Ritkán gondolunk bele, de két kedvenc karácsonyi filmünk, a Reszkessetek, betörők! és a Die Hard (ungarische címén Drágán add az életed) már harminc, illetve harminckét évesek, márpedig ennyi idő alatt nagyot fordult velük a világ. Egyrészt az előbbihez készült már két, az utóbbihoz pedig négy mozis folytatás, másrészt Macaulay Culkinból felnőtt férfi lett, Bruce Willisből pedig Hell energiaitalt reklámozó, a színészkedésre ráunó nyugdíjaskorú akciósztár, harmadrészt pedig a technológiai és a társadalmi fejlődés alaposan megnehezíteni bármelyik forgatókönyvíró dolgát, aki remake-et próbálna készíteni belőlük. Megnéztük, milyen akadályokba ütköznének az írók és a filmkészítők, ha ma próbálnák meg elmesélni ezeket a klasszikus történeteket
Die Hard
Klasszikus akciófilm az egész családnak, amiben ugyan sorra ölik a terroristákat, mégis csak úgy árad belőle a karácsonyi szellem, és a végén még a McClane család is újra egyesül, vagyis adott az ünnepi happy end. Egy mai remake a filmből ugyan teljesen felesleges volna – hiszen a régi bája és élvezeti értéke nem kopott meg –, mégis kivitelezhető. Bár ehhez azért néhány gondot biztosan ki kellene küszöbölni a forgatókönyvíróknak.
- A film repülőgépes nyitánya ugyan a lényeg szempontjából nem olyan fontos, mégis rávilágít arra, mennyit változott a világ. McClane utastársa kiszúrja az oldalán lévő kézifegyvert, amitől megijed, de John megnyugtatja, hogy csak azért viseli, mert rendőr. Ma már nem viselhetné, zsarumeló ide vagy oda, poggyászként kellene feladnia.
- A mobilprobléma. 1988-ban az embereknek még nem volt mobiltelefonja, ezért amikor a terroristák megtámadták a Nakatomi toronyházat és elvágták a vezetékes telefonhálózat kábeleit, az épületben lévők elől könnyedén elzárták annak lehetőségét, hogy kommunikálni tudjanak a külvilággal, és értesíthessék a rendőrséget. Ma már a Nakatomi vállalat céges bulijáról tömegével érkeznének az Instagram-, Twitter- és Facebook-bejegyzések a támadásról, mielőtt a terroristák el tudnák venni a vendégektől a mobiltelefonjaikat, és biztosan lenne valaki, aki azért a biztonság kedvéért megcsörgetné a rendőrök számát, hogy bejelentse a támadást.
- Bár John McClane igazi régimódi macsó, aki nem szívleli a csúcstechnológiát, 2020-ban elképzelhetetlen lenne, hogy okostelefon nélkül szaladgáljon. Csakhogy ő a Die Hard egy részét azzal tölti, hogy valahogy megpróbáljon egy rádiót szerezni a rosszfiúktól, hogy fel tudja hívni a rendőrséget: ezt egyszerűen megtehetné a saját mobiltelefonjával is, nem kellene érte kockáztatnia az életét.
- Az internet persze a terroristák kezébe is adna aduászt. A filmben Hans Gruber csak a legvégén jön rá, hogy az általa túszul ejtett Holly Gennarro valójában Holly Gennarro McClane, vagyis a főellensége felesége. Manapság egy gyors internetes kutakodás – ráadásul egy profi hacker is volt a csapatában – után ez a dolog nem maradhatna sokáig titokban, így pedig John nehezen tudná likvidálni az árja bagázst.
- A barátságos Al Powell járőr is kiesne a képletből, ugyanis mivel nem rádión értesítenék a rendőröket, hanem telefonon jelentenék be a támadást, ráadásul egyszerre többen is, valószínűtlen, hogy egyetlen nem túl jó formában lévő járőrt küldenének ki, hogy lecsekkolja, valóban állig felfegyverzett terroristák foglalták el az épületet.
- Egy kicsit még mélyebbre ásva addigra már Al Powell nagy eséllyel nem is lehetne rendőr. A filmben elmeséli, hogy korábban elkövetett egy hibát, és véletlenül lelőtt egy gyereket, akinek a játékpisztolyát igazi fegyvernek nézte, és azóta undorodik a lőfegyverektől. Ami akkoriban pusztán karakterépítésre szolgált, ma nagy valószínűséggel azt jelentené, hogy Powell egy ilyen eset után nem szolgálhatna tovább rendőrként. Vagy ha mégis, egy mai filmes már nem kockáztatná meg, hogy pozitív színben tüntessen fel egy rendőrt, aki lelőtt egy ártatlan gyereket.
- Bár a történetet nem igazán befolyásolná, de a filmben mégis fontos az a rész, amiben Gruber John McClane-t a régi amerikai cowboyokhoz hasonlítja, hiszen aki hozzá hasonlóan az ötvenes-, hatvanas években nőtt fel, annak a magányos amerikai hős ideáját a cowboyok jelentették. Egy ma felnőtt terrorista valószínűleg pont az olyan magányos akcióhősöket emlegetné fel, mint amilyen John McClane.
Reszkessetek, betörők!
A Disney már javában dolgozik a Reszkessetek, betörők! remake-jén, ami több szempontból is érthetetlen. Egyrészt az eredeti még ma is fantasztikusan szórakoztató és megunhatatlan, másrészt ez az a film, aminek a története ma már egyáltalán nem történhetne meg, a legjobb jeleneteinek többsége mehetne a kukába, ugyanis a technológia fejlődése nagyban befolyásolná Kevin McCallister és a családja sorsát.
- A McCallister család nem aludna el egy éjszakai áramszünet miatt, ugyanis ma már a legtöbben nem ébresztőórákat, hanem a mobiltelefonunkat használjuk ébresztőként, azok pedig akkor is tovább működnének, ha pár percre vagy akár egy-két órára nem kapnának áramot. Emiatt pedig reggel nem lenne akkora kapkodás a reptér irányába, így kevésbé valószínű, hogy megfeledkeznének Kevinről.
- Ma már nem papír alapú repülőjegyet használnának, hanem mobilon tárolnák a jegyeket, így Kevin nem önthetné le az övét tejjel, ami így nem kerülhetne a szemétbe.
- Ha manapság McCallisterék megpróbálnának családostul végigrohanni a repülőtéren, a biztonságiak nagyjából rögtön megállítanák őket, így valószínűleg lekésnék a gépet, és a következőre várva rájönnének arra, hogy nincs velük Kevin. Ha valami csoda folytán mégsem késnék le, akkor a vámon kellene hosszan sorban állniuk és várakozniuk, ami közben szintén feltűnne nekik Kevin hiánya.
- Ha pedig észrevennék, még csak vissza se kellene menniük érte, csak felhívnák és hívnának neki egy Ubert, hogy jöjjön utánuk a reptérre.
- Ugyan a szomszédokat nem érték el otthon a vezetékes telefonjaikon 1990-ben, mert mindenki karácsonyi vakációzott, de 2020-ban már nem vezetékes számokat hívogatunk, így biztosan találnának valakit, aki ott van Chicagóban, és tudna segíteni az otthon maradt srácnak.Az még talán elképzelhető, hogy Kevinnek az életkora miatt még nincs saját telefonja – bár valószínűtlen –, de egy ekkora házban biztosan találna valahol egy iPadet, laptopot vagy PC-t, amivel direktben tudna kommunikálni a családjával és a külvilággal, és a családja sem állandóan telefonfülkéket keresgélne, hogy fel tudják hívni őt.
- A legendás pizzarendelős jelenet most úgy zajlana, hogy Kevin online megrendelné a pizzát, és megjegyzésben leírná, hogy hagyja a küszöbön a futár, így nem kellene szórakozni vele.
- Ha mégis szórakozna vele, nem egy régi VHS-ről szólalna meg egy fekete-fehér gengszterfilm, hanem a Netflixet vagy a YouTube-ot használná.
- A boltba se kellene elmennie bevásárolni, egyszerűen csak házhoz rendelné az élelmiszert az Amazontól.
- Az öreg szomszéd bácsitól pedig nem kellene tartania, mert egy egyszerű Google-kereséssel rájönne, hogy Buzz rémmeséje puszta kitaláció volt.
- Kevin anyukája nem egy szűkös minibuszban utazna haza jókedvű polkazenészek társaságában, csak hívna gyorsan magának egy Ubert.
- Kevinnek nem lenne szüksége rá, hogy a betörőket életveszélyes csapdák tömkelegével próbálja elriasztani, mert egyszerűen a mobilja vagy a számítógépe segítségével jelezné a rendőrségnek, hogy mi történik, akik elvégeznék helyette a piszkos munkát.
- A betörők amúgy sem tudnának olyan vígan garázdálkodni a környék házaiban, lévén ma már sokkal fejlettebbek a biztonsági berendezések és a riasztók, mint harminc éve voltak.
- Ha az eset valami csoda folytán mégis megtörténne, gyorsan híre menne, és virál tartalomként nagyot menne a közösségi médiában. Ettől egyrészt McCallisterék híressé válnának, másrészt a hírnév árnyoldala az lenne, hogy jó eséllyel rájuk szállnának a gyerekvédelmi hatóságok.
Forrás: (screencrush), (buzzfeed), (In Style), (abcnews), (awesomeinventions)
Ha karácsonykor más filmeket is néznél e kettőn kívül, akadnak tippjeink:
- Az aktuálpolitika is sokat tanulhat Kristen Stewart leszbikus karácsonyi filmjéből
- Itt vannak a Netflix 2020-as karácsonyi filmjei
- A legjobb filmek, amik nélkül nincs karácsony