Az Amerikai Egyesült Államok teljes lakosságának több mint egy százaléka koronavírus-fertőzött, legalábbis a hivatalos adatok alapján. Ez több mint 3,4 millió embert jelent. Mivel a valódi arány ennek többszöröse (még úgy is, hogy Amerikában tényleg sokat tesztelnek), a fertőzöttek száma inkább 20 millió körül lehet a járványügyi hivatal (CDC) szerint. Az biztos, hogy kedd reggelig 138 ezer elhunytat tartanak nyilván, és a napi új esetek száma most már stabilan 60 ezer körül van, inkább felette.
A világ összes betegének és halottjának negyede amerikai.
Hogy kézzel fogható legyen: ez olyan, mintha Magyarországon hivatalosan 100 ezer (valójában inkább 600 ezer) fertőzöttnél és 4 ezer halottnál tartanánk. Azaz óvatosan, de büszkén kijelenthetjük: eddig Amerikához képest nagyon olcsón megúsztuk – igaz, az ottani helyzetet tekintve ezzel sokat nem mondtunk.
Forrás: Google
Mi történt? Hogy baltázhatta el a világ (elvileg) legerősebb szuperhatalma azt a kihívást, amit a mi kis (egészségügyben és külkapcsolatokban) csetlő-botló kis országunk is megugrott? Vagy nem baltázták el, egyszerűen ez a dolgok normális menete? Ránk is ez vár? A válasz persze nem egyszerű – de azért megpróbáltunk utánajárni.
Azaz, ha úgy vesszük, nagyon is egyszerű. Főleg azoknak, akik olvasták, vagy legalább látták a Harry Potter-sorozatot. A napokban jött szembe ugyanis a következő Tweet:
Az amerikai kormány úgy kezeli a koronavírust, ahogy a Mágiaügyi Minisztérium kezelte Voldemort visszatérését.
Ennél pontosabb elemzést még a legkomolyabb újságok húszezer leütéses cikkei sem kínáltak eddig. A Harry Potter-sagában ugyanis tényleg mindent elrontott Cornelius Fudge, a korlátolt, a rettegését bűnbakkereséssel palástoló miniszter, amit csak el lehetett rontani, méghozzá pont úgy és olyan ütemben, ahogy az amerikai kormány a védekezést (már ha ezt annak lehet nevezni), még szép, hogy a Sötét Nagyúr szabadon toborozhatott sereget és tizedelhette meg a varázsvilágot, sőt, a muglikat is. Ebben a metaforában tehát, ha valakinek eddig nem esett volna le, Donald Trump a mágiaminiszter, Voldemort a koronavírus, és Harry Potter, nos, alighanem Anthony Fauci, akivel nemsokára megismerkedünk.
Elsőre tényleg hihetetlennek tűnik, hogy Amerika hagyta idáig fajulni a helyzetet, Trump és személyzete, illetve a vezető (republikánus) politikusok mentalitását megismerve azonban azonnal nyilvánvalóvá válik, hogy nem is lehetett volna másképp, sőt, az egész ország boldogan, nyitott szájjal szaladt be a koronavírus-erdőbe. A rohamosan terjedő fertőzés ugyanis sosem volt közös probléma volt, amelyet meg kell(ett volna) oldani, hanem politikai háború, amit meg kell vívni. Az egyik térfélen a büszke, tökös, a saját jogaikért akár fegyverrel is kiállni kész hazafiak (akiket egyébként valamiért halálosan idegesít egy arcuk előtt feszülő szövetdarab), a másikon a gizda, vészmadár, a háttérhatalom utasítására pánikot keltő antifa hippik, akik világvégét kiáltanak, bármi is történik. Aztán, ha kiderül, hogy tényleg itt a világvége, hirtelen az ő hibájuk lesz az egész.
Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo
Lássuk a tragikomikus részleteket. Januárban és februárban a titkosszolgálatok gyakorlatilag az összes az elnöknek szánt napindító tájékoztatójába belecsempészték a koronavírus-fenyegetést, pedig az akkor még tényleg Kína ügye volt. Leírták azt is, hogy a távol-keleti ország meghamisítja az adatokat, majd, amikor aktuális lett, ecsetelték az európai terjedést (olyan negatív példákkal illusztrálva, mint Olaszország). Ezeket az olvasmányos, egyszerű nyelvezetű dossziékat, amelyeket President’s Daily Brief néven tesznek le minden hajnalban az elnök asztalára, Trump köztudottan sosem olvassa el, és nincs is türelme meghallgatni az élőben előadott összefoglalót, amellyel heti pár alkalommal azért megpróbálkozik a stábja, hátha.
Március elején Trump megkezdte a koronavírus-kampányt, ám nem korlátozásokkal és óvintézkedésekkel. Inkább arról beszélt, hogy bármit is mondanak a szakértők, a fertőzés halálozási aránya legfeljebb „töredéke az egy százaléknak”. Ezt egyébként arra alapozta, hogy „sokakkal beszélgetett” és „ez az érzése”. Arról is beszélt, hogy a vírus „egyszerűen eltűnik majd”, és „egyébként sem veszélyesebb, mint egy kis influenza”.
Március végén kiderült, hogy az elnök egyszerűen kidobta az ablakon azt a 69 oldalas dokumentumot, amelyet még az Obama-adminisztráció dolgozott ki, és amely kérdés-válasz formában, hülyebiztos stílusban instruálta a vezérkart, mi a teendő járvány esetén a maszkosztástól a karanténintézkedéseken át az alapvető szolgáltatások biztosításáig. Itt már nagyjából biztos volt, hogy baj lesz, de titokban azért mindenki reménykedett.
Fotó: MTI/EPA/Etienne Laurent
A járvány húsvétra robbant be, a március közepi 500 és 1000 közötti esetszám a hó elejére felkúszott 25-30 ezer közé és ott is maradt. Bevezették ugyan a karantént, de már késő volt. Mit tett Trump? Különösebb indoklás nélkül menesztette Timothy Ziemert, a Nemzeti Védelmi Tanács vezetőjét. Ez a szervezet felelt (volna) a járványügyi felkészülésért és a gyors koordinációért, nagyjából, mint nálunk az Operatív Törzs. Magát a szervezetet is feloszlatták, átszervezésre hivatkozva; ez azt jelenti, hogy a Fehér Ház több egészségügyi ügynökséget összeolvasztott és a saját közvetlen irányítása alá vonta. (Arról a Fehér Házról van szó, amely pár héttel azelőtt még egyáltalán nem vette komolyan a helyzetet.) Ziemer helyére azóta sem neveztek ki senkit.
Májusban úgy tűnt, tetőzik és egy kicsit csendesedik is a helyzet. Ezt úgy értjük, hogy még ekkor is teljesen szokványos látvány volt a nagyvárosok, például New York lakóinak és a (nem kormánypárti) híradók nézőinek, hogy markolókkal pakolják tömegsírba a hullazsákba csomagolt halottakat, akiknek már sehol máshol nem jutott hely. Ha a posztapokaliptikus filmek nem is, Steven Soderbergh (egyébként melegen ajánlott) Fertőzés című 2011-es filmje biztosan megelevenedett a szemünk előtt.
Pakisztáni bevándorlók temetik halottaikat New Yorkban (fotó: Andrew Lichtenstein/Corbis via Getty Images)
A járványnak jobb napokon „csak” 1500, egyébként napi 2000 áldozata volt, május 6-án például 2701. Lehet, hogy sántít az analógia, de ekkor már egyre inkább arról szólt az amerikai Twitter és Facebook, hogy
ugyan hogyan lehetséges az, hogy 2001. szeptember 11. után össznépi hajtóvadászat indult a terroristák után, most meg, amikor naponta halnak meg annyian, mint az akkori merényletben, nem történik semmi.
A helyzetet még a valósággal és a tényekkel kreatív és laza viszonyt ápoló Trump sem tudta tovább tagadni. Jött is a következő fázis: a megosztás és a figyelem elterelése. Belevetette magát a koronavírus elleni küzdelembe, persze a maga módján. Maszkot nem húzott (tudva, hogy a fél ország követi majd a példáját), cserébe falni kezdte a hidroxiklorokin nevű maláriagyógyszert, amely a koronavírus ellen jelenlegi ismereteink szerint hatástalan, a mellékhatásai viszont annál veszélyesebbek. Szokás szerint verbálisan abuzált mindenkit, aki megkérdőjelezte a módszereit és a legvadabb, alufóliasisakos összeesküvés-elméletekkel traktálta a nemzetet, kezdve azzal, hogy a vírust hamarosan úgyis megölik a napsugarak, azon keresztül, hogy a maszkviselés értelmetlen és mindenkinek joga van úgy dönteni, hogy mellőzi, egészen addig, hogy
simán be lehetne oltani a lakosságot a kézfertőtlenítő hatóanyagával,
hiszen, ha az a bőrfelületen elpusztítja a vírust, nyilván a szervezetben is felszámolja a fertőzést. Logikus, nem?
Anthony Fauci (fotó: Al Drago/Bloomberg via Getty Images)
Mint minden tisztességes autoriter vezetőnek, neki is szüksége volt azonban bűnbakra, akit meg is talált nem sokkal a járvány kitörése után, mégpedig Anthony Fauci, a National Institute of Allergy and Infectious Diseases vezetője személyében. Ahogy a mágiaügyi miniszter is a Voldemort érkezésére figyelmeztető Harry Pottert rúgatta ki (majd indított inkább nyilvános eljárást ellene, kelletlenül, miután kiálltak mellette) ahelyett, hogy a Sötét Nagyúr visszatérésére készült volna, ugyanúgy találta meg Trump Faucit. A szakember évtizedek óta az allergia- és járványügyi hivatal vezetője, mellesleg hónapok óta a legjózanabb, legmegbízhatóbb hang vírusügyben. (Mondanám, hogy képzeljük el az amerikai Győrfi Pált, de egyrészt őt nem ekézik politikusok minden este a híradóban, másrészt elég volt ide ez a Harry Potter-hasonlat, azt hiszem.)
Igaz, a megbízhatóság és a józanság most jobbára azt jelenti, hogy nyilvánosan ellentmond Trump olyan hagymázas ötleteinek, mint a lakosság kézfertőtlenítővel történő tömeges beoltása, vagy az, hogy sokan sokféleképpen hívják a koronavírust és tulajdonképpen senki sem tudja, micsoda. Fauci akkora médiatényező lett, hogy még Brad Pitt is eljátszotta a Saturday Night Live-ban.
Ironikus, hogy Trumpéknak annyira a bögyében van a mindenféle tudományos tényre és összefüggésre hivatkozva „akadékoskodó” szakember, hogy konkrétan azzal próbálják lejáratni, hogy könnyelműen kezelte a vírusveszélyt. Mindezt kontextusukból kiragadott interjú- és nyilatkozatrészletekkel teszik a Fehér Ház nevüket elhallgató dolgozói Trump parancsára, a sajtónak panaszkodva. Fauci még februárban beszélt arról, hogy a vírust aligha terjeszthetik a tünetmentes fertőzöttek, illetve, hogy nincs szükség a mindennapi élet újragondolására Amerikában. (Most még – tette hozzá rögtön és arra figyelmeztetett, hogy a vírus bármikor tömeges méreteket ölthet, de ezt már nem idézték tőle azok, akik Trump utasítására panaszkodnak most Faucira a Fehér Házból.) „Kedves fickó, de nagyon sokszor tévedett” – mondta róla Trump, azt üzenve ezzel, hogy az elismert szakértő (magyar fülnek is ismerős szóval élve) alkalmatlan.
A tét persze nem az, hogy kirúgják-e Faucit (most úgy tűnik, nem), hanem az, hogy újra merik-e indítani az életet Amerikában, illetve, ami Trump számára még sokkal fontosabb: hogy újra megnyeri-e a választásokat ősszel. A bárok, éttermek, szórakozóhelyek már hetekkel ezelőtt megnyitottak, akárcsak a boltok, sőt a Disney World is. Az eredmény:
Forrás: Google
A helyzet különösen elkeserítő Floridában és Texasban, ahol a kormányzók láthatóan megbánták a lazítást és arra kérik a bárokat, hogy zárjanak be, és az éttermek is legfeljebb félgőzzel működjenek, egymástól minél távolabb ültetve a vendégeket. Egyre több a fiatal beteg, akik ugyan viszonylag kis arányban szorulnak kórházi kezelésre, de a közhangulat ellenük fordult, rengetegen hibáztatják a „felelőtlen” milleniálokat.
Hogy mi jöhet még ez után? Természetesen minden rosszabb lesz: másfél hónap és újranyitnak az iskolák. Ennek mikéntjéről még vitáznak, a járványügyi hivatal mindenesetre kitart a szigorú megelőző intézkedések mellett: maszkviselés, távolságtartás, rendszeres fertőtlenítés és így tovább. „Ők is újra akarják nyitni az iskolákat, mégis értelmetlen dolgokat kérnek tőlük. Találkozom velük!!!” – tweetelte erre Trump, aki azt is kifejtette, hogy az iskolák zárva tartása csupán a demokraták érdeke, így akarják rontani ugyanis az esélyeit a választáson.
Nem akarok jósolgatni, sok értelme nem is lenne. A mágiaügyi minisztert mindenesetre lemondatták a még épelméjű varázslók, hiába ragaszkodott a hivatalához a végsőkig. Ez persze akkor már nem oldott meg semmit.
További cikkek a témában
Harry herceg elsírta magát III. Károly döntése miatt, igazi arculcsapásként élte meg
Házasság első látásra: Kornélia elköltözött Jánostól, a férfi pedig csupán egy bugyit kért tőle távozáskor
A Vígszínház több népszerű darabját nem láthatják már többé a nézők
Elvette 18 évvel fiatalabb párját Nacsa Olivér
Egyre jobban aggódik a világ, Vilmos herceg is elkezdte lemondani a találkozóit
Rajongói szerint Zoltán Erika túlzásba viszi a fogyást
Ezek a csillagjegyek igénylik az egyedüllétet
