Akárhogy is alakult volna a november 3-i amerikai elnökválasztás eredménye, mindenképpen elmondható, hogy történelmi szavazáson vagyunk túl. Pontosabban, a voksolás folyamata már lezárult, a szavazatokat azonban egyelőre nem tudták mindenhol megszámolni. A koronavírus-járvány miatt ugyanis minden eddiginél többen szavaztak levélben, a szavazatok feldolgozása így pár helyen a szokottnál is lassabban alakult. Cikkünk írásának pillanatában egyelőre még egyik jelöltnek sem sikerült elérnie a 270 elektori szavazatot, amely az elnökséghez szükséges. Magyar idő szerint szerda hajnalban fél hatkor Joe Bidennek 205, Donald Trumpnak 114 elektora volt, az USA térképén pedig még bőséggel akadtak olyan államok, amelyek nem váltottak pirosra vagy kékre, a republikánus, illetve a demokrata győzelem színére.
Donald Trump és Joe Biden vetélkedésének egyelőre nincs végeredménye, a következő napok dönthetnek az amerikai elnök személyéről (Fotó: Getty Images)
Kényszerjelölt a reality-elnök ellen
Az már a választás előtti kampány során kiderült, hogy idén nem egyszerűen két oldal állt szemben egymással. A korábbi választásokon megszokott demokrata-republikánus szembenállást ugyanis idén Donald Trump támogatói és ellenzői váltották. Előbbi tábort természetesen a republikánus szavazók kemény magja jelentette, akiket Trump egész elnöksége alatt nem felejtett el a támogatásáról biztosítani. Velük szemben pedig a demokratákon túl rengeteg független, illetve, épp a 45. elnök stílusából és döntéseiből kiábrándult, csalódott republikánus szavazók álltak.
Trumpnak 2020-ban jóval nehezebb dolga volt, mint 2016-ban: most ugyanis már nem tudta magát az elittel szembehelyezkedő kívülállóként prezentálni, aki a washingtoni mocsár lecsapolásával kívánta megújítani az Egyesült Államok politikai életét. Ügyét az sem segítette, hogy négy éves elnöksége során kevés olyan terület maradt, ahol ne próbálta volna meg saját képére formálni az országot, jellemzően a különféle szakértők figyelmen kívül hagyásával. Az USA szövetségeseit egyre-másra idegenítette el, miközben olyan vezetőkkel próbált gyümölcsöző kapcsolatokat kialakítani, mint az észak-koreai Kim Dzsongun vagy a szaúdi trónörökös, Mohamed bin Szalmán, akinek megbízására meggyilkolták Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságírót. Ha pedig ez nem lett volna elég, a koronavírus-járványt is úgy kezelte, ahogy az egész elnökségét: senkire sem hallgatva – a Fox News műsorvezetőit leszámítva – szembehelyezkedve az amerikai járványügyi hatóság, a CDC szakértőivel vagy épp dr. Anthony Faucival, az amerikai járványügy első számú szakértőjével.
Donald Trump valószínűleg nem örül majd az eredmények hiányának (Fotó: Getty Images)
A demokraták már a tavalyi év során megkezdték az offenzívát a Fehér Házért, a 45. elnök botlásait láttán pedig viszonylag hamar alaposan felduzzadt a mezőny, volt olyan pillanat is, amikor közel harmincan voltak versenyben a jelöltségért. A lehetséges jelöltek névsora azonban a 2019-es év során gyorsan le is rövidült, végül az olyan nevek visszalépését követően, mint Elizabeth Warren, a jövő nagy reménységének számító Pete Buttigieg vagy a 2016-os választáson Hillary Clintont alaposan megszorongató Bernie Sanders, végül Barack Obama egykori alelnöke, Joe Biden maradt nyeregben. A 77 éves politikai veterán „az USA lelkéért” jelszóval kezdett kampányolni és kijelentette, hogy alelnökének mindenképpen egy nőt választ majd. Ezt az ígéretét be is váltotta, Kamala Harris személyében pedig a történelem során harmadszorra lett egy nő az alelnök-jelölt. Joe Biden azt is bejelentette, hogy győzelem esetén legfeljebb egy terminus erejéig vállalja az elnökséget, annak érdekében, hogy biztosítsa a rend helyreállítását Trump négy éve után.
Az első eredmények valamivel éjfél után kezdtek el szivárogni, igaz, ettől még senkinek nem pöröghetett fel a pulzusa, lévén, ezek olyan államokból – Indiana és Kentucky – érkeztek, amelyek hagyományosan a republikánusokhoz húznak. A CNN gyors közvélemény-kutatást is készített arról, mi foglalkoztatja leginkább az amerikai választókat. Eszerint a legtöbben az amerikai gazdaság állapota miatt aggódtak (a megkérdezettek 34 százaléka), ezt követték a faji egyenlőtlenségek (21 százalék), majd a koronavírus-járvány kezelése (18 százalék), a bűnözés és biztonság kérdése (11 százalék), illetve az egészségügy (11 százalék) állapota következtek.
Idegtépő éjszaka
Azok számára, akik élőben követték a 2016-os választást, az idei csata sem tartogatott kevesebb izgalmat. Floridában például szinte percről-percre változott az állás, hol kék, hol piros volt a térképen, de több államban is csak csigalassúsággal változtak a számok. Több államban fej-fej mellett haladtak a jelöltek, a választók – és a világ minden táján a képernyőket figyelő nézők – pedig egyre izgatottabban várták a kézzelfogható eredményeket. A választásról tudósító amerikai szakértők nem győzték felhívni a nézők figyelmét, hogy legyenek türelmesek, mert a szavazatok feldolgozása a szokottnál lassabban megy. Hajnali negyed 4-kor Joe Bidennek még csak 119, Trumpnak 94 elektori szavazat látszott, ekkor még nagyon messzinek tűnt a hajnal.
A helyzetet nem gyorsította, hogy Pennsylvania államban nagyon lassan haladt a szavazatok feldolgozása, ráadásul, az éjszaka során kiderült, hogy nem is fogják azonnal megszámolni az összes levélszavazatot. Hajnali öt felé közeledve pedig elkezdett nőni annak az esélye, hogy akár napokig elhúzódjon a választási eredmények feldolgozása, különösen, hogy Wisconsin és Michingan is hasonló helyzetbe került, szerdán hajnalban még mindhárom helyen nagyon alacsony szinten állt a feldolgozottság.
Joe BIdennek egyelőre még várnia kell, hogy megtudja, ő lett-e az USA 46. elnöke (Fotó: Getty Images)
Az eredményeket egyelőre korai lenne értékelni, annyi már látható, hogy Trump meglepő módon idén szinte minden demográfiai csoportnál jobban szerepelt, mint négy évvel ezelőtt, kivéve a fehér férfiakat. A folytatás a következő napokban várható, egyrészt, ahogy folytatódik a szavazatok feldolgozása az említett államokban, másrészt, ahogy elkezdődik a jogászkodás és az esetleges újraszámlálások. Mindezek eredményeként akár hetekig is elhúzódhat a 2020-as amerikai elnökválasztás eredményének kihirdetése. Ez nem példa nélküli, emlékezetes, hogy például 2000-ben csupán december 12-én került pont George W. Bush és Al Gore vetélkedésére, akkor is a legfelsőbb bíróságnak kellett kimondania az ítéletet.
A választás éjszakája egyébként viszonylag nyugalmasan, különösebb rendbontás nélkül telt, annak ellenére, hogy a Fehér Ház és több épület védelmét is megerősítették, esetleges zavargásoktól, spontán tüntetésektől tartva.
Mi jön most?
Egyelőre megjósolhatatlan, mi fog történni. Donald Trump korábban tett olyan kijelentéseket, hogy nem fogja elfogadni a választás eredményét, ha az nem neki kedvez, de azt is kijelentette, hogy még a november 3-i szavazás estéjén tudni kellene, hogy ki lett az elnök. A hivatalban lévő államfő kampánykörútja során állandóan azt hangoztatta – mindenféle bizonyíték nélkül – hogy a levélszavazás kiterjedt választási csalásra ad lehetőséget, ezért a november 3-i dátumot követően nem kellene tovább számolgatni a voksokat.
Ennek természetesen semmi alapja, mint ahogy az sem példa nélküli, hogy csak a választás napja után derüljön ki az amerikai elnök személye. Egyelőre nem tudjuk, melyik forgatókönyv érvényesülhet, elképzelhető, hogy a még fel nem dolgozott szavazatok könnyedén eldönthetik a versenyt, de akadnak ennél extrémebb lehetőségek is. Például előállhat olyan helyzet, amikor a teljes amerikai választás sorsát egyetlen választókörzet, Maine állam kettes számú körzete döntheti el, de kialakulhat akár egy olyan állapot is, amikor mindkét jelöltnek 269 elektori szavazata van. Ebben az esetben az új kongresszus képviselői döntenek az elnök, az új szenátus szenátorai pedig az alelnök személyéről.