Te emlékszel még, mit csináltál 2022. június 29-én? Nos, bármit is tettél aznap, a Föld történetének legrövidebb napján tetted.
Mint ismeretes, a Föld 24 óra alatt fordul meg a saját tengelye körül. Ha hosszabb periódusokat veszünk alapul, általánosságban elmondható, hogy a Föld forgása lassul, a bolygónak évszázados szinten néhány ezredmásodperccel vagy annál valamivel többel hosszabb időre van szüksége egy-egy fordulat végrehajtásához. Ezen az általános mintán belül azonban a Föld forgási sebessége ingadozik. Egyik napról a másikra az ezredmásodperc töredékével emelkedik vagy épp csökken az idő, amely alatt a bolygó egy fordulatot befejez.
A Föld forgását tanulmányozó tudósok a „naphossz” kifejezést használják, amikor arról beszélnek, milyen lassan vagy gyorsan forog a Föld. A naphossz a Földnek a saját tengelye körüli egyszeri megfordulásához szükséges idő és 86 400 másodperc (24 óra) közötti különbség.
Illusztráció: Getty Images
Ha a naphossz növekszik, az azt jelenti, hogy a Föld lassabban forog, amikor csökken, vagyis negatív számmá válik, akkor gyorsabban. Az elmúlt években a Föld forgása felgyorsult. 2020-ban a szakemberek arról számoltak be, hogy a Föld a 28 legrövidebb napját érte el azóta, hogy az 1960-as években elkezdődtek az atomórákkal végzett pontos napi mérések.
Idén június 29-én pedig új rekord született, ez volt ugyanis minden idők, de legalábbis az atomóra-korszak legrövidebb napja, mely során 1,59 ezredmásodperccel gyorsabban fordult meg a bolygónk a tengelye körül. A rekord aztán a következő hónapban majdnem újra megdőlt, július 26-án ugyanis a naphossz -1,50 ezredmásodperc volt.
És hogy mi okozza a csökkenő tendenciát a napok hosszában? A tudósok is sokat vitatkoznak ezen, ám valószínűsítik, hogy a gyorsulás összefüggésbe hozható a Föld belső vagy külső rétegeiben, óceánjaiban, árapályaiban, illetve éghajlati folyamataiban bekövetkezett változásokkal.
Ami bizonyos, hogy ha a Föld forgásának gyorsulása folytatódik, az egy negatív szökőmásodperc bevezetését teheti szükségessé, mégpedig azért, hogy az úgynevezett polgári időt, vagyis amit az óráink mutatnak, összhangban tartsuk a szoláris idővel, amely a Nap égbolton való mozgásán alapul. Egy negatív szökőmásodperc azt jelentené, hogy óráink egy másodpercet kihagynak, ami azonban potenciálisan problémákat okozhat az informatikai rendszerek működésében.