Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Szabadidő

Lehidalsz, ha megtudod, mekkora meló volt megmérni Magyarország legmagasabb fáját

Több mint ötven méter mászás, dobózsinór, mérőszalag és egy akusztikus tomográf is szerepet kap a sztoriban. Le a kalappal a fa és a szakemberek előtt is.

Hivatalosan is lemérték Magyarország legmagasabb fáját a Somogy megyei Iharosberényi Erdészet területén, sőt ha már ezt megtették, az állapotát is felmérték, így elmondhatjuk, hogy a rekorder magyar duglászfenyő 51 méter 65 centi magas, körülbelül 140 éves, és korához képest kifejezetten jól van.

Aki laikusként azt gondolná, hogy ez valami pofonegyszerű munka volt, jókorát téved: lézerrel persze be lehet lőni, hogy nagyjából mekkora egy fa, és ezt meg is tette a duglász felfedezője dr. Pósfai György természettudós, dendromán, a pontos mérést viszont old school módon, mérőszalaggal kell elvégezni, ez pedig ugye azt feltételezi, hogy valaki felmászik a fára, ami azért 50 méter körül már nem az a kategória, mint nyári vakáción felmenni egy kis cseresznyéért a nagymama kertjében. A mérést támogató Stihl nem is bízta a véletlenre a dolgot: Lajkó Bendegúzt, az elhivatott faápolót és famászó oktatót hívták, aki a szakmában itthon a legjobb, de még így is küzdelmes volt a feladat, ugyanis a duglászon a legalsó ágak is harminc méter felett helyezkednek el, emiatt pedig nem volt könnyű feldobni rájuk azt a súllyal ellátott zsinórt, amellyel a mászókötelet húzták fel. Lajkó Bendegúzé a szó:

Először a fa »feléig« sikerült feldobni a dobózsinórral, majd az ún. első standból ágról ágra magam előtt dobva a kötelet sikerült megtenni a hátralévő 25 métert. Miután felértem, felhúztam egy mérőszalagot, és megszületett a hivatalos eredmény.

A teljes művelet hozzávetőlegesen másfél óráig tartott, Lajkó azt mondja, ez volt az eddigi legmagasabb fája, és fantasztikus élmény volt a megmászása. Megértjük, sőt kicsit irigyeljük is, bár utánacsinálni soha nem mernénk, főleg ennek a képnek az ismeretében:

Lajkó Bendgúz mászik (Fotó: Stihl)

Egy fa korát egyébként kivágás nélkül nagyon nehéz meghatározni, Magyarország legnagyobb fáját pedig szerencsére nem akarják kivágni, de irodalmi és erdészeti adatokra támaszkodva annyit sikerült kideríteni, hogy az 1870-80-as években ültették, amikor a területen meghonosították az amerikai származású fajt. Ami minket illet, nekünk ennyi tulajdonképpen elég is, főleg annak fényében, hogy kiderült: a duglász a korához képest elég jó állapotban is van. Ezt már egy harmadik szakembertől, Horváth Tibor okleveles faápolótól tudjuk, aki szintén ott volt a helyszínen, és vizuális, illetve műszeres vizsgálatot is végzett, röviden a következő eredménnyel:

Az akusztikus tomográf, azaz a »faröntgen« segítségével kerestem korhadásra vagy belső szerkezeti elváltozásokra utaló jeleket, de szerencsére egyikre sem találtam példát. A gyökereken és a gyökérnyakon találtam kisebb sérüléseket, illetve a fa vastag külső kérge helyenként levált, de egy ilyen korú fánál ez teljesen természetes, és szinte nem is tekinthető valódi problémának.

Amit lehetett, megvizsgáltak a fán (Fotó: Stihl)

A vizsgálatban résztvevő szakemberek végül úgy határoztak, hogy „a fa villáselágazásából és a kiemelkedően nagy magasságából adódóan szükséges statikai megerősítés, méghozzá olyan módon, hogy a fa törzsének két ágát rögzítik egymáshoz”. Ez a duglász életét nem hosszabbítja meg, de Horváth Tibor szerint a szélsőséges időjárási jelenségektől, főleg az erős széltől megvédheti, ami mindenképpen jó hír.

A felmérésről nem mellesleg videó is készült, érdemes megnézni:

Horváth Tibor pedig nyilatkozott is a munkáról, szintén ajánlott tartalom:

Címlap

top