Az évszakok eltolódása

A globális felmelegedés és az évszakok elcsúszása miatt 50 nappal hosszabb lett a nyár az elmúlt fél évszázadban – írja Kiss Anna meteorológus a Másfélfok című éghajlatváltozással foglalkozó oldalon.

Hazánkban 1971 és 1980 között átlagosan június 21-én kezdődött a nyár, és augusztus 20-án vége is volt.

Ezzel szemben 2011–2019 átlagát tekintve már május 29-től egészen szeptember 17-ig tartott a legmelegebb évszakunk, azaz körülbelül 50 nappal lett hosszabb a nyár. (Az évszak kezdetét és végét 17,71 fokos napi középhőmérsékletnél határozták meg.)

• A tél esetében kisebb mértékű rövidülést tapasztaltak a kutatók, az utolsó vizsgált időszakban 7 nappal korábban fejeződött be, mint az 1970-es években.
• A tavasz is rövidebb lett, amely inkább az évszak végének előbbre tolódása miatt jelentkezett.
• A legnagyobb mértékű csökkenést az ősz szenvedte el. Az 1990 előtti évtizedekben az átlagos hossza 100 nap körül alakult, ám az utána következő három évtizedben ez már csak kevesebb, mint 85 napra korlátozódott.

Ezek a változások persze nem csak Magyarországon figyelhetők meg. Az elmúlt évtizedekben a tavasz és a nyár kezdete előbbre tolódott az északi félteke közepes szélességein, a tél és az ősz kezdete pedig későbbre csúszott.

2100-ra az északi féltekén féléves nyarak várhatóak, míg a teleknek valószínűsíthetően be kell majd érniük csupán két hónappal. A globális felmelegedés miatt bekövetkező változások azért veszélyesek, mert könnyen sérülhet az ökológiai rendszer szerkezete, különösen a növények kitettek az időjárás változásának.

(Kiemelt kép: Pexels)

Változó évszakok:

• Elfelejthetjük a népi bölcsességet, már nem Sándor, József és Benedek hozzák a meleget
• Csodálatos ez a korai tavasz, de súlyos ára lehet