Ahogy arról mi is beszámoltunk, több mint egy napra az Egyesült Arab Emirátusokban ragadt egy repülőgépnyi Budapestre tartó utas. A Wizz Air Abu-Dzabiból Budapestre tartó járatának helyi idő szerint kedden 19:10-kor kellett volna felszállnia, de ez még szerda éjjel sem történt meg. A gép végül csütörtök reggel 7:10-kor érkezett meg Budapestre.
A légitársaság kedden először eltolta a gép indulását 19:10-ről 20:40-re, becsekkolás rendben megtörtént, mindenki felszállt a repülőgépre, ám mégsem indultak el. Hosszú várakozás után végül a kapitány bejelentette, hogy a gép szenzorhiba miatt nem megy sehová, ezért mindenki kap szállást és ellátást. Az utasok hajnali négyre értek a szállásra, de alig tudtak pihenni, mert fél kilencre ment értük a busz. A repülőnek délben kellett volna felszállnia, de ez nem történt meg. Magyar idő szerint szerda este nyolckor még mindig a reptéren várakoztak az utasok – akkor már 27 órája. A járat végül több, mint 30 óra után tudott felszállni.
Utasok várakoznak a londoni Gatwick reptéren, miután egy drón miatt átmenetileg leállt a légi közlekedés.
Fotó: Getty Images
Az eset bár kirívó, sajnos nem egyedi: az elmúlt hónapokban szinte állandóvá vált a káosz a reptereken, mindennaposak a járattörlések és a több órás késések. Megkérdeztük dr. Salamon András ügyvédet és külkereskedelmi szakjogászt, hogy milyen jogaink vannak, és mi a teendő, ha mi is szerencsétlenül járunk.
A szakember szerint az utasok jogai egyértelműek, azokat egy EU-s rendelet szabályozza: ez határozza meg, hogy milyen esetben jogosultak kártalanításra és azt is, hogy milyen feltételeket kell a légitársaságnak biztosítania késés vagy járattörlés esetén.
Ha a repülőút 1500 kilométer vagy rövidebb, akkor kétórás, ha 1500 és 3500 kilométer közötti, akkor 3 órás, 3500 kilométer felett pedig négy órás késés esetén minden utasnak jár frissítő és étel a várakozás idejére. Huszonnégy órát elérő vagy meghaladó késés esetén pedig szállodai elhelyezést kell biztosítania a légitársaságnak
– részletezi.
Az ügyvéd hozzáteszi: az, hogy a kötelezően biztosított étel és frissítő egy szendvics-e vagy egy többfogásos menü, már a légitársaság üzletpolitikájától függ. A szállodai elhelyezésben viszont nincs kompromisszum, nem adhatnak helyet magánszálláson vagy panzióban.
A élelmet és a szállást általában a reptéren, a légitársaság pultjánál kell kérni. A szakember szerint a legtöbb esetben a légitársaságok ezt a reptéren lefogyasztható kuponnal oldják meg.
Emellett az utasokat megilleti a kötelező pénzbeli kártalanítás is: ennek összege 1500 kilométernél kevesebb távolság esetén 250 euró, 1500 és 3500 kilométer között 400, afölött pedig 600 euró.
Ez a legtöbb esetben nem jár automatikusan: a légitársaságok weboldalán található formanyomtatványon keresztül kell jelezni az erre való igényt, a cég pedig 30 napon belül köteles vagy elutalni a pénzt vagy pedig jelezni, hogy valamilyen különleges okból nem jár kártérítés.
Ez utóbbi csak akkor történhet meg, ha a késésnek vagy a járattörlésnek olyan rendkívüli körülmény volt az oka, amit a légitársaság minden ésszerű intézkedés ellenére sem tudott volna elkerülni. Ilyen lehet egy természeti katasztrófa vagy szélsőséges időjárási viszonyok, a szakértő azonban kiemeli: a gépek meghibásodása nem sorolható ide.
„A fuvarozó légitársaság alapvető kötelezettsége, hogy repülésre alkalmas állapotban tartsa a repülőgépeket. Erre az utasnak nincs befolyása, vagy ráhatása, tehát nem lehet őt hátrányos helyzetbe hozni azért, mert a légitársaság nincs teljes mértékben felkészülve. A legtöbbször nem arról van szó, hogy a cég nem szervizel, mert az precízen és pontosan szervezett, de előfordulhatnak hibák. Viszont ha előfordul egy hiba, akkor az légitársaság kötelessége megszervezni, hogy ezt nagyon rövid időn belül elhárítsák” – összegzi dr. Salamon András.