Meglepő történetek: kegyetlen propaganda miatt késett az áram elterjedése

A tankönyvek csak korlátozott információt tartalmazhatnak, így a részletek ritkán kerülnek be a köztudatba. Sarkított információink vannak. Ezek alapján alakítunk ki egy képet egy-egy uralkodóról, költőről, feltalálóról. Hajlamosak vagyunk arra, hogy azt higgyük, ha valaki nagyot alkotott és bekerült a neve a köztudatba, akkor minden tekintetben jó és sikeres ember is volt.

Ez korán sincs így, például a 20. század egyik legnagyobb feltalálója Thomas Alva Edison, bár valóban hatalmas lángelme volt, de évekre visszavetette az elektromosság fejlődését. És bizony a kizsákmányolástól és a hamis propagandától sem riadt vissza annak érdekében, hogy ő kerülhessen ki győztesként. Az áram és tudomány körüli harcban mélyedünk most el egy különleges interaktív kiállítás kapcsán, ami Nikola Tesla életét és munkásságát mutatja be.

Az áramok háborúja

Az elektromosságnak kétféle átviteli módja van, az egyenáram és a váltóáram. Edison az egyenáram mellé tette le a voksát. Nikola Tesla fizikus és mérnök azonban tudta, hogy a váltóáram sokkal hatékonyabb, mivel nagy távolságra tud eljuttatni elektromos energiát kisebb energiaveszteséggel.  Ha egy város egyenáramon működne, lakótelepenként kéne erőműveket építeni. A tét tehát az volt, hogy az áram csak meghatározott rétegekhez jut el, vagy mindenki életét megkönnyítheti.

Nikola Tesla és Thomas Edison

Kegyetlen propaganda

Edison semmiképp sem akarta, hogy Tesla nézetei érvényesüljenek, és ez által az egyenáram helyett a váltóáram szolgáljon a világ elektromos ellátásának alapjául. Kampányához kegyetlen módszert választott: oly módon próbálta nyilvánosan bemutatni a váltakozó áram veszélyeit, hogy állatokra mért halálos áramütést. Csak élőben 1500 ember látta, ahogy Edison 6600 voltot vezetett a Topsy nevű cirkuszi elefántba. Az esetről filmfelvétel is készült, Edison ezzel kampányolt a váltóáram ellen. Sőt Edison tanácsára próbálták ki először a villamosszéket is, egy halálraítélt rabon. A kivégzés kegyetlen és brutális volt. A propaganda annyira sikeres, hogy a váltóáramnak egészen az 1960-as évekig nem sikerült teljesen felváltania az egyenáramot.

Együttműködés helyett rivalizálás

A történethez fontos adalék, hogy Tesla egyébként az áramok háborúja előtt egy ideig Edison cégénél dolgozott New Yorkban. Mert akkor még úgy gondolta, hogy vele együttműködve is el lehetne terjeszteni a hatékonyabb technikát. Edison azonban arra kérte, hogy az egyenáram motorját tökéletesítse. Ezért cserébe komoly összeget ígért, de a feladat elvégzése után, az 50.000 dollár helyett mindössze egy csekély fizetésemelést adott Teslának, aki ezután természetesen felmondott. Rájött, hogy Edison vetélytársaként kell boldogulnia és összeállt George Westinghouse-szal, aki szintén Edison riválisa volt.

A váltóáram végül a Niagara vízesésnek köszönhetően bizonyíthatta véglegesen a hatékonyságát. Ide építettek ugyanis váltóáramú erőművet, ami egészen Chicagóig ellátta árammal Amerikát.

Nikola Tesla

Teslának azonban le kellett mondania a neki járó milliós jogdíjakról, hogy a váltóáram elterjedhessen, ugyanis Westinghaus cége tönkrement. Tesla élete utolsó éveiben egy szállodában lakott, szegényen és magányosan halt meg. Vetélytársa, Edison összesen több mint ezer szabadalmat jegyzett. Azonban azóta is a váltóáram adja az áramot az Egyesült Államokban, a megtermelt és továbbított elektromosság 99,9% váltóáram.

Budapesten kezdődött

Kevesen tudják, de a váltóáram létrejöttének van magyarországi vonatkozása is. Ugyanis Budapest hatalmas hatást gyakorolt Teslára. Itt találkozott Szigeti Antallal, akivel életre szóló barátságot kötöttek, és aki asszisztensként folyamatosan támogatta a kutatásai során. Egy nap, 1882 februárján, miközben a Városligetben sétáltak, Tesla éppen Goethe Faustjából idézett, amikor hirtelen egy életét megváltoztató öröm töltötte el. Végre rádöbbent a forgó mágneses tér elvére. Itt kezdődött tehát a váltóáram diadalútja.

A történtek jól mutatják tehát, hogy egy-egy olyan létfontosságú szabadalom létrejötte mögött, mint az elektromos áram használata és elterjedése, a pénzen kívül olyan emberi tényezők is fontos szerepet játszanak, mint a hiúság, amin Edison nem tudott felülkerekedni. De mivel Edisonnal ellentétben Tesla nem volt tipikus üzletember, sokkal inkább volt különc tudós, mérnök, ráadásul állítólag személyiségzavarai is voltak, sosem tudta igazán élvezni munkája gyümölcsét, anyagilag pedig végképp nem profitált belőle. Ha még jobban szeretnéd megismerni Nikola Tesla életét és találmányait, érdemes ellátogatnod egy különleges multimédiás kiállításra, ami nem más, mint a Mind from the future.