Idén – valami furcsa ötlettől vezérelve – a családból nyolcan akartak ugyanakkor és ugyanoda menni nyaralni, így kézenfekvő volt, hogy kipróbáljuk, milyen lenne egy autóval utazni. Elvárás volt, hogy a nyolc fő mellé három-négy bőrönd is beférjen és azért haladni is lehessen a kocsival. A feleségem még arra is utalgatott, hogy azért ne valami vállalhatatlanul kinéző busszal induljunk neki az olaszországi útnak.
Minden oldalról nyitható (Fotó: Leéb Ádám, NLC)
Így kapóra jött, amikor a szerkesztőségbe egy Ford Tourneo Custom érkezett. Ráadásul rögtön a sportváltozat, metálkék színben, fekete csíkokkal. Elég feltűnő festés, de a formája sem rossz, ez már nem a régi Tranzitoktól megszokott dobozforma, helyenként kifejezetten sportos. Egy csinos plus size modell.
Először csak szólóban próbáltam ki. Örültem, hogy nem kell úgy éreznem magam, mint egy teherautó-sofőrnek, egészen személyautós a műszerfal, az ülés is megfelelően tart, ha a kétliteres dízel motor 170 lóereje ki akarna mozdítani. Lendületesen lehet haladni az autóval, városban sem kerülget senki, autópályán pedig komoly meglepetéseket okozhatunk néhány autóstársnak, akik nem veszik elég komolyan a sportváltozatot jelentő két csíkot a kisbusz orrán.
Sokat segít az autó felszereltsége is a közlekedésben, a sávtartó automatika mellett az adaptív tempomatot is nagyon élveztem, amely addig tartotta a sebességet, amíg utol nem értem egy lassabban haladót, aztán az autó agya visszalassította a kocsit az előttem lévő sebességére. Parkolásnál elég jól jön a kamera, mert ez már nem az a méret, amit érzésre ledobunk egy nagyjából megfelelő méretű parkolóhelyre.
Személyautós műszerfal (Fotó: Leéb Ádám, NLC)
A műszerfal fő látványossága a középen elhelyezett 8 colos érintőképernyő, igaz, a családi teszten kiderült, hogy a jól látható kijelző hátsó üléssorokban utazókból is kényszert vált ki arra, hogy tanácsokkal lássák el a sofőrt – legyen az közlekedési szituáció vagy a zeneszámválasztás nehéz terhe.
A Custom Sportban elöl – a melósbuszoknál megszokottal ellentétben – csak két ülés van három helyett. Ezek mögött azonban két sorban három-három ülés használható. Ami pluszpont, hogy a második sort szembe is fordíthatjuk a menetiránnyal, így remek, szembenézős beszélgetések is lefolytathatók, ám mi ezt most kihagytuk. Nem annyira könnyű mozgatni azokat az üléseket.
Ami nem könnyű még, az a csomagtartó nyitása-csukása. Vannak Tourneók, ahol két, oldalra nyíló ajtóval oldották meg, az általunk tesztelt kivitel azonban egy, felfelé nyitható teli ajtó volt. Innentől teljesen kizárt, hogy a kisebb gyerekek kivegyenek-berakjanak valamit, mert sem felnyitni, sem lecsukni nem tudták. Pedig a csomagtartóba, még nyolc üléssel is, sok csomag fért, nekünk minden bőröndünk és hátizsákunk befért. Ha csak hatan-heten utaznak, akkor pedig a leghátsó üléssor ledöntésével bővíthető a rakodótér, elég komoly méretűre.
Van munka a csomagtartóval (Fotó: Leéb Ádám, NLC)
A gyerekeim imádták a két oldalsó tolóajtót, úgy kellett rájuk szólni, hogy sose az úttest felé nyílót használják. Nagyon hálásak voltak – így én is – az utastérben kialakított számtalan USB-portért, a telefontöltésért minden hosszabb út során vita megy, most nem volt.
Ahogy azon sem kellett problémázni, hogy a kulacsok – műanyagmentes július, nyár, élet! – hova férnek el vagy kinek az ülése alá gurulnak be, mert rengeteg pakolóhely van az utastérben, a Ford adatai szerint 25 liternyi belső tárolót alakítottak ki.
Próbáltuk városi forgalomban, és mentünk egy félezer kilométeres kört autópályán is, a fogyasztása teljes terheléssel is a 8,5-10,5 liter között mozgott. Ez azonban nem aggaszthatja azokat, akik szívesen vennék a Ford Tourneo Custom 13 millió forinttól induló sportváltozatát, ami automata váltóval és néhány extrával elkúszhat akár a 19 millióig is. Gyors és kényelmes (nagy)családi autónak mindenesetre ideális. Ráadásul a kinézete is menő.
Ezzel a felnivel nem tűnik busznak (Fotó: Leéb Ádám, NLC)