Kis kihagyásokkal, de már régóta iroda és iskola lett a házunkból. A család a koronavírus miatt átállt az online ügymenetre, a feleségemmel itthonról dolgozunk, a gyerekek pedig a szobájukból jelentkeznek be tanórára. Nem könnyű így, a két gyerekünk számára ráadásul különleges ez az év, a fiam egyetemre készül, míg a húga a gimnáziumi felvételi miatt aggódott.
Pár hét alatt belerázódtunk az otthoni munkavégzésbe, mindenkinek van laptopja, szerencsére külön szoba is jutott mind a négyünknek, megbeszéltük az egyezményes jeleket, ha valakinek online órája, értekezlete van, nehogy valamelyikünk átmenjen a kamera előtt.
Épp ezért lepett meg, amikor az egyik délelőtt, egy értekezletből kilépve kétségbeesett sírást hallottam a lányom szobájából. Egy újabb, „mindent eldöntő” történelemdolgozatot írt és a beadás során, mikor csak a lezárás gombra kellett volna kattintania, elment az internet. Mire újra kapcsolódott a routerhez, a dolgozat elvesztette a válaszokat. Egy üres feladatsorral nézett szembe és volt hátra négy perc a beadásig. Éreztem, hogy itt nem csak a negyvenperces dolgozat veszhet oda, hetek óta gőzerővel tanult ugyanis.
Az otthoni tanulásnál elengedhetetlen a megbízható internet (Illusztráció: Pexels.com)
Nem volt ötletem, hogy adjuk be a töritanárnak, miért lesz nullapontos Juli dolgozata, tisztában vagyok vele, hogy a pedagógusok életét is megnehezíti az online oktatás. Mit érdekelné őt egy technikai probléma.
De mit tehet ilyenkor egy apa? A rövid távú megoldásra nem vagyok büszke, de elővettem minden tudásomat a II. világháborúról és egy hüppögő, kicsit kétségbeesett, kicsit dühös nyolcadikostól érkező választöredékekkel együtt végigikszeltem a feleletválasztós tesztet. Olyan rohanás volt négy perc alatt kitölteni a tesztet, hogy néhol valami őrült lottózásra hasonlított, de ezúttal a wifi is kitartott, így pár megválaszolatlan kérdéssel, de be tudtuk adni a dolgozatot.
A végére azonban bennem is csak nőtt az indulat, hisz a gyerek rengeteget tanult és dühítő olyasmin elcsúszni, hogy épp nincs net. Persze, a házunk nagy, a lányom szobája az emeleten van, a router pedig a földszinten, de azért a XXI. században legyen már olyan megoldás, hogy ne kelljen rettegni a wifi megbízhatatlanságától.
Így kapóra jött, hogy kipróbálhattam a Telekom Okoswifi Rendszerét. Már az meglepő volt, hogy miután megkérdezték, hány négyzetméter a házunk, rögtön több Telekom Wi-Fi Extra eszközt is adtak. Egész formás darabok, az eddig megszokott routernél mindenesetre jobban néznek ki
A két (vagy akár több) eszköz ránézésre teljesen ugyanolyan, magunk választhatjuk meg, hogy melyikből lesz vezérlő (ezt kell internetre kötni), és melyik a vezérlő által közvetített jelet továbbosztó végpont.
Bár tartottam tőle, de a telepítés gyerekjáték, alig néhány perc, és közben nincs is sok teendő, az idő nagy részében az eszközök automatikus szinkronizációja zajlik. A telepítési útmutató rövid, világos lépésekben ismerteti a teendőinket.
Elsőként a kiválasztott vezérlőt rákötjük az internetre, bedugjuk a konnektorba, bekapcsoljuk, és egy-két perc alatt maga elvégzi a beállításokat. Utána a végpontot is áram alá helyezzük a közelben, és ha ez is beállította magát, egyetlen gomb megnyomásával elindul a párosítás, amely néhány perc alatt le is fut.
Nekem egyébként elsőre nem sikerült a beállítás – gyors és szakszerű telefonos segítség alapján kiderült, hogy az egyik eszköz egy ritka, de bárki által pillanatok alatt orvosolható hibajelenséget produkált, alaphelyzetbe állítás után, egy perc elteltével viszont már hibátlanul tette a dolgát. Megnyugtató, hogy nem én hibáztam, az még inkább, hogy a telekomosok ilyen gyorsan tudták orvosolni a problémát. Az Okoswifi csomaghoz amúgy is jár a Wi-Fi asszisztencia szolgáltatás, benne a szakértői telefonos támogatással.
A wifit a szokásos módon fogadhatjuk eszközeinken: a hálózatnév kiválasztása után egyszerűen meg kell adnunk a jelszót. (Az útmutató erről egyébként nem mond semmit, de magától értetődően a vezérlőn jelzett jelszó érvényes mindig és mindenhol. Ezt egyébként mobilalkalmazásban bármikor megváltoztathatjuk.) Az új routereket pedig megdolgoztattuk, mert pillanatok alatt négy laptop, ugyanennyi mobil, tabletek és okostévé csatlakozott rájuk.
A két eszközt a szinkronizáció után a teszt idejére két szinten, egymástól betonfödémmel, téglafalakkal és ajtókkal elválasztva helyeztük el. A kapcsolatot mindez nem befolyásolta, a jelerősség a lakás minden pontján végig megbízható volt. Minthogy hagyományos wifiroutert váltottunk fel a Telekom Wifi Extrával, a teszt alapján elmondható, hogy az internetelérés gyorsabbá vált, és mindezt a többször is elvégzett sebességteszt is alátámasztotta: a 100 Mbit letöltési sebességgel hirdetett internetszolgáltatás korábban átlagosan 80 Mbit körül volt elérhető, most ez a legtöbbször 90 Mbit fölé kúszott.
A szokásos otthoni használat (böngészés, filmek, zene stb.) mellett ez nem tűnik jelentős különbségnek, de mindez több eszköz párhuzamos használata mellett a korábbinál is zavarmentesebb vételt eredményezett, persze az érintettek nagy örömére (nem akad meg a Netflix vagy az HBO GO, nincs váratlanul néhány másodperces várakozás böngészés közben…).
Mivel a rendszer egy applikáció segítségével személyre szabható, a beállítási és felügyeleti funkciók bármilyen mobileszközről egyszerűen elérhetők. Bár nem hiszek az internetmegvonás erejében, ráadásul a gyerekeimmel már meg lehet beszélni a nézeteltéréseket, lesznek szülők, akik áldani fogják a lehetőséget, hogy a saját mobiljukra telepített applikációval is megváltoztathatják az otthoni wifi-jelszót. A kiskamaszok hajlandóságát a tanulásra vagy szobájuk rendberakására például csodálatosan megnöveli az ebben rejlő zsarolási potenciál.
A lakásban korábban is két router szórta a wifit, a Telekom Wi-Fi Extra esetében viszont két (vagy több) eszköz egyben szolgáltatja a jelet. Egy hálózatnév, egy jelszó, egy sávszélesség – egy minőség. Az átállás egyetlen kivétellel zökkenőmentesen működött: ugyanis az otthoni munkához szükséges VPN kapcsolat a routerek közötti átállás során mindig megszakadt, újra kellett csatlakozni (mondjuk ez azelőtt is így volt).
A gyerekek imádják, hogy dübörög a net a szobájukban, mondjuk, mintha ettől kevesebbet látnám őket. Szerencsére a vacsorához még hajlandóak lejönni.
Szponzorált tartalom
