Sok cikk született már arról, hogy eltűnnek a méhek, ami már önmagában nem túl jó hír az emberiségnek, most azonban az is kiderült, hogy az ízeltlábú élőlények jelentős része juthat ugyanerre a sorsra. Amikor pedig jelentős részről beszélünk, az azt jelenti, hogy az összes rovar háromnegyedénél is több pusztulhat ki.
Az aggasztó prognózis német rovarkutatóktól érkezik, egészen pontosan a holland határhoz közel fekvő Krefeldben működő Amatőr Entomológiai Társaságtól, akik évtizedek óta csendben hódoltak a hobbijuknak, most a Phys.org tudományos híroldal értesülései szerint a tagok elkezdték megkongatni a vészharangot.
Az élővilág kétharmadát kitevő rovarok ugyanis egyre aggasztóbb mértékben kezdenek kihalni, ami különösen azért jelent problémát, mert ezek az állatok a tápláléklánc egyik fő alakövét képezik, illetve a növények beporzásában is fontos szerepet játszanak. A német kutatók rovarcsapdákkal figyelik meg az ízeltlábúak populációit, azonban az elmúlt években rohamosan csökkenni kezdett a csapdák által befogott rovarok száma.
Az entomológusok 1982 óta hatalmas adatbázist építettek fel, amely annyira részletes, hogy egyetemi kutatásokhoz is felhasználják. A szűk 40 év alatt összegyűjtött rovarok nyújtottak segítséget a mostani gyászos eredmények értelmezéséhez is: kiderült, hogy az elmúlt években a repülő rovarok teljes biomasszája nem kevesebb, mint 76 százalékkal csökkent. Ezt Martin Sorg, az amatőr rovarkutatókat tömörítő társaság elnöke szemléletesebb példával is bemutatta: míg egy 1994-ből származó rovargyűjtő üvegben 1400 grammnyi ízeltlábú található, a legújabb hasonló csapda már csak 300 grammnyi rovart tartalmaz.
„2011 környékén vált világossá számunkra, hogy mekkora a baj, és azóta minden évben egyre csak romlik a helyzet” – tette hozzá Sorg.
Mennek a levesbe a madarak is
A németek adatait használva új elméletet állított fel Hans de Kroon, a holland Radboud Universiteit professzora, amely magyarázatot adhat arra is, hogy a térségben miért csökken a madarak száma is a rovaroké mellett.
A szakember szerint ugyanis a világ közvéleményét kevésbé érdeklik a rovarokhoz hasonló, kevésbé látható állatfajok, Kroon azonban német kollégáihoz hasonlóan már 2011-ben felfigyelt a madárpopulációk zsugorodására. Már akkor is arra gyanakodott, hogy a madarak nem jutnak elég táplálékhoz – vagyis kellő mennyiségű rovarhoz –, ám akkor még nem volt kellő mennyiségű adata mindennek alátámasztására.
A rovarok kulcsfontosságúak a növények beporzása és a tápláléklánc szempontjából, ha kipusztulnak, nagyon nagy bajba kerülhet az emberiség (Fotó: iStockphoto)
„Ekkor jelentkeztek a német kollégák, akik jelezték, hogy ők észlelték a rovarpopulációk méretének csökkenését, és arra kértek, hogy elemezzem az adataikat” – magyarázta de Kroon.
Martin Sorg arra is felhívta a figyelmet, hogy hiába jelölnek ki rezervátumokat a rovarok számára, a németországi Krefeld környékén található természetes területekre a levegőszennyezés, illetve a mezőgazdaság által használt rovarirtó szerek is káros hatást gyakorolnak.
„Észre kellene vennünk, hogy Nyugat-Európában a természet egyre jobban visszaszorul, a termőföldek pedig rendkívül ellenséges környezetet jelentenek a rovarok számára: tápanyag helyett mérgeket kapnak” – tette hozzá de Kroon. „A természetes régiók pedig egyre jobban elszigetelődnek egymástól, így a rovarok sem tudnak egyik helyről a másikra eljutni.”
A szakember szerint egyértelmű, hogy a jelenség antropogén, vagyis az emberi működés következménye.
„A legnagyobb félelmünk, hogy hamarosan elérjük azt a pontot, ahonnan nincs visszaút, ami a biológiai sokféleségre nézve felbecsülhetetlen károkat fog okozni” – magyarázata a professzor.
Az összes rovarfaj közel fele kipusztulhat
A krefeldi rovarkutatók megfigyelései egy átfogó metakutatásban is főszerepet kaptak: két ausztrál egyetem (Sydney és Queensland) tudósai, Francisco Sanchez-Bayo és Kris Wyckhuys idén februárban publikálták azt a kutatási anyagot, amelyben 73, a rovarvilág állapotát az elmúlt 40 év során vizsgáló korábbi tudományos elemzés megállapításait vetették össze.
Az ausztrál szakemberek arra jutottak, hogy a világon élő rovarfajok 40 százaléka mára a kihalás szélére került, az arány pedig minden évben 1-1 százalékkal növekszik.
Sanchez-Bayo és Wyckhuys szerint ez olyan mértékű kihalási hullámot jelent, amilyen utoljára a dinoszauruszok eltűnésének idején söpört végig a bolygón. Az okok között olyan tényezők szerepelnek, mint az élőhelyek zsugorodása, az urbanizáció, a környezetszennyezés – a rovarirtóktól a műtrágyákig –, az invazív fajok megjelenése, illetve a klímakatasztrófa.
„A jelek egyértelműek” – írták az ausztrál kutatók. „Ha nem változtatunk az élelmiszer-termelési módszereinken, az visszafordíthatatlan változásokat okozhat a biológiai sokszínűséget tekintve.”