A Facebook az elmúlt egy évben jellemzően valamilyen adatvédelmi botránnyal, visszaéléssel vagy épp szivárogtatással került be a hírekbe, Mark Zuckerberg pedig hiába ígérgeti, hogy „visszaadják a felhasználóknak” a közösségi hálót, nehéz megbízni a cégben, amelyen az alábbi hír sem fog sokat segíteni.
A Mashable ugyanis ezen a héten adta hírül, hogy a közösségi oldal felvásárolta a „neurális interfész platformot” fejlesztő CTRL-labs nevű céget. Ha ez bonyolultan hangzik, a hétfőn Andrew Bosworth, a Facebook alelnöke által hétfőn tett bejelentés szerint a közös cél egy olyan karkötő kifejlesztése, amely a testünkben száguldó elektromos jeleket érzékelve megpróbálja „kitalálni a szándékainkat”.
Ez már eleve ijesztő attól a cégtől, amely nemrég azzal próbált valamicskét javítani megtépázott hírnevén, hogy elárulta, arra törekszik, hogy a felhasználók számára „lehetővé tegye, hogy ők irányítsák a digitális életüket”. De lássuk, miről is van szó pontosan!
„A gerincoszlopunkon olyan idegpályák futnak végig, amelyek elektromos jeleket küldenek a kezünket mozgató izmokhoz” – írta Facebook-posztjában Bosworth. „Ennek hatására kattintunk az egérrel vagy nyomunk le egy gombot. „A karkötő dekódolja majd ezeket a jeleket és egy olyan digitális jellé fogja alakítani, amelyeket a felhasználó készüléke értelmezni tud, így téve lehetővé, hogy a felhasználók irányítsák a digitális életüket.”
Ha a kedves olvasóban felmerült a kérdés, hogy mindez mégis mire lesz jó egészen pontosan, Andrew Bosworth szállítja a választ is.
A készülék így idő előtt felismeri a felhasználó szándékát, így például meg tudunk osztani egy fotót egy ismerősünkkel egy észrevehetetlen mozdulattal, vagy csak azáltal, hogy erre gondolunk.
– fejtette ki a cég alelnöke.
A Facebook nem először próbál belesni az agyunkba, a cég ugyanis 2017-ben már egyszer bejelentette azt a tervét, amelynek keretében az agyunkban elhangzó „néma beszédet” szeretnék hallhatóvá tenni valamilyen – meg nem nevezett – agyi interfész segítségével.
A közösségi oldal korábbi botrányait figyelembe véve, belegondolni is félelmetes, milyen visszaélésekre adna lehetőséget, ha a több mint kétmilliárd felhasználó agyi-idegi jeleihez is hozzáférnének.