nlc.hu
Szabadidő

Edison 100 kutatás

Csak darukezelő, könyvtáros és influenszer ne legyen a gyerek?

A 21. században nem könnyű szülőnek lenni, rengeteg kihívással jár, és nehéz látni, hogy mit hoz a jövő a gyerekeink számára. Milyen szakma lesz az, ami biztosítja neki a megélhetést, milyen készségekre lehet majd szüksége, és hogyan tud ezekre szert tenni. Az Edisonplatform járt utána annak, mit jelent most szülőnek lenni, mik a buktatók, mik lehetnek a megoldások.

Szülőként az egyik legfontosabb feladatunk, hogy felkészítsük gyermekeinket a jövőre, és ez a feladat egyre nehezebb, mert lehet, hogy kicsit elcsépelt az a kifejezés, hogy mai, rohanó világunk, de tény, hogy minden nagyon gyorsan változik, és szülőknek csak halvány sejtésük van arról, mi lesz majd akkor, amikor gyerekeik felnőnek. 

„Amikor ez a téma szóba kerül, nekem mindig eszembe jut a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum – WEF) egyik statisztikája, amely szerint a most iskolában ülő diákok 65 százaléka fog majd olyan szakmában dolgozni, ami ma még nem is létezik. Ez önmagában komoly kihívás, mi pedig ezt próbáljuk meg körüljárni, megmutatni, ennek minden bizonytalanságával együtt, és ehhez keressük a már ma létező lehetőségeket, amelyek ma még nem is léteznek, a mai 15 éveseknek pedig az előrejelzések szerint aktív éveik során 17 munkahelyük lesz 5 különböző iparágba”nyilatkozta az nlc-nek korábban Veres Rita, az Edisonplatform vezetője

A Bridge Budapest által életre hívott Edisonplatform már 2021-ben is készített egy kutatást azzal a céllal, hogy feltérképezzék, hogyan vélekednek a szülők a jövőről, és most elkészült egy újabb felmérés Steigervald Krisztián generációkutatóval együttműködésben. A szülőket többek között arról kérdezték, mit gondolnak a munkaerőpiac átalakulásáról, vajon milyen jövőbiztos tudásra és kompetenciákra van szükségük a gyerekeknek, hogy felnőve megtalálják majd a boldogságukat, és vajon mit tudnak értük tenni. 

Tanterem

Évnyitó Kispesten (fotó: MTI/Kovács Tamás)

Változnak az idők…

A kutatásban résztvevők válaszaiból kiderült, hogy – igazolva bevezetőnket – a szülők – főleg az anyukák – gondolják azt, hogy nehezebb dolguk van, mint az előző generációknak. A felmérés lapján úgy tűnik, útkeresésben vannak a mai szülők, és inkább bizonytalanság jellemzi őket, mint tudatosság – nem meglepő, nincsenek könnyű helyzetben, egy nagyon gyorsan alakuló és digitalizálódó világ komplex kihívásaiban kell helytállniuk. 

Mindemellett azért a megkérdezett szülők kifejezetten modernnek tartják szülői viselkedésüket, a többség kifejezetten digitális szülőként tekint magára. Érthető, a munkájuk, az életük a digitális platformokhoz köti, de míg közösségi csatornák esetében többségük maradt a jó öreg Facebooknál, Messengernél vagy az Instagramnál, addig a mai fiatalok már cikinek tartják a Facebookot, ők inkább TikTokot érzik magukénak. Utóbbit a szülőknek csak egyötöde használja, és ennek fényében nem meglepő, hogy kevesen, csupán minden negyedik szülő érzi feladatának azt, hogy a digitális világban való biztonságos eligazodásban segítse a gyerekeit, az előző évi kutatás szerint helyettük inkább az iskola (50 százalék), iskolán kívüli képzések (30 százalék) vagy a barátok/kortársak (32 százalék) tudnak megfelelő inputokat adni a gyermekük számára. 

Mind a 2021-es, mind a 2022-es kutatás kitért a szülői félelmekre is, és hogy valóban minden változik, azt az is mutatja, hogy a válaszokban volt némi eltérés. Míg tavaly még a kiszámíthatatlan jövő volt a szülők legnagyobb félelme, idén pedig, nem meglepő módon, a társadalmi instabilitás  és a gazdasági válság kerültek a középpontba, tízből kilenc szülőnek ez árnyékolja be a gondolkodását.

Nagyon instabil lett a környezet, és mindentől félünk, ami teljesen érthető az elmúlt évek eseményeinek a fényében, ugyanúgy megvannak (vagy éppen erősödtek) a klímaváltozással vagy egy újabb járvány kitörésével kapcsolatos félelmeik. Röviden fogalmazva: sokkal többen aggódunk több minden miatt

– mondta Steigervald Krisztián generációkutató.

Mi leszel, ha nagy leszel? 

A szülői elképzelések a munka sikerszakmáiról inkább tradicionálisak, mint modernek. A megkérdezett szülők a klasszikus foglalkozások közül az orvosi (88 százalék), a tanári (52 százalék), vagy mérnöki (35 százalék) pályát látják leginkább időtállónak, de felértékelődtek az utóbbi időben a kétkezi munkák is, a megkérdezettek 40 százaléka úgy gondolják, érdemes lesz villanyszerelőnek, kőművesnek, ácsnak vagy szobafestőnek lenni. 

Ezzel szemben a legtöbb szakértő szerint a jövő egyik része az informatikusoké, bár a szülőknek csak 34 százaléka gondolja ezt, és ez lényegesen kevesebb mint a tavalyi arány, akkor ugyanis a megkérdezettek 48 százaléka választotta ezt jövőbiztos szakmák egyikének. A szakértők szerint a jövőben humanisztikus szakemberek is fontosak lesznek, szülők szemében nem túl értékesek az ebbe a körbe illő munkák, a pszichológus/tanácsadó 14 százalékot kapott csupán, a társadalomtudós pedig csak 1 százalékot, pontosan annyit mint a életmódtanácsadó, a kiadványszerkesztő vagy darukezelő. Elgondolkodtató az is, hogy míg mondjuk a taxis szakma 4 százalékot, addig a youtuberség, mint szakma 0 százalékot kapott a szülőktől. És vajon a gyerekek mit gondolnak erről?  Az utóbbi években világszerte több olyan kutatás is napvilágot látott, amely szerint a közösségi oldalak világa, az influenszerkedés nagyon is népszerű a gyerekek körében. 

Tanterem

Forrás: Getty Images

Persze ahhoz, hogy valaki megállja a helyét, kevés a szakmai tudás és gyakorlat, a jövőben a specializált szaktudás mellett felértékelődnek azok a képességek, kompetenciák amelyek minden helyzetben relevánsak, és segítenek abban, hogy a gyerekünk jól tudjon majd navigálni egy változó világ kihívásai között. A boldoguláshoz szükséges toplistás kompetenciák a kitartás és problémamegoldás a szülők szerint, de a kommunikáció és alkalmazkodókészség is szerepel az élmezőnyben. Ami furcsa lehet sokak számára, hogy utolsó helyeken olyan fontos 21. századi képességek végeztek, mint az empátia, a nyitottság vagy a kezdeményezőképesség.

Hogyan tovább?

Ugyan a szülőknek az általuk ismert, tanult régi recepteket, fogódzókat el kell engedniük, az ő szüleik által mutatott példára nem támaszkodhatnak, van mód arra, hogy segítsenek maguknak és gyermekeiknek is megtalálni az utat. Az Edisonplatform közleményében kiemeli, hogy többek között fontos a tudatos tervezés, a valósággal való szembenézés, vagyis az alkalmazkodóképesség fejlesztése. 

Érdemes a jövőbiztos kompetenciákkal mélyebben megismerkednünk és fejleszteni azokat gyermekeinkben is, hiszen nem ismerjük azt a konkrét szakmai tudást, amire a jövőben szükségük lehet.  A legjobb amit tehetünk, hogy hozzásegítjük őket ahhoz, hogy képesek legyenek a gyors váltásokhoz rugalmasan alkalmazkodni, a szakterületek közötti rutinos mozgás, vagy a tudásterületek kreatív kombinálása is alapkészséggé fejlődhessen. Így nagy valószínűséggel a legváratlanabb helyzetben is magabiztosabban feltalálják majd magukat.

– fogalmaznak. 

A jövő generációjának felkészítése persze nem csak a szülők feladata, de a kutatás során kapott válaszok alapján, a szülők és az iskola viszonya egy kissé ellentmondásos, sok dologban nagyon is számítunk az oktatásra, ugyanakkor jelentős méretű kiábrándultság is a szülők részéről. „Úgy éreztem egyik intézmény mindig a másikra készít. Az ovi a sulira, a suli a gimis felvételire, a gimi az érettségire és az egyetemi felvételire, az egyetem meg már kidob a világba, és vagy még tovább tanulsz, vagy kezdesz magaddal valamit. Tovább tanultam, kezdtem magammal valamit, de a mai napig nem tudom egyébként, hogy mi akarok lenni” – szól egy idézet a korábbi felmérésből. 

Tanterem

Új tanterem egy miskolci nemzetközi iskolában (fotó: MTI/Vajda János)

Viszont a gyerekek megfelelő felkészítése csak együtt képzelhető el, ezen egyrészt úgy lehet segíteni, ha az oktatási rendszert átalakítjuk. A Világgazdasági Fórum (World Economic Forum) 2019-es Schools of the Future tanulmányában meg is fogalmazták azt a nyolc kritikus fontosságú jellemzőt, mely a jövő iskoláját jellemeznie kell, ha fel akarja készíteni a gyerekeket a jövő kihívásaira, ezek pedig a következőek:

  • globális állampolgársági készségek.
  • innovációs és kreativitási készségek
  • technológiai ismeretek
  • interperszonális készségek
  • személyre szabott és saját ütemben tanulás
  • hozzáférhető és inkluzív tanulás
  • probléma-alapú és együttműködésen alapuló tanulás
  • egész életen át tartó és hallgató által vezérelt tanulás

Segítség lehet a szülőknek, ha az iskolai rendszerben jelenleg nem elérhető fejlesztésekre igénybe vesznek olyan iskolán túli foglalkozásokat, ahol épp ezekre tudnak fókuszálni. Természetesen ezeket meg is kell találni, de szerencsére vannak kapaszkodók, ilyen az Edison100 lista, amelyen olyan hazai, innovatív és jövőbarát kezdeményezések szerepelnek, amelyek óvodások és iskolások kritikus tudását és kompetenciáit fejlesztik az iskolai kereteken túl. És ahogyan ezt megelőző években, idén is több kategóriában díjazzák a listára került projekteket, illetve szervezeteket, és nemcsak a szakmai zsűrinek lesz szavazati joga, közönség

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése