Szent Corona és a többiek – szentek, akikhez járványok idején fordulhatunk

Ahogy azt már egy korábbi cikkünkben is megállapítottuk, a katolikus védőszentek feladatai igen sokrétűek, és nem is feltétlenül függenek össze: így például könnyen előfordulhat az is, hogy valaki mondjuk egyszerre a harangöntők és a várandós asszonyok patrónusa, de hozzá kell fohászkodni akkor is, ha el akarjuk mulasztani a fejfájásunkat (bár bevalljuk, ez most egy fiktív példa).

Na és persze sem ritka, hogy az illető védőszentnek olyan nagyon sok köze nincs az általa pártfogolt csoporthoz. Hogy például az ír származású, de Franciaországban remetéskedő, életében főleg a végbéltáji problémák kezelésében jeleskedő Szent Fiacrius hogyan lett a taxisofőrök patrónusa, az tényleg csak néhány egészen furcsa véletlenen múlt. Az 1600-s években, Párizsban működő Hôtel de Saint Fiacre nevű fogadó szolgáltatási közé tartozott a bérkocsi is, amely pár évtizeden belül nagy népszerűségre tett szert, és amelyet a személyszállításban úttörő műintézmény, illetve a jámbor életű urológus után végül fiákernek kezdtek nevezni. Ezek után ugyan ki más lehetett volna alkalmasabb személy a bérkocsisok, majd az őket felváltó taxisofőrök mennyei érdekképviseletére, mint Szent Fiacrius? Hasonlóképpen járt Szent Expeditus, római centurió és vértanú, aki pusztán jól csengő nevének köszönhetően érdemelte ki a notórius késők és halogatók imáit.

Szent Viktor és Szent Corona a sienai katedrális oltárképén (fotó: Prisma/Universal Images Group via Getty Images)

De hagyjuk most egy kicsit a harangöntőket és a taxisofőröket, és nézzük meg inkább, hogy kikhez fordulhatunk járvány idején; szerencsére számos kiváló és megbízható szent áll a rendelkezésünkre. Az első nem is lehet más a sorban, mint a kísérteties nevű Szent Corona, akire az elmúlt hetekben-hónapokban – nyilvánvalóan a névazonosság okán – meglehetősen nagy figyelem irányult, noha azelőtt nem volt különösebben jelentékeny kultusza. Életéről keveset tudunk, az ókeresztény mártírok többségéhez hasonlóan: fiatal, alig 16 éves lány volt, aki valamikor az i.sz. 2. vagy 3. században élt, és feltehetően Damaszkuszban szenvedett vértanúhalált. A több változatban is ismert történet szerint egy római katonát, bizonyos Viktort szörnyű kínhalálnak vetettek alá keresztény hite miatt, és mivel Corona (aki talán a lánya volt, talán a felesége, talán csak egy könyörületes ismeretlen) vigaszt próbált nyújtani neki az utolsó percekben, őt is kegyetlenül kivégezték egy igazi klasszikus római módszerrel: két egymáshoz hajlított pálmafához kötözték, elvágták a kötelet, és a szétpattanó ágak kettészakították a testét.

Ezért szokás többnyire pálmaágakkal ábrázolni, és ezért lehet az, hogy korábban inkább a favágók (illetve valamilyen okból a kincsvadászok) patrónusa volt, akit a járványokkal kapcsolatban csak ritkán hoztak összefüggésbe – azonban könnyen lehet, hogy ez hamarosan megváltozik, és a csaknem teljesen elfeledett Szent Corona (akit még véletlenül se keverjünk össze a magyar Szent Koronával) lesz a koronavírus-járvány elleni küzdelem hivatalos védőszentje. Az aacheni katedrálisban tartott ereklyéit mindenesetre már leporolták, biztos, ami biztos.  

Vértanú Szent Edmund halála egy szőttesen ábrázolva (fotó: RDImages/Epics/Getty Images)

Kitűnő választás lehet még Vértanú Szent Edmund is, aki talán az egyetlen olyan védőszent, akihez pandémia, azaz világjárvány esetén szokás fohászkodni. Talán nem okozunk nagy meglepetést azzal, ha eláruljuk, hogy az ő életéről sem tudunk szinte semmit azon kívül, hogy Kelet-Anglia egyik mitikus királya volt, és a Csonttalan Ivar vezette viking betolakodókkal folytatott öldöklő csatában veszítette életét; a legenda egyik változata szerint agyonverték, lenyilazták, majd a rend kedvéért még le is fejezték a vad, északi barbárok, ám ő még ekkor sem tagadta meg Krisztust. Akárhogy is történt, Edmundnak valószínűleg nem sok dolga akadt a világjárványokkal, de mint láttuk, ez nem is feltétlenül elvárás (mondjuk a viking invázió és a járvány tulajdonképpen lehetnek egymás allegóriái, az is igaz).  

Szent Antal megkísértése Martin Schongauer metszetén (forrás: Wikipedia)

Valószínűleg listánk következő szereplőjét, a monaszticizmus atyját, Remete Szent Antalt is elkerülték a pusztító járványok és betegségek, amire abból következtetünk, hogy rendkívül magas kort ért meg: 105 éves volt, mikor elragadta a halál i.sz. 356-ban. A gyakran Nagy jelzővel ellátott remete életének jelentős részét csendes, elmélkedő visszavonultságban és áldott magányosságban töltötte a Líbiai-sivatagban, különféle romantikus és elhagyatott hajlékokban, például egy sziklasírban vagy egy kastély romjai között. A külvilággal alig vagy egyáltalán nem érintkezett, azaz igen magas szinten gyakorolta a social distancing művészetét, cserébe viszont folyamatosan zaklatták a pusztában tanyázó irtózatos démonok.

A témáról, amely aztán a Szent Antal megkísértése néven vonult be a köztudatba, később számtalan csodás festmény és egyéb műalkotás készült; a csúcs talán Martin Schongauer 1475 körül készült metszete, valamint Flaubert 1874-ben megjelent regénye, amelyet a szerző alighanem élete mesterművének szánt (és csak kevésen múlott, hogy végül nem lett az). Habár Remete Szent Antalt inkább a bőrproblémáinkkal érdemes felkeresni, egyéb fertőző (vagy nem fertőző) betegségek esetén is számíthatunk rá.

Szent Rókus Francesco Ribalta festményén (forrás: Wikipedia)

Akárcsak Szent Rókusra, a 14. században élt csodatévő ferences rendi szerzetesre, aki Montpellier-ben született jómódú nemesi családban, ám húszévesen eladományozta minden örökségét, és a pestis dúlta Itáliába zarándokolt, ahol kezének puszta érintésével gyógyította a betegeket. Aki pedig le tudta győzni a bubópestist, annak a koronavírus sem lehet akadály!

Ugyancsak bevethetők még járványok ellen:

• Stockearui Szent Colman vagy Kálmán, az ír származású zarándok, akit a Szentföld felé vezető úton, Stockerauban, Bécs mellett elfogtak, s mivel összetévesztették egy kémmel, megkínozták és megölték. Hazai kultusza is jelentős: ereklyéit a legenda szerint Szent István, majd Péter királyunk is Magyarországra akarta hozatni, Könyves Kálmán pedig állítólag róla kapta  a nevét.  
• Szent Kerény, vagy latinul Quirinus, katonatiszt, aki a legendai hagyomány szerint Hadrianus császár alatt a II. században szenvedett Rómában vértanúhalált.
• Terni Szent Bálint, az i.sz. 3. században élt püspök és mártír egy másik, hasonló nevű szenttel, Római Szent Bálinttal együtt a szerelmesek védőszentje is – egyebek mellett.
• A tizennégy segítőszent, az első századok keresztény vértanúi, akiket együtt hívnak segítségül.

További neveket ezen az oldalon lehet böngészni.

Egyéb cikkeinek a témában:

• Járványok, amelyek megváltoztatták a világot
• Szentek, akikre eddig gondolni sem mertél
• Az internet háromlábú japán sellőket küld hadba a koronavírus ellen
• Ha hét évet kibírunk remeteként, soha többé nem kell dolgoznunk