Habár a főbb eseményeket nyilván mindenki ismeri, időnként azért nem árt feleleveníteni Jézus Krisztus életének talán kevésbé ismert részleteit is. Mint például azt, amikor 33 éves kora körül Japánba ment, rizstermesztésbe (vagy fokhagymatermesztésbe) kezdett, feleségül vett egy Mijukó nevű fiatal parasztlányt, nemzett három szép gyermeket, és boldogan élt egészen 106 éves koráig. A keresztfán, a távoli Júdeában pedig Iszukiri nevű öccse halt meg helyette: az ő levágott füle, valamint a Szűzanya egy hajtincse ma is egy ősi japán temetőben pihen.
Hát igen, mintha ez valahogy kimaradt volna az evangéliumokból.
Ahogy az is, Jézus sírját Észak-Japánban (pontosabban Észak-Honsún), egy Singó nevű bájos kis faluban találjuk, nem messze egyébként öccse nevezetes fülének nyughelyétől. A település lakói – akik többségükben persze buddhisták vagy sintoisták – érthető módon büszkék a jeles halottra, és minden tavasszal nagy ünnepséget szerveznek a tiszteletére: ilyenkor rendszerint kimonóba öltözött hölgyek táncolnak az óriási fakereszttel díszített sír (a Kirisuto no haka) körül, és valamiféle ismeretlen nyelven írt litániát kántálnak. A különös, ám igen látványos és népszerű ceremóniát a helyi turisztikai hivatal álmodta meg még valamikor a hatvanas években, a Megváltó végső nyughelyének gondozását pedig egy szintén helyi joghurtgyártó (!) finanszírozza.
Joggal merül fel a kérdés, hogy mi is ez az egész.
Sajnos sok információval mi sem tudunk szolgálni. Jézus állítólagos japán kapcsolatait ugyanis egy 1933-ban felfedezett, óhéber nyelvű apokrif irat, az úgynevezett Takeucsi-tekercs részletezi, amely eredetileg az Amatsukyo nevű japán eretnek mozgalmat megalapító Takeucsi Kiyomaro tulajdonában volt, és amely aztán a második világháborúban eltűnt vagy megsemmisült. A becses iratokkal aztán egy Koszaka Wado nevű kozmoarcheológus foglalkozott behatóbban; róla amúgy érdemes tudni, hogy a hetvenes években egy tévéműsorban élő adásban lépett kapcsolatban a földönkívüliekkel.
A Takeucsi-tekercs még számos érdekességet árul el Jézus életéről. Eszerint 21 korában járt először Japánban, ahol teológiát tanult és felvette a Daitenku Taro Jurai nevet. Bő tíz évvel később visszatért Júdeába, tanítványokat gyűjtött, prédikált, csodákat tett, gyógyított (szóval a hagyományos Jézus-képnek maximálisan megfelelő tevékenységeket folytatott), majd a római hatóságokat sikeresen kicselezve, Szibérián és Alaszkán át ismét Japánba távozott, és Singó környékén telepedett le – a kereszthalált meg, mint említettük, Iszukiri nevű öccse vállalta magára. Őszes tonzúrája, gyűrött ruhája és jellegzetes orra miatt idősebb korában a helyiek csak nagyorrú koboldnak becézték. Leszármazottai ma is a faluban élnek.
Singó, azaz Krisztus faluja (Kiriszuto no szato) népszerű zarándokhely: körülbelül 20 ezer turista keresi fel évente, a Krisztus legendája nevű múzeumban pedig amellett, hogy megtekinthetjük a Takeucsi-tekercs másolatát vagy reprodukcióját, jézusos bögrét és poháralátétet is vásárolhatunk.