Bár a Vizslamentés tagjai – nevükből adódóan – főleg vizslákat mentenek, és egész évben a gazdátlan, hontalan és sérült kutyákért vannak, mindig figyelnek arra, hogy a bajban lévő emberek mellett se menjenek el segítségnyújtás nélkül.
Nem csak karácsonykor próbálnak meg közösségi erő bevonásával embereket támogatni, az év bármely szakában megteszik, ha úgy látják szükség van rájuk. Idén egy köztiszteletben álló állatorvos javaslatára az Igazgyöngy Alapítványnak és felkaroltjaiknak próbálnak meg egy kicsit könnyíteni a nehéz hétköznapokon.
„Szinte mindannyiunknak van gyereke, így elképzelni nem tudjuk azt, hogy egy gyerek éhezzen. Azaz dehogynem! El tudjuk képzelni, pont ezért is gondoltuk úgy, megpróbálunk a közösség bevonásával segíteni, mert ennél kevés borzalmasabb dolgot tudunk elképzelni. Gyűjthetnénk bútorokat, brikettet, cipős dobozban karácsonyi csomagokat, játékokat, kampányt folytathatnánk azért, hogy bejglifelajánlást vagy szaloncukor-támogatást kaphassanak az Igazgyöngy Alapítványon keresztül a rászoruló családok.
Nem csak vizslásokat várnak. Fotó: Thinkstock
Ehhez mi kicsik vagyunk, megoldható méreteken kell gondolkoznunk. Ezért az alapítvánnyal egyeztetve arra jutottunk, tartós élelmiszerekkel – úgymint tej, olaj, cukor, tészta, rizs, liszt, konzerv – próbálunk meg segíteni egy kicsit. Amikor a jótékonysági rendezvényünknek otthont adó Nyereg vezetőinek elmondtuk terveinket, örömmel és azonnal adományozásban gondolkodva álltak ügyünk mellé értve és átérezve a problémát. Nemcsak minket, a Vizslamentést fogadják be egy napra, otthont adva a rendezvényünknek, de immár közös céljaink is vannak. A Nyeregben jó a konyha, de alapanyag nélkül ott sem tudnak főzni. Ezek az adományok filléresek, a többség életében a napi bevásárló rutin részei. Azt tudjuk, hogy a kutyás emberek jók, azt meg még inkább, hogy a vizsláinknak remek gazdái vannak! Ahol pedig egy család és egy vizsla, esetleg több is él, ott biztosan akad tartós élelmiszerből egy kilónyi liszt vagy cukor. Nálunk a gazdára váró kutyák nem éheznek és bár tudjuk, idealista világképünk van, soha sehol és senkinek nem lenne szabad éheznie! Bár kutyákat mentünk akik mindig éhesek, de ha őket tudjuk etetni, gyógyítani, rehabilitálni, akkor talán egyéb fronton is tehetünk valami jót ismét” – mondják a Vizslamentés tagjai.
Ha valaki a téli napsütésben a Városligetben sétál szombaton, vizslát simogatna esetleg, inna egy zamatos kávét vagy egy illatos teát, és ehhez a nem hétköznapi, de cseppet sem nagy áldozatot követelő kezdeményezéshez csatlakozna akár egyetlen csomagnyi élelmiszerrel, térjen be a Nyeregbe!
