajongók is játszhattak a kedvenceiket ábrázoló figurákkal. A cég azonban tovább gyengélkedett, 2004-ben már 174 millió font éves veszteséget könyvelhettek el. Mads Nipper, a cég marketingosztályának akkori alelnöke később úgy fogalmazott, hogy ekkortájt a LEGO kis híján csődbe ment, mivel nem fordítottak kellő figyelmet az innovációra. Valódi skandináv vezetőként Kjeld Kirk Kristiansen ugyanebben az évben lemondott, így Jørgen Vig Knudstorp személyében ekkor került először olyan ember a cég élére, aki nem az alapító valamely családtagja volt.

A LEGO 2005-ben kezdte meg a nagy visszatérést, azzal, hogy elkezdtek arra koncentrálni, ami korábban is sikeresnek bizonyult: újraindították a Duplo-készletek gyártását, és folytatták a sikeres együttműködést az olyan filmes kasszasikerekkel, mint a Star Wars vagy például az Indiana Jones. Ole Kirk Christiansen „receptje” pedig akkor is sikeresnek bizonyult, amikor 2008-ban beütött a globális pénzügyi válság: hiába a tőzsdei pánik és a devizahitelek sokkja, a LEGO 2009-ben közel százmillió font profitot könyvelhetett el.

Az innováció és a folyamatos fejlesztés a mai napig jellemző a cégre, amely már azon dolgozik, hogy a műanyag alapanyagot környezetkímélőbb és fenntarthatóbb megoldással helyettesítse.

Tartozunk annyival a gyerekeinknek, hogy a kedvenc játékuk gyártása ne pusztítsa el a bolygót

– ezt Tim Brooks, a cég környezettudatosságért és fenntartható anyaghasználatért felelős alelnöke mondta annak kapcsán, hogy piacra dobták az első olyan – stílszerűen fákat és növényeket mintázó – LEGO-készletet, amelyben az alapanyag egy részét már cukornádból kinyert, természetes alapú műanyag adja. A célkitűzés szerint legkésőbb 2030-ra szeretnék elérni, hogy a LEGO-kockák teljes egészében hasonló „zöld” műanyagokból készüljenek, mindezt úgy, hogy a felhasználók ebből semmit se vegyenek észre, vagyis hogy a kockák minőségét ez ne befolyásolja.

LEGO House: minden LEGO-mániás legszebb álma

Ha a kedves olvasónak még nem pörög a feje a sok színes kockától, most adnánk még egy kis lendületet hozzá. A dániai Billundban, kőhajításnyira Ole Kirk Christiansen egykori lakóházától ugyanis bő egy éve megnyitották a LEGO House nevű helyet, amely részben múzeum, részben afféle foglalkoztató- és élményház, amely a kezdetektől napjainkig mutatja be, hogy milyen módokon ösztönzi kreativitásra felhasználóit az egyszerűségében zseniális építőjáték.

A világ legnagyobb 2×4-es LEGO-kockájának belsejében (Fotó: Andersen Dávid)

A LEGO House-nál semmit sem bíztak a véletlenre, olyannyira, hogy az épület maga is úgy néz ki, mintha gigantikus építőkockákból húzták volna fel. Az apró részletekre olyan szinten ügyeltek, hogy egyrészt a falba épített téglák arányai is a 2×4-es LEGO-kockát idézik, a legfelső szintnek helyet adó kiállítóterem pedig konkrétan a világ legnagyobb LEGO-kockája, amelynek felső „bütykei” világítóablakként funkcionálnak.

A kreativitás fája a világ legmagasabb LEGO-építménye (Fotó: Andersen Dávid)

Az épület előteréből „nő ki” A kreativitás fája elnevezésű installáció, amely a világ legnagyobb LEGO-építménye. A 15 méter magas fát az utolsó levél csücskéig LEGO-kockákból építették, igaz, a belsejében egy fémszerkezet gondoskodik a megfelelő stabilitásról. A fa „kérgébe” pedig gondos kezek „faragták bele” az alapító OKC monogramját, az egyik első tűzoltóautó, valamint az ominózus kacsa sziluettjét.

Az OKC-monogram és a tűzoltóautó a LEGO-fa „kérgébe” faragva (Fotó: Andersen Dávid)

Az épületben akármerre megy az ember, elképesztően kigondolt és összerakott modellekbe botlik, amelyek nem hivatalos LEGO-kreációk, hanem lelkes rajongók munkái. Van itt minden a békebeli villamoskocsitól az Addams Family kísértet járta villáján és a Szellemirtók habcsók emberén át egészen a hétköznapi használati tárgyakig, vagy A kis herceg című Saint-Exupéry-klasszikus bolygóit (és természetesen a rókát) ábrázoló diorámáig.

A kis herceg és a róka (Fotó: Andersen Dávid)

De nem mehetünk el szó nélkül a három gigantikus dinoszaurusz mellett sem, amelyek a háromféle LEGO-termékcsaládot, a Duplót, a klasszikus kockákat és a Technic-univerzumot jelképezik. A látogató gyerekek szinte minden négyzetméteren találkozhatnak valamilyen interaktív játékkal, amelyeket a látogatás elején a csuklójukra csatolt karkötőbe épített RFID-chip segítségével később otthon is megnézegethetnek.

A Doom című lövöldözős játék szörnyeit is megalkotta egy pihent rajongó LEGO-kockákból (Fotó: Andersen Dávid)

A legelképesztőbb mégis talán a három, kisebb szobányi dioráma, amelyek havas hegyi tájat, trópusi szigetet, valamint nyüzsgő nagyvárost mintáznak. Olyan apró részletekig tökéletes alkotásokról van szó, mint a pályaudvar peronján álló „performanszművész”, aki angyalnak öltözve várja, hogy pénzt dobjanak a kalapjába, vagy épp az egyik erkély jacuzzijában lazító párocska, pezsgőspoharakkal és jegesvödörrel – hogy a hegy oldalába épített alagutakon keresztül-kasul száguldozó kisvonatok orrába épített kamerák képét mutató képernyőket ne is említsük.

Zajlik az élet a LEGO-pályaudvar peronján (Fotó: Andersen Dávid)

A látogatás végén is szerephez jut a karkötő, a kilépés előtt ugyanis mindenki leolvastathatja a kis chipet egy gépnél, amely gyorsan kiszámolja, hogy a már említett több mint 913 millió kombinációból melyik az az egy, amelyet az adott látogató nevéhez társít. A hat darab 2×4-es kocka képét ezután egy névre szóló műanyag kártyára nyomtatja, amelyet a látogató hazavihet, természetesen egy kifejezetten erre a célra idekészített kis csomagocskával, amelyben hat darab piros színű kocka található – ezeket egyébként szintén a LEGO House-ban, a kijárat mellé telepített hatalmas ipari fröccsöntőgépen készítik el.

Ami pedig a már említett műanyagok és a bolygónk számára egyre nagyobb problémát jelentő műanyaghulladék kérdését illeti, a dán cégnél amellett, hogy igyekeznek mindent megtenni a fenntarthatóságért, röviden úgy foglalták össze a környezetvédelemmel kapcsolatos állásfoglalást, hogy „rendkívül alacsony a hulladéktermelésünk, egyszerűen azért, mert nincs olyan ember a világon, aki valaha kidobná a LEGO-játékait”.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése