A Nissan Qashqai az okos tervezés eredménye. A japán gyártó „közepes” városi terepjárója (a továbbiakban a tömörség kedvéért SUV) ugyanis üdítő változatosságot jelent az egyenforma böszme járművek világában, amelyek tulajdonosai viszonylag ritkán indulnak terepversenyeken, a tükörsima aszfalton pedig ez sok esetben nem is indokolt. Tény, hogy a komolyabb felfüggesztéssel és lengéscsillapítókkal szerelt járgányok jól beválnak a kevésbé jó állapotú magyar utakon is, nem véletlen, hogy sokan választják ezt a kategóriát.
Igen ám, de a SUV-kban rendszerint féktelen étvágyú benzinnyelő szörnyek lapulnak motor helyett, elvégre a nagy tömeget meg is kell mozdítani valahogy. Na ezzel a sztereotípiával veszi fel a harcot az új Qashqai, egészen pontosan a Nissan Qashqai 1,3 DIG-T modellje.
A Nissan Qashqai a jég hátán is megél (Fotó: Andersen Dávid)
Mit mondtál, mekkora a motorja?
Benzinvérű olvasóink bizonyára kiszúrták, hogy az autót egy 1,3 literes motorral szerelték fel. A tesztidőszak alatt akárhány ismerősöm kérdezett rá erre, kivétel nélkül mindenkinek a padlón csattant az álla, amikor elárultam, hogy a szép gesztenyebarna SUV-t egy kevesebb mint másfél literes erőforrás hajtja. „A fűnyírómban nagyobb motor van” – mondta egyikük, és tény, hogy ha valaki nem követi rendszeresen az autóipar fejleményeit, elcsodálkozhat, hiszen ekkora motorokat tíz-tizenöt évvel ezelőtt legfeljebb az alsó kategóriás városi kisautókban lehetett találni.
Ha megkérdezik, mekkora motor hajtja, csodálkozni fognak a válasz hallatán (Fotó: Andersen Dávid)
Azóta azonban sok víz lefolyt a Dunán, a technológia pedig szépen csendben fejlődött, ezért ma már egy ekkora erőforrásból is simán ki lehet facsarni 140 lóerőt (ennyit tudott a tesztautónk, de létezik belőle 160 lovas verzió is). A facsarás pedig talán nem a legjobb szó, mert ahhoz némi erőlködés képzete is társul. A Nissan Qashqai viszont szemernyit sem erőlködik, sőt meglepő nyomatékkal tud kilőni, ha picit mélyebbre engedjük a gázpedált. A hivatalos gyorsulási adatai szerint 10,9 másodperc alatt éri el nulláról a 100 kilométeres óránkénti sebességet, ami kisebb személyautóknak is becsületére válna. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a szintén gyári adat szerint városi használatban beéri száz kilométereként bő 6,5 liter benzinnel, az már szinte a sci-fi határát súrolja.
Gyorsan hozzáteszem, hogy a személyes tapasztalat ennél nagyjából egy literrel többet mutatott, ám legyen! Főleg azután, hogy a körülményekhez képest tényleg mindenféle útviszonyok között teszteltük a Qashqait, a nagyvárosi utcáktól az autópályán át egészen Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye kanyargós hegyi útjaiig, de még akkor sem esett kétségbe, amikor egy komolyabb földúton csapattunk fel a szőlőhegy tetejére. Egyszóval, ne tévesszen meg senkit az 1,3-as szám, inkább a 140 lóerőre tessék koncentrálni.
Belül tágas, kívül pont jó
A Qashqai tervezői valószínűleg eladták a lelküket valami okkult hatalomnak, amikor megtervezték az autót, ilyen jó arányokkal ugyanis ritkán találkozik az ember. Belül tágas, kényelmes belső tér fogad, öt utasnak is kényelmes, még akkor is, ha a sofőr magasabb termetű, mert hátrébb tolt vezetőülés esetén is marad elég lábhely a hátul ülőknek. A kezelőszervek, kapcsolók és gombok letisztult és áttekinthető műszerfalat és középkonzolt képeznek, sehol egy túlgondolt újdonság vagy valami teljesen felesleges megoldás, minden szép, egyszerű és érthető.
Áttekinthető, nem túlgondolt műszerfal és középkonzol várja a sofőrt (Fotó: YouTube)
A kormány kialakítása elsőrangú, és az ergonómiai kiképzésének köszönhetően intuitív módon áll rá a kezünk a „3 óra – 9 óra” kormányfogásra, ami vezetéstechnikai szempontból az egyetlen biztonságosnak nevezhető megoldás, szemben a korábban oktatott „10 óra – 10 perccel”. A kormánykerékről vezérelhetjük a remekül szóló hangrendszert, illetve a műszerfalon látható információs ablak tartalmát is itt váltogathatjuk, jobb oldalon pedig a tempomat, a sebességlimitáló automatika és a telefon kezelőszervei kaptak helyet. Minden mást az érintőképernyős középkonzolról érünk el, itt egy külön piros pontot beírtunk a Nissan mérnökeinek, hogy a legfontosabb gombokat azért fizikai formában is megjelenítették, így nem kell levenni a szemünket az útról, ha például a hangrendszert szeretnénk életre kelteni.
A kétzónás digitális klíma külön blokkot kapott, egyedül az ülésfűtés gombjai kerültek a kézifék környékére. A fűthető ülésekért egyébként rendkívül hálásak voltunk az év eleji kemény hidegekben, a teljesítményére nem lehet panasz, viszonylag hamar ki is kellett kapcsolni, akkora lelkesedéssel teljesíti a feladatát.
Kisméretű motorja ellenére gond nélkül szalad fel a hegy tetejére (Fotó: Andersen Dávid)
Az új Qashqaiban már természetes a gombos indítás, az autóhoz nincs is hagyományos értelemben vett kulcs, csupán egy szép formájú távirányító, amelyről az ajtókat, illetve a csomagtartót nyithatjuk.
Ami a külsejét illeti, szinte észrevétlenül igazítottak egy picit az elején, hogy korszerűbb, modernebb formavilága legyen, de hátulról majdnem változatlan az elődjéhez képest. Szép a helyzetjelző fények íve, amellyel együtt elölről tekintélyt parancsoló, de nem fenyegető ábrázatot kapott a Qashqai, amely elől azért még így is rendkívül előzékenyen távoztak az autós kollégák, ha utolértük őket az autópálya belső sávjában közlekedve. Szemet gyönyörködtető az ötküllős könnyűfém felni is, ám a nagy egybefüggő fémfelület hajlamos a karcolódásra, bele sem szeretnénk gondolni, milyen eredménnyel járna akár egy könnyedebb padkázás is.
A könnyűfém felni szép, de sérülékeny (Fotó: Andersen Dávid)
Az autó 1806 milliméter széles és 4394 milliméter hosszú, az 1590 milliméteres magasság nem változott. Ezzel a Qashqai még pont benne marad abban a kategóriában, hogy nem kell idegeskedve keresgélni a parkolóhelyeket, egy „szabvány” személyautó helyére simán be tudunk parkolni. Ebben óriási segítséget jelent a 360 fokos kamerarendszer, amelynek segítségével szinte videojátékká válik a művelet. Ha azonban ettől is ódzkodunk, az új Qashqaiba már automata parkolóasszisztens is került, így tényleg csak annyi a dolgunk a rendszer aktiválását követően, hogy kövessük a kijelzőn látható utasításokat. A kormányhoz egyáltalán nem kell nyúlnunk, csak a gázt, a féket és a váltót kell kezelnünk, a manőverezést sebészi pontossággal elvégzi helyettünk az automatika. Eleinte kell hozzá egy kis bizalom, de megtapasztalhattuk, hogy a kocsi nem rohan neki a mögöttünk állónak, ehelyett úgy passzintja be az autót az épp megfelelő méretű helyre, hogy kicsit elszégyelljük magunkat a legutóbbi csálébb parkolásunkért.
A gesztenyebarna fényezés üdítő változatosság az utakon (Fotó: Andersen Dávid)
Mindezért bő hétmillió forintot kell kifizetni: a Nissan Qashqai alapára ugyanis 7.035.000 forint, persze ezt nem nehéz gyarapítani még néhány százezerrel, ha magasabb felszereltségi csomagot, illetve néhány extrát szeretnénk bele, de a saját kategóriájában, a fenti tapasztalatokkal a hátunk mögött azt kell hogy mondjuk, remek választás.
