A vakcinológia alapötlete, mely megtanítja a szervezetünk immunrendszerét megfelelően reagálni egy fertőzésre, több évtizedes éves múltra tekint vissza, ám az első, ún. „mRNS” vakcina csak a koronavírus járvány elején került beadásra.1,2
Az mRNS-vakcinák eltérnek a hagyományos rendszerektől: megtanítják sejtjeinket, hogy hogyan állítsák elő saját maguk azt a fontos fehérjét, ún. antigént, amellyel szemben az immunrendszer specifikus ellenanyagokat képes termelni. Később ezek az ellenanyagok segítenek megelőzni vagy megfékezni egy természetes fertőzést.1 Egyre több hír jelenik meg arról, hogy az mRNS technológia ígéretes lehet a rák és különböző fertőző betegségek elleni küzdelemben is. (1,2)
Sejtek, RNS, DNS, és a fehérjék
A sejtben az RNS egyik fő feladata, hogy a génállományban, azaz a DNS-ben tárolt genetikai információt a sejtmagból a fehérjék szintézisének helyére szállítsa. Ezt a feladatot az RNS egy speciális típusa, az úgynevezett „hírvivő” RNS vagy mRNS (messenger RNS) végzi.(3) Az mRNS sejt szintű szerepének megfejtése több évtizedes kutatás eredménye volt a 20. század közepén, melyet több nemzetközi kutatócsoport végzett. Az 1990-es években a tudósok rájöttek, hogyan vigyenek be egyedi mRNS-t a sejtekbe, hogy azokat specifikus fehérjék előállítására sarkallják. Ez a felfedezés volt az egyik alappillére az mRNS-vakcinák kifejlesztésének.(4)
Fotó: Profimedia
mRNS: megtanítja sejtjeinket a saját vakcina elkészítésére
A vakcinák alapvető feladata, hogy felkészítsék szervezetünket a behatoló vírusok felismerésére és leküzdésére. Az egyéb védőoltások kapcsán ismert hagyományos technológiával készült vakcinák esetében a kórokozó elölt vagy gyengített formáját használják az immunizációra, a fehérje-alapú védőoltások esetén pedig az előre elkészített fehérjéjét juttatják be, mint antigén a szervezetünkbe. Az védekezés folyamata során a szervezetünk specifikus ellenanyagokat termel, melyek egy későbbi, természetes fertőzés alkalmával segíthetnek kivédeni vagy leküzdeni a fertőzést.(1,2)
Az mRNS technológiának köszönhetően nem egy elölt vírus, sőt, még csak nem is egy kis része kerül be a szervezetünkbe. A védőoltással bejuttatott mRNS közvetlenül arra utasítja sejtjeinket, hogy ők maguk készítsék el a koronavírus tüskefehérje egy változatát. A tüskefehérjék pedig arra késztetik immunsejtjeinket, hogy olyan antitesteket állítsanak elő, amelyek képesek felismerni és legyőzni a jövőben a kórokozót.(1)
Tudta?
Az mRNS vakcinák előállítása viszonylag gyors, mivel a szervezet segítségünkre van a tüskefehérje szervezeten belüli elkészítésére, melyet nem laboratóriumban kell előzőleg előállítani. (1,2)
Referenciák:
1. CDC: Understanding mRNA COVID-19 Vaccines Understanding mRNA COVID-19 Vaccines | CDC Last access: 23/03/2022
2. CDC: Understanding How Vaccines Work Understanding How Vaccines Work | CDC Last access: 23/03/2022
3. Britannica: messenger RNA. https://www.britannica.com/science/messenger-RNA Last access: 23/03/2022
4. 2022 Breakthrough Prize in Life Sciences Awarded to Penn Medicine mRNA Pioneers Drew Weissman and Katalin Karikó – Penn Medicine Last access: 23/03/2022
PP-CVV-HUN-0057, OGYÉI engedélyszám: OGYÉI/20462-2/2022 Anyag lezárás dátuma: 2022.03.25. Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft. 1123 Budapest, Alkotás u. 53. MOM Park, “A” épület Tel.: 06-1-488-3700, www. pfizer.hu
A cikket a Pfizer Kft. támogatta.
A jelen cikk nem helyettesíti kezelőorvos tanácsát az oltásokra vonatkozóan. Koronavírus elleni védőoltásokra vonatkozó vagy személyre szóló egészségügyi tanácsért forduljon kezelőorvosához.
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
Szponzorált tartalom
