Nagyon ritkán közlünk a sajtónak címzett, előre megírt szöveget változtatás nélkül, de a Magyar Haltani Társaság pármondatos Örkény-novellája annyira csodálatos és olyan sokrétű értelmezési horizontot kínál, hogy itt most tényleg bűn lenne, ha a kopipészten túl bármit megpróbálnánk hozzátenni vagy elvenni belőle. Fondorlat, csalás, árulás és az igazság győzelme az „év hala” választásán, amelyet szerencsére megnyert a gyönyörű keszeg. Amelyről egyébként kiderül, milyen nagyszerű élőlény, majd az is, hogy hogy a legjobb megenni. Íme:
A 2019-es év hala megválasztása a korábbiaknál lényegesen nagyobb érdeklődés mellett zajlott le. Örömünk mégsem felhőtlen, mert valaki meg nem engedett módon igyekezett befolyásolni az eredményt. A szavazatok száma azonban a sebes pisztrángra leadott 2130 szabálytalan szavazat levonásával is meghaladta a tízezret, 11.483-nak adódott. A voksok legnagyobb részét a vörösszárnyú keszeg kapta (44%), második helyen a szivárványos ökle végzett (32%), a sebes pisztráng harmadik lett (24%).
A győztes vörösszárnyú keszeg, amely a Hej halászok, halászok kezdetű népdalnak is főszereplője, egyike legszebb halainknak. Formás testét ezüstös pikkelyek fedik, alsó úszói pedig, köztük a „szárnyai”, azaz a mellúszói, általában élénkvörösek. Fölfelé nyíló szája elárulja, hogy táplálékát nem a mederfenéken, hanem a magasabb vízrétegekben, olykor a víz felszínén keresi. Kedveli az apróbb gerinctelen állatokat is, de táplálékának nagyobb részét növények, pl. fonalas algák, fiatal hajtások, rügyek, magvak teszik ki. Mindebből következik, hogy kedvelt élőhelyei a sekély, növényzetben gazdag állóvizek, a holtágak és mocsarak, de kisebb számban a lassú folyóvizekben is előfordul. Magyarországon a hegyi patakok és a kifejezetten gyors folyószakaszok kivételével szinte mindenütt megtalálható. Népszerűségéhez a széles körű elterjedés mellett az is hozzájárul, hogy nagyon sok kezdő horgásznak ez volt az első zsákmánya. Sűrűn irdalva és jól átsütve kitűnő halétel.
A győztes keszeg egyébként így néz ki a Wikipédia szerint:
Ez pedig az a nyomi sebes pisztráng (szintén Wikipédia). Milyen jó már, hogy nem ez lett végül!