Rendkívüli régészeti munkáról számol be a National Geographic angol nyelvű weboldala: egy több mint tízezer évvel ezelőtt élt nő egy napját térképezték fel a Bournemouth University kutatói az Új-mexikói White Sands Nemzeti Park területén.
A kutatók egy egykor sárral-iszappal borított területen bukkantak több mint 400 lábnyomra, ezután kezdték felmérni a nyomokat maguk után hagyó emberek mozgását. A kutatási anyag a Quaternary Science Reviews szakfolyóiratban jelent meg.
„Még sosem láttam korábban hasonlót” – idézi a lap Kevin Hatalát, a Chatham University evúciós biológiával foglalkozó szakemberét.
A lábnyomok mérete, struktúrája és eloszlása alapján a szakértőknek eddig egy nő körülbelül egy mérföldes (1,6 kilométer) útját térképezték fel. A több mint tízezer éves lábnyomokról azt is meg tudták állapítani, hogy a legalább 12 éves lány egy újszülött vagy maximum 1-2 éves kisgyereket cipelt magával. A szakemberek valószínűsítik, hogy esős idő lehetett, egy-egy lábnyomon ugyanis látszott, hogy megcsúszhatott a sáros talajon. Egy helyen megállt, letette maga mellé a gyereket, majd tovább haladt az úti célja felé, amely valószínűleg a szálláshelye lehetett, ezek után ugyanis visszafelé is megtette az utat, ám ezúttal már a gyerek nélkül.
A brit egyetem egyik munkatársa így képzelte el a tízezer évvel ezelőtti utat (Fotó: Bournemouth University)
A kutatók azt is megállapították, hogy az őskori anya útját egy helyen egy gyapjas mamut, máshol pedig egy óriáslajhár keresztezte. A modern régészeti eljárásoknak köszönhetően azt is meg tudták állapítani, hogy a mamutot nem különösebben érdekelte az ember jelenléte, míg a lajhár megállt és két lábra ágaskodva körbeszimatolt – ehhez nagyon hasonló viselkedést megfigyeltek például a mai medvéknél is.
A kutatóknak rendkívül óvatosan kellett dolgoznia, a talajban megmaradt lábnyomok ugyanis rendkívül érzékenyek és feltárásuk után könnyen megsemmisülhetnek, ha nem rögzítik azokat időben.
„Betekintést kaphatunk abba, ahogy a kor embere saját ökoszisztémájában mozgott” – hangsúlyozta Sally Reynolds paleontológus, a kutatás vezetője.
A White Sands nemzeti parkban nemrég afféle régészeti kincsesládával felérő lábnyom-rengeteget találtak, amelyeket azonban rendkívül nehéz észrevenni: helyenként csak nedvesség hatására válnak láthatóvá, mert a színük hajszálnyival eltér a környezetétől. Reynolds hozzátette, a “szellemnyomoknak” nevezett lábnyomokra a nemzeti park igazgatója figyelt fel, mivel azok esőben előtűntek. Ezek láttán kérte meg a Bournemouth kutatóit az alaposabb vizsgálatokra.
A lábnyomok alapján rendkívül pontosan meghatározható az azokat maga után hagyó ember mozgása. Megállapították, hogy körülbelül 6 kilométeres óránkénti sebességgel haladt, a gyereket három helyen tette le a földre, itt-ott pedig nagyobbakat lépett, amiről a kutatók azt feltételezik, hogy pocsolyákat, esetleg friss mamuttrágyát lépett át.
Sajnos, valószínűleg sosem fogjuk megtudni, mi lehetett a gyerek sorsa, az útvonal ugyanis a rakéták tesztelésére használt White Sands sósivatagban végződik, ahová a kutatók nem léphettek be – de valószínűtlen, hogy a katonai létesítmény területén bármit is felfedeztek volna.
További cikkeink a régészet témakörében:
- Döbbenetes, amit egy veronai szőlőföld alatt találtak
- Értékes, 3500 éves agyagtáblára bukkant egy hatéves fiú Izraelben
- Fény derült a 20 évente feltűnő hajóroncs rejtélyére
Anyaotthonba került a 17 éves anya, akinek a kisbabáját patkányok harapdálták össze
Liptai Claudia megmutatta lányát, Pankát gyönyörű szép esküvői ruhába bújva
Meghalt Azahriah menedzsere, Ferich Balázs
Megszólalt az ócsai polgármester Koltai Róbert kitiltásáról
Nőként kezdett új életet Németországban a megasztáros Szecsődi Kari
Csillagjegyek, akik remek hétvége elé néznek
Sztárok, akik a nagyszüleiket vitték a vörös szőnyegre
