A 2019-es Oscar-gála legjobb férfi főszereplőjének járó díjnak két nagy esélyese volt: a Freddie Mercuryt életre keltő Rami Malek és a Dick Cheney alelnökké átlényegülő Christian Bale. Ma már tudjuk, hogy előbbié lett az aranyszobrocska, annak ellenére, hogy Bale a Golden Globe-díj-átadón egyenesen a sátánnak mondott köszönetet, amiért egészen kísérteties hasonlóságot sikerült elérnie a rá szinte egyáltalán nem hasonlító politikus megformálása során. Ennek ellenére bizonyára senki sem lepődött meg, hogy Malek kapta az Oscar-díjat, neki ugyanis a Queen énekesévé sikerült átlényegülnie az amúgy sokat kritizált Bohém rapszódiában.
Rami Malek a Szívek szállodája című sorozat egyik epizódjában kezdte a karrierjét 2004-ben, egy bő évtizedig azonban csak mellékszerepeket bíztak rá, 2014-ben például még csak egyiptomi fáraót alakíthatott az Éjszaka a múzeumban című vígjáték második részében. A nagy áttörésre 2015-ben került sor, amikor megkapta a Mr. Robot című sorozat főszerepét, amellyel sikerült világhírűvé válnia. A Bohém rapszódia az első filmfőszerepe volt, amit egyből Oscar-díjra is tudott váltani.
Rami Malek a 2019-es Oscar-gála egyik nagy esélyese volt (Fotó: Getty Images)
Malek a díjátadón barátnője, a Bohém rapszódiában Freddie Mercury feleségét, Mary Austint alakító Lucy Boynton mellett ült, mielőtt Gary Oldman és Allison Janney színpadra szólították. A színész láthatóan nagyon boldog volt, a köszönőbeszédén pedig lehetett hallani, hogy egy hajszál választja el attól, hogy elsírja magát. Erre végül nem került sor, az alábbi kedves beszédre viszont igen.
„Ó, Istenem… anyukám itt van valahol. Szeretlek” – kezdte a beszédét Rami Malek. „A családomnak köszönök mindent, amit értem tettek. Az apukám nem láthatta már mindezt, de azt hiszem, most fentről néz engem. Ez egy hatalmas pillanat, amiért elképesztően hálás vagyok mindenkinek, akinek köszönhetően ma itt állhatok. Az Akadémiának, azoknak, akik hajlandóak voltak értem kockázatot vállalni. Graham King, Dennis O’Sullivan, mindenki a Foxnál és a New Regencynél. Köszönöm srácok. Lehet, hogy nem én voltam a nyilvánvaló választás, de úgy tűnik, működött az elképzelés. Köszi, Queen, köszi, srácok, hogy megengedtétek, hogy aprócska része legyek a rendkívüli örökségeteknek, ezért örökre az adósotok maradok. A stábnak, a szereplőtársaimnak, szeretlek titeket, egyenlőek vagyunk, sőt, ti vagytok a jobbik felem, nélkületek nem állhatnék ma itt. Azon gondolkodtam, milyen lett volna elmondani ezt a kisgyerek Raminak, hogy egy nap ez megtörténhet vele. Azt hiszem, a kis göndör fejébe mindez nehezen fért volna bele. Az a kisgyerek küzdött az identitásával, próbálta megtalálni magát. És bárkinek, akinek hasonló problémái vannak, aki küzd saját magával, és próbálja megtalálni a hangját, figyeljetek: csináltunk egy filmet egy meleg férfiról, egy bevándorlóról, aki úgy élte az életét, hogy nem kért elnézést azért, hogy önmaga maradt. És az a tény, hogy ma este itt állhatok, és veletek együtt ünnepelhetem, ez a bizonyíték, hogy vágyunk az ilyen történetekre. Én egyiptomi bevándorlók gyereke vagyok, első generációs amerikai, és az én történetem egy részét éppen most írják. Én pedig nem lehetnék ennél hálásabb egytől egyig mindenkinek ezért a pillanatért, amelyre életem hátralévő részében emlékezni fogok. Lucy Boynton, te vagy ennek a filmnek a szíve, elmondhatatlanul tehetséges vagy, és elraboltad a szívemet. Köszönöm szépen!”
Ami a nyilvánvaló választásra való utalást illeti: Malek bizonyára a Boratot is alakító Sacha Baron Cohenre célzott, akit sokáig a Bohém rapszódia főszerepének legnagyobb esélyeseként emlegettek. Bár bizonyára ő is parádésan alakította volna Freddie Mercuryt, Rami Malek játéka sem hagyott kívánni valót maga után.
