Spanyol nemesből francia nevettető – ma lenne 105 éves Louis de Funès

105 éve, 1914. július 31-én született sokunk kedvenc francia nevettetője, a Francia Becsületrend lovagja, Louis de Funès. Apja spanyol nemes, ügyvéd és gyémántműves, anyja politikus családból származott, de maga de Funès eleinte nem találta a helyét, és bárzongoristaként dolgozott. Az átütő sikert a Csendőr sorozat hozta meg számára, majd az Egy kis kiruccanás című filmmel olyan kasszasikereket ért el, amit csak James Cameron  tudott megdönteni a Titanic-kal. A filmjei a jellemkomikumtól, a burleszkbe illő mozdulataitól és persze, utánozhatatlan mimikájától váltak különlegessé, a pozitív és a negatív karaktereket is tökéletesen hozta: a jelenben játszódó csendőr szerepében éppúgy imádtuk, mint kapzsi spanyol miniszterként vagy bogaras éttermi kritikusként. A hazai mozikban Balázs Péter, néhány filmjében Haumann Péter kölcsönözte Lütyő őrmester hangját.

Horgász a pácban (1958)

A mozi jóval Lütyő őrmester karaktere előtt készült, és bár nem ért el akkora sikereket, mint a Csendőr sorozat, de Funès-t már ebben a moziban is a szívünkbe zártuk. A kisvárosban játszódó történet a helyi hatalmasságok és a furfangos, csetlő-botló orvvadász csatározásairól szól. Nem is kérdés, hogy a nehéz felfogású vidéki kispolgárok és a jóravaló, eszes horgász harcából ki kerül majd ki győztesen.

 A Saint-Tropez-i csendőr  (1964)

Funès a világhírt, a valódi sikereket Lütyő őrmester egyenruhájában szerezte. A Saint Tropez-i csendőr a végsőkig elkötelezett, hogy a városból, a bűn paradicsomából kiűzze a nem kívánatos, a morált romboló egyéneket. A képrablók utáni hajsza és a bűn üldözése mellett Lütyő őrmester a szabados nudistákat sem hagyja figyelmen kívül, miközben a film mesés tájakon kalauzol végig.

 Felszarvazták Őfelségét  (1971)

A színész nemcsak a rend éber őrét alakította zseniálisan, hanem a minden hájjal megkent zsarnokot is. Don Salluste, a spanyol király nagy hatalmú, kapzsi minisztere kegyetlen adóbehajtó hírében áll. Andalúziába látogatva nem hatja meg a szegény parasztok nyomora, a mohó uraság hajthatatlan. Még a királynő is szabadulna a kapzsi minisztertől, akit ugyan menesztenek, de a cselszövésben élen járó Salluste ezt nem hagyja annyiban.

Jákob rabbi kalandjai 1973

A magát toleránsnak valló Victor Tukán nem ítélkezik: bőrszíntől, vallási és nemzeti hovatartozástól függetlenül, minden embert elfogad – egészen addig, amíg mindenki a saját hazájában marad. Lánya esküvőjére utazva azonban a francia gyáros olyan események részese lesz, aminek során kénytelen újraértékelni világszemléletét. Az útja során egy alkalommal a kormos arca miatt fekete bőrűnek nézik, sofőrjéről, Salamonról kiderül, hogy zsidó, és amikor bajba kerül, találkozik egy arabbal is – aki nem terrorista. Tukán számos kalandba bonyolódik, aztán amikor az előítéleteit egyre inkább maga mögött hagyó gyárosnak menekülnie kell, rabbinak öltözik azért, hogy inkognitóját megőrizze.

„A társamat vagy engem néz hülyének?

– Mindkettőjüket, egyformán!”

 A szárnyát vagy a combját?  (1976)

A szárnyát vagy a combját című filmre talán mindannyian emlékszünk, arról azonban talán keveseknek van tudomásuk, milyen áron készülhetett el: a színész akkoriban már komoly szívproblémákkal küzdött, és egy biztosító társaság sem akarta bevállalni a kockázatot, amit a forgatás jelentett. Végül Claude Zidinek, a film rendezőjének sikerült egy 2 hetes biztosítást kötnie Funès-re, a forgatáson pedig egy mentő és a színész orvosa is jelen volt. De Funès a filmben egy visszavonulását fontolgató étteremkritikust alakít, aki igyekszik átadni tapasztalatát fiának, Gérardnak – inkább kevesebb, mint több sikerrel. Utódja nem a gasztronómia, hanem a cirkuszok világa iránt érdeklődik, és megalapítja saját vándorcirkuszát, ahol bohócként lép fel.

„Ennek a bornak a tőkéje délnyugatra néző napsütéses lanka oldalán nőtt…”