Beethoven szerelmi élete, gyerekkora, de még az utolsó szavai körül is rengeteg a talány. A legendás zeneszerző szívproblémája zenéjének ritmikájában köszön vissza.
Nem tudni, pontosan mikor született
A világ egyik legzseniálisabb zeneszerzőjének pontos születési dátuma nem ismert, ugyanis a 18. században sok helyen nem volt szokás a születés napját feljegyezni – nem úgy a keresztelést. Mivel a keresztelőket rendszerint nagyon hamar, 1-2 nappal a születés után tartották, Beethovenét december 17-én, ebből következtethetünk, hogy a zeneszerző 1770. december 15-én vagy 16-án született.
Sanyarú gyerekkor
Beethoven gyermekkorára az idilli jelző illik a legkevésbé. Az apja ugyan szeretett volna megélni a zenélésből, azonban a sors nem áldotta meg olyan tehetséggel és kitartással, mint a fiát. Johann van Beethoven nem vetette meg az alkoholt, és amikor felöntött a garatra, a feleségét és a gyerekeit is bántalmazta, köztük Ludwigot is.
Gyerekként gondoskodott a családjáról
Azt, hogy végül Ludwig zenetanárhoz járhatott annak köszönhette, hogy apja meglátta benne a tehetséget, és ezzel együtt a pénzkereseti forrást. De a fiú gyerekként nem élvezhette a zenét, sokszor sírásba torkolltak a próbák, ugyanis kegyetlen apja éjt nappallá téve gyakorlásra ösztökélte, hogy később minél több pénzt vigyen haza. Anyja halála után, 17 évesen aztán ő nevelte a legfiatalabb testvéreit.
Inkompetens üzletembernek tartotta magát
Ezt a jelzőt saját magára használta Beethoven, ugyanis, bár jó esze volt, apja a zenét helyezte előtérbe, így az iskoláztatása kimerült annyiban, hogy megtanította írni, olvasni, összeadni, kivonni, és itt meg is állt az oktatása. Apja olyannyira a zenére helyezte a fókuszt, hogy még a szorzást és az osztást sem tanulhatta meg a fia.
Dührohamokkal küzdött
Akinek olyan nehéz gyerekkora volt, mint Beethovennek, nem meglepő, ha nem válik kiegyensúlyozott felnőtté. Beethoven egész életére kihatással voltak ifjú évei: nemcsak a hallását veszítette el 49 éves korára, de sokat betegeskedett, nagy fájdalmai voltak: hepatitis, reumás láz, májproblémák, bőrbetegségek és szívproblémák kínozták. Elkeseredettségében még az öngyilkosságot is számításba vette. Nagyon nehezen teremtett kapcsolatot az emberekkel, sokan magának valónak tartották, és a dührohamok sem voltak ritkák nála.
Volt egy lánya?
Ha figyelembe vesszük azt, hogy milyen családi környezetből jött, majd felnőtt korában mekkora fájdalmakat élt át napi szinten, nem csoda, hogy a szerelemben sem volt szerencséje. Rendszerint számára elérhetetlen nőkhöz vonzódott, köztük volt Brunswick Jozefin magyar grófkisasszony is, akiről az a pletyka terjedt, hogy kislányt szült a zenésznek – ez a mai napig nincs bizonyítva.
Szívproblémák ihlette művek
Az USA-ban kutatásokat végeztek Beethovenről, és érdekes összefüggést találtak: arra jutottak, hogy a zeneszerző szívritmuszavara hatással volt a zenéjére is. Az a tézis született, hogy a műveiben megfigyelhető hirtelen ritmusváltások Beethoven szívverését mintázzák, amire jó példa a 13., B-dúr vonósnégyes záró Cavatina-tétele.
Találkozott Mozarttal
Bár biztosan nem tudni, de elterjedt az a szóbeszéd, miszerint Beethoven találkozott Mozarttal. A városi legenda szerint Bécsben futottak össze, ahol a fiatal Beethoven improvizált egy zongorajátékot Mozart előtt, aki előre megjósolta, hogy az akkor még ismeretlen zenész világhírre fog szert tenni.
Utolsó szavai
A világhírű zenész 56 évesen halt meg, és utolsó szavairól legalább annyi legenda kering, mint az életéről. Sokak szerint – idealizálva a pillanatot – halálos ágyán Beethoven azt mondta, hallja a mennyek muzsikáját. De sokkal valószínűbb az a változat, amit egyik barátja mesélt, aki egy üveg bort vitt neki ajándékba, majd Beethoven a bort látva annyit mondott: „Kár, kár, túl késő.”
Szponzorált tartalom
