A sors fintora, hogy a szegedi boszorkányos hisztériát épp az a Kökényné Nagy Anna indította el, akit szintén letartóztattak boszorkányságért. 1728-ban járunk, ekkor kezdődött a híres szegedi boszorkányper, melynek során 12 boszorkányt égettek el máglyán a ma Boszorkányszigetnek nevezett helyen.
Kökényné, az ördög cimborája
Kökényné Nagy Anna bábaasszony volt abban az időben Szegeden, mindenki ismerte a hirtelen haragú asszonyt. A boszorkányüldözés vele kezdődött, ugyanis Kökényné rettegésben tartotta a várandós asszonyokat, csúnya haragra gerjedt, ha nem őt hívták szüléshez, úgyhogy a városban egy emberként utálták a bábát. Elindult a szóbeszéd, hogy Kökényné az ördög cimborája, és még a termés is azért olyan kevés, mert a bába boszorkánykodik.
Boszorkányfürdetés a középkorban, a vádlottat székre kötözték, és a közönség szeme láttára vízbe lógatták (Kép: Pearson Scott Foresman/Wikipédia)
Addig jutott a hergelés, hogy Kökénynét letartóztatták, ezzel pedig rázúdult a nép haragja, és tucatnyian tanúskodtak ellene, a nyakába varrták az összes csecsemő és anya halálát, éhínséget és sorscsapást. Hogy védje magát, a bíróságon Kökényné megnevezett több nőt és férfit is, akik a boszorkányságban társai voltak, együtt vitték őket a vízpróbára, amivel a korabeli szokások szerint megállapították, hogy boszorkánnyal van-e dolguk. Aki belefulladt a vízbe, az nem volt boszorkány, aki pedig fennmaradt a víz felszínén, mehetett a máglyára.
„Mivel ezen jelen álló gonosztévő személyek és boszorkányok az mindenható Teremtő Istent, boldogságos Szűz Máriát, Istennek minden Szentjeit megtagadván s a Szt. Keresztségrűl le mondottak, (…) és letapodván az pokolbéli sátánnal örökös hűségre és szolgálatyára szövetkezvén (…) Azért is Élőtörvények szerént más gonoszoknak rettentő és félemlő példájukra az igazoknak tovább való megmaradásokra elevenen tűzre sententiáztattak. Tűzre. Tűzre. Isten, Istenben!” – Kovács János: Szeged és népe – Vallás, szellemvilág
Gyanús gazdagság
A vádak pedig csak szaporodtak, a tömlöcben mindenkinek akadt pár ismerőse, akit bemártott, hogy boszorkány, már egész szervezetet kreáltak belőlük, melynek a boszorkánykapitánya maga Rózsa Dániel volt a vallomások szerint, aki Szeged régi főbírája és leggazdagabb embere volt. A kínzások hatására az akkor 82 éves Rózsa be is vallotta, hogy szerződést kötött az ördöggel, és hogy a feleségével együtt egy akó pénzért hét évre eladták az összes esőt a törököknek, ezért volt Szegeden aszály, és így lettek olyan mesésen gazdagok.
Az ítélet kegyetlen volt: máglyahalált rendeltek el mind a 12 vádlottnak, de csak alapos kínzás után, hogy minél több boszorkány nevét kiszedjék belőlük. Hat férfi és hat nő vesztette életét, köztük volt Kökényné és Rózsa is, amikor négyesével megégették őket. A boszorkánypernek egész Európában híre ment, Szeged bevonult a rémhírek történelmébe. A boszorkányok üldözésének még ezzel nem volt vége Magyarországon, várni kellett 1768-ig, amikor Mária Terézia betiltotta a boszorkánypereket.
Olvass többet a boszorkányokról:
- A történelem leghíresebb boszorkányai
- 6 jel, hogy született viharboszorkány vagy
- Nem lovagoltak seprűnyélen, de akár egy hadsereggel is szembeszálltak a régi idők magyar boszorkányai