Az elmúlt napokban bejárta a sajtót az a hír, hogy a TikTok napi egyórás időkorlátot vezet be a 18 éven aluli felhasználók számára – azonban a valóságban az intézkedés inkább hangzatos, mint praktikus, ugyanis mindössze néhány gombnyomással manuálisan megváltoztatható ez a funkció.
A vállalat közleménye szerint az új alapértelmezett képernyőidő-korlátozás minden olyan fiók esetében engedélyezve lesz, amelyről ismert, hogy 18 éven aluli felhasználóhoz tartozik. A napi első óra használat után az alkalmazás figyelmeztetni fogja őket, hogy lejárt az idejük, mert szerintük „így könnyebb lesz kijelentkezni”.
Ha azt hisszük, hogy most kamaszgyerekes szülők ezrei lélegezhetnek fel, tévedünk: a korlátozás az alkalmazás beállításaiban könnyen módosítható vagy teljesen eltávolítható. Ha a felhasználó eltávolítja a korlátozást, majd ezt követően napi 100 percnél többet használja az alkalmazást, a rendszer új korlátozás beállítására szólítja fel, ami a TikTok szerint legalább aktív döntést követel meg a további használatról. Ez persze nem igazi visszatartó erő egy-egy telefonfüggő tinédzsernek vagy akár felnőttnek.
Azok a szülők, akik nem felülbírálható korlátozásokat szeretnének, igénybe vehetik az alkalmazás „családi párosítás” funkcióját, amely lehetővé teszi számukra, hogy saját TikTok-fiókjukat összekapcsolják gyermekük fiókjával. Ezt a módot nemrég frissítette is a szolgáltató, hogy szigorúbb korlátozást lehessen beállítani. A családi párosítási fiókkal a szülők egyéni képernyőidő-korlátot állíthatnak be gyermekeik számára, amelyet nem lehet felülbírálni. Emellett egyénileg ütemezhetik az értesítések némítását, így biztosítva, hogy gyermekeiket ne zavarják késő este.
Ugyan ma már tudjuk, hogy a gyerekkori „képernyőfüggőség” nem olyan súlyos, mint mondjuk egy drogprobléma, fontos odafigyelni arra, hogy a gyerekek a kütyüzés mellett olyan tevékenységeket is végezzenek, amik aktívan hozzájárulnak az agyi területek fejlődéséhez: ilyen az olvasás, a rajzolás és a szabad játék is.
Nem jófejségből lépnek a közösségi oldalak
Az időkorlát egyébként nem újkeletű: az Instagramon már évek óta korlátozhatjuk az appon töltött időt, bár a legújabb frissítés szerint azt már nem állíthatjuk be, hogy 30 percnél kevesebb ideig akarunk instázni. Ez abban különbözik a TikTok korlátozásától, hogy önkéntes alapú, de itt is megvan annak a veszélye, hogy egy-két gombnyomással kikapcsolható.
Ha a közösségi platformok alapvetően azzal keresik a pénzt, hogy mi sok időt töltünk rajtuk, akkor miért jó nekik ha korlátozzák az elérést? Alapvetően nem az, de még így is jobban járnak, mintha a felhasználók az Android és iOS rendszerekbe telepített, applikációra érvényes korlátozásokat használnák. Azoknál ugyanis kisebb az esély arra, hogy meggondoljuk magunkat.
Emellett lassan a törvényhozás is utoléri a valóságot, ami azt jelenti, hogy jogi értelemben is szorul a hurok a legnagyobb szolgáltatók nyaka körül. Az Európai Unióban tavaly ősszel lépett hatályba A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomag (DSA) ami egy sor olyan intézkedést tartalmaz, ami a kiskorú felhasználókat próbálja megvédeni.
Mark Zuckerberg 2018-ban az Európai Parlament meghallgatásán vett részt a Cambridge Analytica botrány kapcsán. Azóta igyekszik az EU tudatosabban szabályozni a közösségi oldalakat (Fotó: European Parliament via Getty Images)
A DSA többek között megtiltja a gyermekeket célzó reklámokat, illetve a káros tartalmak (például evészavarok, vagy önkárosítással kapcsolatos videók) algoritmikus népszerűsítését. Emellett a transzparencia jegyében kötelezővé teszi a platformok számára azt, hogy bemutassák az ajánlómotorok működését, azaz annak leírását, hogyan választják ki a megjelenő tartalmat. Magát az algoritmust persze nem kell publikálniuk.
Az intézkedés végrehajtásában azért akadnak problémák: a techcégek egy része azt nehezményezi, hogy nem elég egyértelmű a szabályozás, így nehéz egyensúlyt teremteniük a felhasználók magánéletének védelme és a nagyfokú átláthatóság iránti igény között. Ennek a kitalálására már nincs túl sok idejük, ugyanis a DSA közvetlenül alkalmazandó lesz az egész EU-ban 2024-től.
USA: tiktokmentes világ jöhet
Bár a DSA példátlanul szigorú intézkedéscsomag, az Egyesült Államokban egyre több politikus beszél arról, hogy a 16 éven aluliakat egy az egyben távol kellene tartani a közösségi médiától.
Január végén például Vivek Murthy, az Egyesült Államok tisztifőorvosa beszélt a CNN-nek arról, hogy szerinte a 13 év (jelenleg ettől a kortól lehet regisztrálni a Facebookra, az Instagramra és a TikTokra) túl korai a közösségi médiához. A tisztviselő kifejtette, hogy a közösségi média gyakran egy „torz környezetet” hoz létre, ami káros a gyerekek mentális egészségére.
A kijelentést követően egy republikánus képviselő, Chris Stewart február 2-án benyújtott egy olyan törvényjavaslatot a Kapitóliumban, ami megtiltaná a 16 év alatti gyerekeknek és tizenéveseknek a közösségi média használatát. A törvényjavaslat az eddigi legszigorúbb törekvés a gyerekek távol tartására a platformoktól, és messze túlmutat azokon a kétpárti javaslatokon, amelyek bizonyos enyhébb korlátozások felállítására irányultak.
A Steward által javasolt intézkedés előírná a vállalatok számára, hogy ellenőrizzék a felhasználók életkorát, és lehetővé tenné a szülők számára, hogy bepereljék a szolgáltatót, amennyiben annak nem sikerül távol tartani a 16 éven aluliakat az oldalaiktól. Emellett felhatalmazná a szövetségi és állami ügynökségeket az előírások betartatására.
Bár több oldal – köztük a Facebook és a TikTok – korlátozza a 13 éven aluliak elérését, illetve a YouTube és az Instagram gyerekbarát funkciókat hozott létre, a politikusok nem igazán bíznak a techcégek önszabályozásában. A vállalatok nem zárkóznak el a gyerekek biztonságát elősegítő szabályozásoktól, de arra kérik törvényhozókat, hogy kölcsönösen előnyös gyakorlatokat dolgozzanak ki.
Chris Stewart, Utah állam republikánus képviselője perelhetővé tenné a nagyvállalatokat, amennyiben nem akadályozzák meg, hogy 16 éven aluliak használják a közösségi médiát (Fotó: George Frey/Getty Images)
Februárban a NetChoice, a közösségi hálózatokat, köztük a TikTokot és a Twittert képviselő kereskedelmi csoport visszautasította az amerikai tisztifőorvos megjegyzését, miszerint a 13 éves kor „túl korai” a közösségi médiához, és azzal érvelt, hogy az ilyen döntéseket a szülőkre kell bízni.
„A szülők tudják, hogy mi a legjobb a gyerekeik számára, nem a kormány vagy a Szilícium-völgy – mondta Carl Szabo, a cég alelnöke. – Ahelyett, hogy démonizálná a fejlődést, vagy megpróbálna a szülők és gyerekeik közé állni, a kormánynak inkább eszközöket és oktatást kellene biztosítania arról, hogyan lehet a legjobban használni ezt az új technológiát.”
Az iparági képviselők mellett az emberi jogi csoportok arra figyelmeztetnek, hogy a gyerekek közösségi médiától való elzárása a digitális erőforrások pozitív hatásait is megszüntetné. Ők azzal érvelnek, hogy sok gyerek, és főleg az LMBTQ-fiatalok számára az internet és a közösségi oldalak egyfajta mentőövet jelentenek akkor, amikor a közvetlen környezetük nem akarja elfogadni őket.
