Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Szabadidő

A sárga mosolygós arc rajzolójának fillérekkel szúrták ki a szemét

Pedig ez a szimbólum világszerte ismert, és rengeteg helyen jelent meg.

A mosolygós sárga arc – direkt nem szmájlit írok, elvégre az teljesen mást jelent – 1963-ban jelent meg először, amikor Harvey Ball grafikust megkereste a State Mutual Life Assurance Company biztosító, hogy rajzoljon valami vidám dolgot, amellyel javíthatnák a munkatársak munkamorálját.

A történet szerint Ball nagyjából tíz percet gondolkodott, majd lerajzolta a jellegzetes ábrát, amely ma már a popkultúra része, de az online kommunikációban is fontos szerepe van, mosolygós emojiként.

Az egyszerűségében tökéletes ábráról Ball sok évvel ezelőtt így nyilatkozott az Associated Pressnek: „sárga papírra dolgoztam, mert világos volt és a napfényt idézte, erre rajzoltam a mosolygó arcot egy körben.”

Harvey Ball 45 dollárért rajzolta meg az eredeti „szmájlit” (Fotó: Wikipédia)

A biztosító a kész ábrát több ezer kitűzőre és táblára nyomtatta rá, ezzel azonban csak a terepet készítették elő Bernard és Murray Spain számára, akik a hetvenes években az ábra alá biggyesztett „have a happy day” (legyen boldog napod) felirattal együtt védették le az ábrát. Egy évvel később pedig Franklin Loufrani francia újságíró alapította meg a Smiley Company nevű céget, amellyel a globális licencdíjakra úszott rá.

A popkultúrába is bekerült, sőt olyan világszerte ismert együttesek, mint a Nirvana és a Talking Heads saját stílusuk szerint alakították át és használták fel a szimbólummá nemesült rajzot. A mosolygós arc aztán a kilencvenes évek rave-kultúrájában éledt újra, főleg akkor, amikor az ecstasytablettákon is megjelent lenyomatként.

Később a divat világát is meghódította Marc Jacobs kreációinak köszönhetően, de lecsapott rá Justin Bieber divatmárkája, a Drew House is. Ez meglátszott a fent említett Smiley Company bevételein is, amely csak 2017-ben közel 420 millió dollárt kasszírozott a jogdíjakból. Ehhez képest Harvey Ball annak idején csupán 45 dollárt kapott a munkájáért.

A művészek is felkarolták, az egyik legemlékezetesebb felhasználása Banksy nevéhez fűződik, aki 2005-ös Grin Reaper nevű alkotásába dolgozta bele a mosolygó arcot. A kilencvenes évek végének egyik legnagyobb hatású DJ-je, Fatboy Slim pedig egész tárlatra való variációt gyűjtött össze belőle, ezeket a Smile High Club nevű kiállításon láthatta a nagyérdemű.

A mosolygós sárga arc mára az egész világot meghódította (Fotó: iStockphoto)

A nyolcvanas-kilencvenes években a számítástechnika még nem tartott ott, hogy grafikus jelekkel turbózza a digitális kommunikációt, ezért itt először az írásjelekkel ábrázolt 🙂 változat jelent meg. Egy online „régészeti” projekt keretében azt is sikerült megfejteni, hogy először egy Scott Fahlman nevű férfi használta ezt a karaktersort a Carnegie Mellon egyetem számítógépes üzenőfalán.

A kilencvenes évek elejére azonban már megérkeztek az úgynevezett emojik, amelyek a japán Shigetaka Kurita nevéhez, illetve az NTT Docomo telekommunikációs céghez fűződnek. Az akkor még csak érdekes kiegészítőként használt szimbólumok mára az online csevegések szerves részévé váltak, az okostelefonok billentyűzetéről is számtalan változatuk választható ki. Megjelenésük hatalmas lökést adott a nyelv és a kommunikáció evolúcióját tanulmányozó nyelvészek számára.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top