Kiderült: a nők ugyanúgy vadásztak az őskorban, mint a férfiak

Andersen Dávid | 2020. November 05.
Megdőlt a vadászó férfiak, gyűjtögető nők elmélete.
Egy anya történetéről mesélnek az őskori lábnyomok

A hagyományos felfogás szerint az ősközösségekben a férfiak napközben zsákmányra vadásztak, míg a nők dolga a gyűjtögetés, illetve a gyerekek felügyelete volt. Ezt a nézetet cáfolta meg nemrég egy fontos régészeti felfedezés.

A Popular Science magazine számolt be a University of California kutatóinak ásatásáról, amelynek során az Andok lejtőin egy 9000 éve eltemetett fiatal nő csontvázának darabjaira bukkantak, mellette különféle, a vadászathoz szükséges fegyverekkel és más eszközökkel.

A kutatók más, azonos időből származó emberi maradványokat is elemeztek, és megállapították, hogy Észak-, és Dél-Amerikában is temettek el nőket a nagyvadak vadászatára szolgáló eszközökkel együtt. A vizsgált ásatási anyagok közel felében kiderült, hogy a nők ugyanúgy vadásztak, mint a férfiak.

„Nagyon meglepett minket ez a felfedezés, hiszen a világról alkotott elképzelésünk szerint a vadászó-gyűjtögető társadalmakban az előbbi a férfiak, az utóbbi a nők dolga volt” – magyarázta a lapnak nyilatkozva Randall Haas, az egyetem régészeti szakértője. A szakember hozzátette, a modernebb társadalmakról eddig úgy gondolták, ritkaságnak számított, ha egy nő vadászni ment. Ez alól néhány kivétel van, például a Fülöp-szigeteken egykor élt Agta törzs tagjai.

A University of California illusztrációja a vadászó nőről (Forrás: UC Davis)

Más szakértők úgy gondolják, az ősi társadalmakban sokkal gyakoribb lehetett a munka azonos megosztása.

„Úgy gondoljuk, hogy a korai emberek inkább csoportosan vadásztak” – mondta Shannon Tushingham, a Washington State University által fenntartott Museum of Anthropology igazgatója, aki nem vett részt a kutatásban. A szakember szerint nem volt ritkaság, hogy férfiak, nők és gyerekek együttes erővel gyűrték le a nagyobb vadállatokat.

Ennek egyik bizonyítékaként a sírokból előkerülő lándzsákat tekintik. Bár ezek a fegyverek pontatlanabbak voltak az íjaknál, használatukat gyorsabban és egyszerűbben meg lehetett tanulni.
Haas és kollégái összesen hat csontvázat exhumáltak Peru déli részén, ezek közül kettőnél találtak vadászatra használt fegyvereket. Egyikük egy 25-30 év közötti férfi lehetett, ami nem annyira meglepő, a másik azonban egy 17-19 év körüli nőé, mellette pedig rengeteg különféle, a vadászattal összefüggő használati tárgyat találtak. A kőhegyű lándzsa mellett ezek főleg olyan eszközök voltak, amelyek egy állat feldolgozására és bőrének kiszárítására használtak.

„Ezek így együtt egy vadász szerszámkészletét teszik ki” – mutatott rá Haas.

A kutatók több nagyobb emlősállat maradványait is megtalálták az ásatási területen, köztük egy tarucának is nevezett andoki szarvasét, valamint vikunyákét, amelyek az alpakák rokonai.
Shannon Tushingham fontos innovatív kutatásnak nevezte kollégái munkáját: „Az ilyen előremutató kutatások segíthetnek felszámolni a hagyományokon alapuló nemi szerepeket, amelyek láthatóan sokkal átjárhatóbbak voltak a múltban.”

Még több tudomány az nlc-n:

Exit mobile version