Hogy a koronavírus-járvány kitörését követően megváltoztak utazási, nyaralási szokásaink, nem nagy meglepetés: nem csak az volt a kérdés, hová menjünk nyaralni, hanem az is, menjünk-e egyáltalán. A járványhelyzet ugyan átmenetileg javult, amit sokan kihasználtak, de rengetegen voltak, akiknek a csökkentett fizetések, a kényszerű táppénzek, az elvesztett állások miatt a lehetőségét is sztornózni kellett, hogy pár napra elutazzon valahová. Bárhová. A Google-keresésekben is ott van mindezeknek a lenyomata, keserűek az adatok, de nagyon érdekes is látni a tényszerű változásokat.
A közelben maradtunk, távol mindentől
A most közzétett Google-jelentésből megtudhatjuk, hogyan vélekedtünk mi, magyarok az utazásról és a turizmusról ezekben a példátlan időkben. Az év eleje még optimistán indult, 10-15%-kal volt magasabb a témával kapcsolatos kereséseink száma, majd március és április szó szerint kettétörte a terveket: áprilisban mintegy 50%-kal volt alacsonyabb a turizmussal kapcsolatos böngészések száma az előző év azonos időszakához képest, de nyáron is csak a 2018-as szintet érte el.
Strandolók Alsóörsön – Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Érdeklődésünk túlnyomórészt a belföldi desztinációkra mutatkozott, a turisztikai keresések 72%-át fedték le – összehasonlításként 2019-ben még nagyjából fele-fele volt a megoszlás a külföldi és belföldi nyaralóhelyekre vonatkozóan. A Google keresési adatai alapján tehát nem mondtunk le teljesen az utazásról idén nyáron sem, azonban szokásaik nagyban változtak. Ez a változás nem csak az úti célokon, hanem a választott szálláshelyek típusain is meglátszik. Habár a turisztikai jellegű kereséseken belül a hotel kategória továbbra is az első helyen áll, a március-szeptember időszakban az „egyéb szálláshelyek”, úgy mint az apartmanok, panziók, vendégházak és a kempingek népszerűsége a járvány ellenére is 10%-os növekedést értek el 2019 azonos időszakához képest.
Egyértelműen látszik az is: sokan, többen voltak azok, akik vidéki, természetközeli, zsúfoltságtól mentes szállást kerestek: a vidéki és „nem hotel” típusú böngészéseknél volt megfigyelhető a legnagyobb, helyenként két-háromszoros értékű növekedés a keresésekben az előző évhez képest. A legnagyobb emelkedés a „wellness faház szállás”, a „szállás Tisza-tó”, az „erdei szállás” és az „olcsó balatoni szállás” keresési kifejezéseknél volt tapasztalható.
Hatalmasat nőtt az érdeklődés a vidéki településekkel kapcsolatban, többek között a Tisza-tó partján fekvő Poroszló (+58%) vagy Tiszafüred (+22%), a Balaton környéki települések, amelyek közül látványosan kiemelkedik Badacsonytomaj (+30%), a Békés megyei Szarvas (+19%), vagy a Kelet-Magyarország Káli-medencéjeként is emlegetett Noszvaj (+14%) iránt.
A COVID negatív hatása leginkább a fővárosban látványos: a TOP10 legkeresettebb magyarországi város közül a legnagyobb visszaesést tapasztalta a keresési adatok alapján (-54%).
A vidék dominanciáját mutató trendek a látnivalók népszerűségének alakulásán is meglátszanak: a Balaton környéki és természetközeli látványosságok tudták a legnagyobb népszerűség-növekedést elkönyvelni 2020 vizsgált időszakában. A Folly Arborétum keresései például 107%-kal nőttek 2019 azonos időszakához képest, de a Turai kastély (+208%) és a Rudabányai tó (+109%) iránti érdeklődés is hatalmasat emelkedett ezekben a hónapokban.
Nem jöttek – Csökkenő külföldi kereslet Magyarország, mint úti cél iránt
A határok lezárása a külföldről érkező, Magyarországra vonatkozó keresések volumenére is hatással volt. A nemzetközi keresések száma 2020-ban 57%-kal csökkent, és az országok közötti megoszlás is jelentős változásokon ment keresztül. Míg Németország megőrizte vezető pozícióját, addig például Olaszország több helyet esett vissza a keresési listán 2019 számaihoz képest. Jól mutatja a külföldről érkező, szállás jellegű keresések csökkenését, hogy Magyarországra Magyarországról 31-szer több keresés történt, mint a második helyezett Németországból.
Persze mi is kevesebbet kerestünk külföldi országokra, egész pontosan 41%-kal csökkent ennek értéke 2019-hez képest, ami drasztikus változásnak számít. Olaszország lett ennek az igazi vesztese, idén közel 70%-kal csökkent az országra irányuló keresések száma, és Horvátország át is vette a vezetést Olaszországtól.
Kiemelt kép:
