Így kaphatsz kártérítést légitársaságtól, ha késik vagy törölték a repülőd

A szakértő szerint megéri utánajárni a dolgoknak, mert az európai törvények értelmében az utast kártérítés illeti meg.

nlc

2023. Július 29.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, több mint egy napra az Egyesült Arab Emirátusokban ragadt egy repülőgépnyi Budapestre tartó utas. A Wizz Air Abu-Dzabiból Budapestre tartó járatának helyi idő szerint kedden 19:10-kor kellett volna felszállnia, de ez még szerda éjjel sem történt meg. A gép végül csütörtök reggel 7:10-kor érkezett meg Budapestre.

A légitársaság kedden először eltolta a gép indulását 19:10-ről 20:40-re, becsekkolás rendben megtörtént, mindenki felszállt a repülőgépre, ám mégsem indultak el. Hosszú várakozás után végül a kapitány bejelentette, hogy a gép szenzorhiba miatt nem megy sehová, ezért mindenki kap szállást és ellátást. Az utasok hajnali négyre értek a szállásra, de alig tudtak pihenni, mert fél kilencre ment értük a busz. A repülőnek délben kellett volna felszállnia, de ez nem történt meg. Magyar idő szerint szerda este nyolckor még mindig a reptéren várakoztak az utasok – akkor már 27 órája. A járat végül több, mint 30 óra után tudott felszállni.

Utasok várakoznak a londoni Gatwick reptéren, miután egy drón miatt átmenetileg leállt a légi közlekedés.
Fotó: Getty Images

Az eset bár kirívó, sajnos nem egyedi: az elmúlt hónapokban szinte állandóvá vált a káosz a reptereken, mindennaposak a járattörlések és a több órás késések. Megkérdeztük dr. Salamon András ügyvédet és külkereskedelmi szakjogászt, hogy milyen jogaink vannak, és mi a teendő, ha mi is szerencsétlenül járunk.

A szakember szerint az utasok jogai egyértelműek, azokat egy EU-s rendelet szabályozza: ez határozza meg, hogy milyen esetben jogosultak kártalanításra és azt is, hogy milyen feltételeket kell a légitársaságnak biztosítania késés vagy járattörlés esetén.

Ha a repülőút 1500 kilométer vagy rövidebb, akkor kétórás, ha 1500 és 3500 kilométer közötti, akkor 3 órás, 3500 kilométer felett pedig négy órás késés esetén minden utasnak jár frissítő és étel a várakozás idejére. Huszonnégy órát elérő vagy meghaladó késés esetén pedig szállodai elhelyezést kell biztosítania a légitársaságnak

– részletezi.

Az ügyvéd hozzáteszi: az, hogy a kötelezően biztosított étel és frissítő egy szendvics-e vagy egy többfogásos menü, már a légitársaság üzletpolitikájától függ. A szállodai elhelyezésben viszont nincs kompromisszum, nem adhatnak helyet magánszálláson vagy panzióban.

A élelmet és a szállást általában a reptéren, a légitársaság pultjánál kell kérni. A szakember szerint a legtöbb esetben a légitársaságok ezt a reptéren lefogyasztható kuponnal oldják meg.

Emellett az utasokat megilleti a kötelező pénzbeli kártalanítás is: ennek összege 1500 kilométernél kevesebb távolság esetén 250 euró, 1500 és 3500 kilométer között 400, afölött pedig 600 euró.

Ez a legtöbb esetben nem jár automatikusan: a légitársaságok weboldalán található formanyomtatványon keresztül kell jelezni az erre való igényt, a cég pedig 30 napon belül köteles vagy elutalni a pénzt vagy pedig jelezni, hogy valamilyen különleges okból nem jár kártérítés.

Ez utóbbi csak akkor történhet meg, ha a késésnek vagy a járattörlésnek olyan rendkívüli körülmény volt az oka, amit a légitársaság minden ésszerű intézkedés ellenére sem tudott volna elkerülni. Ilyen lehet egy természeti katasztrófa vagy szélsőséges időjárási viszonyok, a szakértő azonban kiemeli: a gépek meghibásodása nem sorolható ide.

„A fuvarozó légitársaság alapvető kötelezettsége, hogy repülésre alkalmas állapotban tartsa a repülőgépeket. Erre az utasnak nincs befolyása, vagy ráhatása, tehát nem lehet őt hátrányos helyzetbe hozni azért, mert a légitársaság nincs teljes mértékben felkészülve. A legtöbbször nem arról van szó, hogy a cég nem szervizel, mert az precízen és pontosan szervezett, de előfordulhatnak hibák. Viszont ha előfordul egy hiba, akkor az légitársaság kötelessége megszervezni, hogy ezt nagyon rövid időn belül elhárítsák” – összegzi dr. Salamon András.