Szabadidő

„Én már a szomszéd faluban is érzem, hogy hűvösebb van” – télen kerestük fel Magyarország legmelegebb régióját

Mert nyáron túl egyszerű lenne, meg persze valószínűleg túl meleg is. Talán nem lőjük le a poént, ha azt mondjuk, a kabátra azért szükség volt, sőt még havat is találtunk!

Két éve nyáron, a pusztító kánikulában úgy döntöttünk, elmenekülünk Magyarország leghidegebb településére, megnézni, hogy ott mennyivel elviselhetőbb a hőség. Neményi kollégával akkor már ki is találtuk, hogy ennek bizony a fordítottjára is szükség lesz, vagyis télvíz idején kell felkeresnünk a legmelegebb régiót az országban. Bár pont a január közepi enyhülés első napjaiban keltünk útra, de még így sem kellett csalódnunk.

Az úti célunk Nagyharsány, ez a Villánytól pár kilométerre fekvő község, amely a Szársomlyó, helyi nevén az Ördögszántotta hegy tövében fekszik. Ezt a területet találta Magyarország legmelegebb vidékének Hubert Kálmán klímakutató a doktori disszertációjában, legalábbis több borászattal foglalkozó szaklap, köztük a borravalo.hu információi szerint.

Nagyharsány

Fotó: Neményi Márton

Budapestről bő két óra alatt lehet eljutni Nagyharsányba, az alig használt M6-os autópályának köszönhetően nyugodt körülmények között, a tájban gyönyörködve. Már önmagában az utazás is kellemes kikapcsolódás, szinte meditatív állapotba kerül az ember, mire eléri az első, Villányt jelző táblákat. A villányi borvidék kapujától pár perc már csak Nagyharsány, a Szársomlyó impozáns vonalai itt már uralják a tájképet.

Tavaszias napsütés, januárban

Az autóból kiszállva egyből érezhető a különbség a fővároshoz képest. Gyorsan ellenőrizzük azért telefonon a helyzetet, és valóban, míg Budapesten 3-4, Nagyharsányban 7 Celsius fokon áll a hőmérő higanyszála. Szerda van, a község utcáin kevés embert látni, az óvoda udvaráról hangos gyerekzsivaj hallatszik.

Nagyharsány

Fotó: Neményi Márton

Körbesétálunk, az első utunk az I. világháború hősi halottainak sírkertjéhez vezet, innen szép panoráma nyílik Nagyharsányra. Megállapítjuk, hogy ahhoz képest, hogy a sírkert bejárata felett A HAZÁÉRT felirat virít, a sírköveken magyar nevet egyet sem látunk, annál több a szerb és bosnyák név, Szulejmánokkal és Musztafákkal vegyítve.

Egyből találkozunk az enyhe időnek egy kellemetlen tünetével is: a temető környékén vastag, csúszós sárréteg vár, ezt percekig kotrom a cipőm talpáról, fotós kollégám közben buzgón kattintgat, ő megfelelőbb talpú lábbelit választott.

Fotó: Neményi Márton

A kis kitérőt követően visszatérünk a főútra, ahol egyből meg is szólítunk egy éppen arra járó nőt, aki kicsit sincs meglepődve a kérdéstől.

„Igen, nálunk mindig kicsit melegebb van, mint az ország más részein – mondta Kern Lászlóné kérdésünkre. – Siklóson dolgozom (Nagyharsánytól pár kilométerre, nyugatra – a szerk.), én már ott is érzem, hogy más a hőmérséklet, hozzánk képest 1-2 fokkal mindig hűvösebb van.”

Nagyharsány

Fotó: Neményi Márton

Következő célpontunk egy kisebb ábécé, ahol kisebb meglepetést okoz a kérdésünk, arra a kérdésre pedig, hogy fotót készíthetünk-e, határozott elutasítás a válasz. Sajnos ez nem az egyetlen eset – két éve Zabaron nem tapasztaltunk ilyet.

„Ne haragudjatok, de nekem ilyet nem lehet, mert a főnököm megtiltotta az ilyesmit” – mondta egy fiatalember, aki autójával épp a kis ábécével szemközti hamburgeres lakókocsinál ebédelt.

Fotó: Neményi Márton

Kollégámmal meg is állapítjuk, hogy a média alaposan megváltozott helyzete miatt az emberek meglehetősen gyanakvóvá válnak, ha elhangzik, hogy újságírók vagyunk. Ezen nem változtat az sem, ha egy olyan, alapvetően értéksemleges, mindenki számára releváns témával kapcsolatban teszünk fel kérdéseket, mint az időjárás vagy a hőmérséklet. Többeken az látszik, nem tudják eldönteni, hogy melyik „oldalt” képviseljük, így bizonytalanul pedig nem szeretnék, ha a nevük, pláne a fotójuk megjelenne valahol.

„Nem tudom megválaszolni a kérdést, mert én ki sem dugom az orromat innen” – ezt már Krisztina, a hamburgerező pultja mögött álló nő mondta. „Jaj, viszont le ne fotózzatok, nem vagyok én fotogén!” Neményi kolléga szomorkodik is egy sort, mivel elmondása szerint valószínűleg Magyarország legfotogénebb hamburgeresét hagytuk ott kép nélkül. A következő célpontunk egy terepszínű nadrágot viselő férfi, aki jókora ágvágó metszőollót lóbálva száll ki egy autóból, amely aztán tovább is halad.

Nagyharsány

Fotó: Neményi Márton

„Persze, itt melegebb van, mert a hegy megfogja a szelet meg a felhőket – mondta Jovánovics Gábor. – Régen még jobban lehetett ezt érezni, de azóta lerobbantották a hegy felét. Szerencsére most már nem fogy belőle több, mert már csak lefelé terjeszkedhetnek.”

Itt nyert értelmet a korábban látott, robbanásveszélyre figyelmeztető tábla, ezután nem sokkal egy közleménybe is belefutunk az egyik oszlop oldalán, amelyen arról értesítik a lakosságot, hogy munkaidőben robbantásokra lehet számítani, ezeket figyelmeztető szirénaszóval jelzik előre. A munkaidő alatt azt kell érteni, hogy már akár reggel 6-7-kor is sor kerülhet robbantásra, izgalmas ébresztő lehet.

Nagyharsány

Fotó: Neményi Márton

„Bele sem gondoltam még ebbe, de most, hogy mondja, mi Pécsről költöztünk ide, és valóban érezhető, hogy itt melegebb van” – mondta Kozáné Borsos Rita, aki egy babakocsit tolva jön szembe az utcán.

Ezután érdekes különlegességbe botlunk: egy csatornafedő méretű hófoltba! Lehet, hogy csak átverés az egész, és nincs is annyira meleg? Újra ellenőrizzük a telefonunkon, továbbra is 7 fok körül alakul a hőmérséklet. Folytatjuk a kérdezősködést.

Fotó: Neményi Márton

„Hű, jókat kérdeznek, nem vagyok ilyenekre felkészülve” – ezt már egy Melinda nevű nő mondja, aki szintén elzárkózik attól, hogy lefotózzuk. Azt azért elárulja, hogy férjével van a környéken egy szőlőjük, a már említett Szársomlyó hegynek köszönhetően pedig igen jó helyen, mert ha például a szomszédos Villányban elveri a jég a termést, Nagyharsányban ebből semmit sem tapasztalnak, pedig, ha lehet, Villány még közelebb is van ide, mint a másik irányban Siklós.

„Hát, nem nagyon járok el én se innen olyan nagyon, de azért érezhető a különbség – válaszolta egy Roland nevű fiatalember, aki épp a buszmegállóban várta a következő járatot. – Főleg nyáron iszonyú a hőség, érdemes akkor is eljönni, akkor tartják itt az Ördögkatlan Fesztivált, általában augusztusban.”

Fotó: Neményi Márton

Ígéretet teszünk Rolandnak, hogy egyszer feltétlenül ellátogatunk az Ördögkatlanra, majd tovább indulunk, hogy egy éppen felénk sétáló, rózsaszín leggingses lánynak is feltegyük ugyanezt a kérdést.

„Nem nagyon szoktam eljárni máshova, de amúgy én nagyon fázós vagyok, a szüleim mindig kiröhögnek, hogy nekem még a 30 fok sem elég” – mondta Niki, akit a lelkesedés sem fűtött nagyon, hogy fotó készüljön róla. Amikor megkérdezzük tőle, hogy akkor számára ideális-e Nagyharsány, azt mondja, nyáron azért már neki is sok, ha 35 fok környékére kúszik fel a hőmérséklet. „De most, hogy belegondolok, Beremenden hidegebb szokott lenni” – teszi hozzá, utalva a Nagyharsánytól délre, néhány kilométerre található községre.

Fotó: Neményi Márton

Szomorúan konstatáljuk, hogy az ígéretes nevű Nekem 8 kocsma zárva van – elvégre szerda kora délután van – pedig abban reménykedtünk, ott találunk majd olyanokat, akik már hosszabb ideje élnek a községben, így talán tapasztalatuk is több van Magyarország legmelegebb régióját illetően.

A felmentő sereg végül Szabó Mihály képében érkezik, akire az Ezer Aprócikk elnevezésű kis üzlet pultja mögött bukkanunk.

Fotó: Neményi Márton

„Édesapám nyitott a faluban egy híradástechnikai boltot még pár évtizede – mesélte Szabó úr, miután megérdeklődtük az üzlet pultján látható, gyönyörű állapotban lévő Videoton feliratú pénzátadó tálca eredetét. – Aztán én vettem át, azóta itt dolgozom. Abszolút érezhető, hogy itt melegebb van, például, ha Beremend felől jövök autóval, ott van egy vasúti átjáró, ha azon átjövök, már érzem is. De Villány felől érkezve is lehet érezni, nyáron még este is, mert a mészkőhegy nap közben magába szívja a hőt, és éjszaka is sugározza vissza.”

Bár sajnos a pénzes tálca nem volt eladó, Neményi kolléga kapva kap az alkalmon és feltölti gombelem-készleteit. Indulás előtt még megcsodálunk egy újszerű állapotú, világoskék Trabantot, amelyen a Mercedeshez hasonló módon jelenik meg a jellegzetes S-alakú embléma.

Fotó: Neményi Márton

Ezután viszont már hazafelé vesszük az irányt, megállapítva, hogy a villányi borvidék továbbra is az ország egyik legszebb – és a fentiek szerint legmelegebb – régiója. Nyáron folytatjuk az Ördögkatlan Fesztiválon.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.