nlc.hu
Szabadidő

Történelmi érdekességek

Az örömlányból lett kalóz, a lovát arannyal etető császár és a „kamu” Párizs története

Jöjjön néhány történelmi érdekesség, amelyek többségét vélhetőleg csak kevesen ismerik!

Hogyan halt meg Nagy Sándor?

Nagy Sándor a hódítás nagymestere, alig volt 32 éves, amikor I.e. 323. június 11-én, körülbelül öt órakor Babilonban meghalt. Elvesztése nem érte váratlanul a népet, mivel ekkor már 12 napja haldoklott. Arról, hogy mi okozta a végzetét, máig számos teória kering. A legvalószínűbb, hogy mérgezés áldozata lett. Egy új-zélandi professzor korábbi elmélete szerint mérgezett bort ihatott, amelybe a fehér zászpa nevű növényt keverhették. Ám másra utal az a jel, hogy amikor már azt gondolták, hogy a hódító meghalt, annak teste még hat nap után sem mutatta a bomlás jeleit. Ma már számos tudós úgy véli, hogy Nagy Sándor az úgynevezett Guillain–Barré-szindrómában szenvedett. Ez az autoimmun betegség az idegeket érintő gyulladásokkal jár. Jellegzetes tünet a kéz, illetve a láb ujjaiban kezdődő, majd fokozatosan a test felé terjedő zsibbadás, később teljes bénulás, légzészavar. Mivel a betegség lefolyása az agyat nem érinti, a beteg tudatánál van. Az akkori gyógyítók azt hihették, hogy a lebénult, kómában fekvő uralkodó meghalt, és a legújabb felvetések szerint élve temették el.

Nagy Sándort élve temethették el

Augustus római császár Nagy Sándor sírjánál (Fotó: Getty Images)

A leghatalmasabb kalóz egy nő volt

Félszemű, falábú férfiak – sokak gondolatában így élnek a kalózok. Ám a világ egyik legsikeresebb kalóza egy Ching Shih nevű kínai prostituált volt, akit feleségül vett a Vörös Zászló nevű kalózflotta kapitánya. De Ching számára az otthon üldögélő, ebédet főző feleség szerepe nem annyira volt vonzó, és férjével egyenrangú kalózkapitány lett. Hamar hatalmas tiszteletet vívott ki az emberei körében, majd amikor férje meghalt, egyedül ő irányította a flottát. Több mint 300 nagyobb és 1200 kisebb hajóval rendelkezhettek ekkoriban. A nőhöz hűséges emberek számát 40 ezer és 80 ezer közé teszik a történészek. Shih és kalózai a Dél-kínai tengert uralták az 1800-as évek elején. Királyok, császárok, kormányzók rettegtek a nőtől, aki mesés vagyonra tett szert. Ám nem sokáig tevékenykedett így a vízen. Viszonylag fiatalon, 35 évesen úgy döntött, hogy ideje nyugdíjaznia magát. Ching ekkor alkut kötött a kormányzóval, a flottáját feloszlatta, ő maga pedig nemesi címet kapott, és még egy 20 hajóból álló kisebb hadsereget is megtarthatott magának. Hogy miből élt ezek után? A felhalmozott pénzből bordélyt, kaszinót és boltokat nyitott. Közben pedig gyereke is született. A hetvenedik születésnapja előtt hunyt el. 

A legrettegettebb kalóza nő volt

Ching Shih A Karib-tenger kalózai: A világ végén című filmben

Ki ment először Amerikába?

Mindannyian jól ismerjük már a történetet, hogy 1492-ben Kolumbusz Kristóf felfedezte Amerikát. Azonban 1000 környékén Leif Eriksson grönlandi viking már elhajózott Új-Fundlandra, valamint a szintén mai Kanada területén található Labrador félszigetre. Mindez persze nem volt szándékos. A történet szerint Leif Norvégiába ment, ahol Olaf király megkeresztelte, ám hazafelé közel 40 fős legénységével eltévedt, és Grönland helyett Észak-Amerikában, az említett területeken kötöttek ki. Egyre többször keltek át ide, házakat is építettek. Komolyabb bizonyítékokat a vikingek amerikai kalandjára az 1960-as években találtak, amikor régészek olyan építmények romjaira bukkantak, melyek megfelelnek a skandináv kultúráról, hagyományokról szóló feljegyzésekkel. De feltártak vastűzhelyet és egyéb tárgyakat is, ezek származása Leif Eriksson idejére tehető.

Nem mindig jó a leggazdagabbnak lenni

Marc Licinius Crassus volt a legtehetősebb ember Rómában, kulcsszerepe volt abban, hogy legyőzzék Spartacust. Ám úgy tartották róla, hogy „sok jó tulajdonságát egyetlen hibája homályosította el: a kapzsiság. Úgy látszik, hogy ez minden más tulajdonságánál erősebb volt”.  Bukását is ez, vagyis a gazdagság iránti túlzó szomja vezette, amikor újabb és újabb hadjáratot indított. Utolsó csatáját azonban nem tudta megnyerni, amikor i.e. 53-ban átlépte az Eufráteszt a hódítás reményében, és hagyta, hogy az ellenség a a pusztaságba csalja – ahol körülzárták. Az első ütközetben elvesztette ifjabbik fiát, melynek következtében Crassus visszavonulót fújt seregének. Ám megtámadták őket, és a kapzsi rómait lefejezték. „Akinek lelkét a kincs utáni vágy tüzelte, annak élettelen testét még holtában is égesse az arany” – mondta legyőzője, és forró aranyat öntetett Crassus élettelen fejére. Egyes feltételezések szerint testének többi részét is aranyba mártották, és egyfajta ereklyeként elküldték a Pártus Birodalom királyának.

A Trónok harcában is van utalás az aranyba öntött uralkodóról

Viserys Targaryen is így végezte a Trónok harcában (Fotó: imdb)

Egy pici matematika

Olyan távolinak tűnik számunkra Kleopátra uralkodása. Pedig érdemes játszani az évszámokkal! Kleopátra i.e. 51 és i.e. 20 között vezette Egyiptomot. Az ember 1969-ben járt a Holdon, míg a Gízai nagy piramis építése i. e. 2590 és 2540 között kezdődött.  Vagyis VII. Kleopátra  uralkodása tulajdonképpen a Holdra szálláshoz van közelebb.

Nem fake news a kamu Párizs

Az I. világháború alatt, a franciák felhúzták a Champs-Elysées és a Gare du Nord egy vasúti fejpályaudvar mását. Tették ezt azért, hogy megtévesszék a német bombázókat, és a kamu Párizst kezdjék el bombázni a város határában. Még hamis, sehová nem vezető vasúti síneket is lefektettek, hogy a pilóták felülről úgy lássák, mintha valóban a jó helyen lennének.  Az olasz Fernand Jacopozzi tervei alapján 1917-ben meg is indult az építkezés, és néhány hónap alatt egy vasútállomás, valamint néhány gyárépület el is készült. De szerencsére már nem nagyon kellett ellátniuk a védelmi funkciót, mivel az utolsó német légitámadások 1918 szeptemberében érték Párizst, majd jött a fegyverszünet. Decemberre a franciák lebontották a kamu várost, nehogy a németek megtudják zseniális tervüket.

Champs Elysees a magasból

A Champs Elysees a magasból, a 19. század végén (Fotó: The Print Collector/Print Collector/Getty Images)

Az őrült császár, akinek szenátor lett a lovából

Caligula római császár 37 és 41 között uralkodott. Bár kevésnek tűnik ez a négy év, de arra pont elég volt, hogy Caligula kiérdemelje az „őrült” jelzőt, de mentségére szóljon: a kegyetlenségekkel, árulásokkal és cselszövésekkel teli római császárkort nem nagyon lehetett máshogyan feldolgozni. Uralkodása alatt megszabadult az összes vélt és valós vetélytársától. Száműzte vagy meggyilkoltatta őket, vagyonukat pedig elkobozta. A folyton költekező, perverz orgiákat csapó, önmagát Istennek kikiáltó Caligula állítólag állatokkal etette meg a legnagyobb ellenségeit. Ha ez nem lenne elég, annyira imádta lovát, Incitatust, hogy annak 18 saját rabszolgát adott. Az állat istállója elefántcsontból és márványból készült, a szerszámait drágakövek díszítették. Inni aranykupából kapott, zabja közé aranyat kevertetett a gazdája. Caligula később szenátorrá nevezte ki a lovát, és terveiben szerepelt, hogy egészen a konzuli rangig emeli, ám a 41-ben bekövetkezett merénylet, mely Caligula életébe került, ezt megakadályozta.

Caligula császár szenátorrá nevezte ki kedvenc lovát

Caligula császár és lova a szenátus előtt (Fotó: Profimedia)

Aki túlélte Nagaszakit és Hirosimát

A mérnökként dolgozó Jamagucsi Cutomu a Hirosima és Nagaszaki bombázását is túlélte. 29 éves volt, amikor 1945. augusztus 6-án egy 3 hónapos hirosimai üzleti útról készült haza. A férfi úton volt a vasútállomásra, amikor meglátta a város felett repülő bombázókat. Fel sem tudta fogni, hogy mi történik éppen, amikor három kilométerrel arrébb becsapódott az atombomba. Cutomu vakító fényt látott, majd érezte a hatalmas robbanást, a hőhullámot és a süvítő szelet. Csodával határos módon túlélte a tragédiát. Beszakadt ugyan a dobhártyája, elvesztette néhány órára a látását és megégett a felsőteste, de maradt annyi ereje, hogy másnap hazainduljon Nagaszakiba. Sokáig nem maradt  betegszabadságon. Augusztus 9-én már a Nagaszakiban található irodájában dolgozott a kollégáival. Majd meghallotta a szirénát, és ismét meglátta a fényes villanást, ő pedig azonnal a földre vetette magát. A férfi ezt az atomrobbanást is túlélte, bár számos maradandó sérülést szerzett, például az egyik fülére megsüketült. Jamagucsi 2010-ben 93 éves korában hunyt el gyomorrákban. Halálig úgy tartotta, hogy a robbanás utáni napjai ajándékok voltak az élettől.

Jamagucsi Cutomu 93 éves korában hunyt el

Jamagucsi Cutomu (Fotó: Jemal Countess/WireImage)

Érdekességek:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése