2023. Szeptember 28.

A Mátra rejtett kincsei

Budapesttől egy órányira Nógrádban, a Mátra nyugati vonulatában, festői környezetben fedezhetjük fel az egyre izgalmasabb élményt nyújtó Szurdokpüspöki, Tar és Szuha falvakat, vagy ahogyan saját magukat említik, a Mátra nyugati kapuját.

hirdetés

Nem véletlen az elnevezés, hiszen itt található Magyarország egyik legszebb, legtöbb kihívást és élményt nyújtó szurdoka, teljesítménytúrái, legbájosabb pincesora, vagy éppen legfinomabb libás ételeteket felvonultató rendezvénye és Tar Lőrinc pokoljárásának bemutatása is. Mindemellett bringával és gyalogszerrel is kitűnő kiindulópont a Mátra vidékének bejárására.

Fotó: Mátrakapu

A Mátra Nyugati Kapuja tulajdonképpen három helyszín kínálta élményeket foglalja magába:

Szurdokpüspöki – Hanák Kolos túraközpont, tematikus bemutatóhely
Tar – Tar Lőrinc túraközpont és tematikus bemutatóhely
Mátraalmás – Túraállomás és rendezvénytér

Szurdokpüspöki turisztikai vonzerői

A falu legfontosabb látnivalója az 1769-ben épült „püspöki” Szent Kereszt Felmagasztalása templom. A műemléki védelem alatt álló épület legértékesebb része a barokk főoltár, mellékoltár, szószék és orgona. A főoltár antipendium része a megyében egyedülállónak számító XVIII. századi bőrből készült iparművészeti remek. A „jakabi” Szent Jakab Templom 1904–1906 között épült római katolikus templom, Szent Jakabot ábrázoló oltárképe Túri Gyula festőművész alkotása. A falu sajátosság, hogy két temploma van, ugyanis régen Zagyvaszentjakab (eredetileg Szentjakab) és Szurdokpüspöki két különálló település volt, s csak 1926-ban egyesültek.

A mai értékvesztő korban különösen nagy szükség van a múlt még meglévő értékeinek a megmentésére, azért hogy a jövő generáció is megismerhesse, ezért az elmúlt években létre hozták a Múltunk Házának elnevezett gyűjteményt. A 3. Püspöki Libafesztivál „előestéjén” a falu több mint ötven családja ajánlotta fel féltve őrzött kincseit, régi bútorait és tárgyait. Nevük olvasható azon az adománylevélen, melyre belépéskor először tekinthet a látogató.

Fotó: Mátrakapu -Szurdokpüspöki

A település fennállásának ezeréves évfordulóján, 2004-ben avatták az ifj. Szabó István által készített díszkutat. A hatszögletű kútházat három magyar szent domborműve díszíti: Szent István, Szent Imre, Szent László. Érdekes látványosság a Remete-barlang nevű sziklaüreg és a Szent Kereszt kút a településtől keletre – egyes vélemények szerint a kútnál és környékén nagyon magas pozitív energiasávok húzódnak a földben, s fejtik ki jótékony hatásukat az ott tartózkodókra. A falu szélén, a Kisvölgyben lévő pincesor emlékeztet a szőlőművelés több évszázados hagyományaira. A közel 300 pincéből jelenleg már csak 50 működik itt, kizárólag hobbiborászatként. A pincesor ad helyt a Muzsikál az Erdő Mátrai Művészeti napok szurdokpüspöki rendezvénynek. A Mátra turizmusának alapítójára emlékezve áprilisban tartják a Hanák Kolos teljesítmény-, valamint a Mátrabérc- és Muzsla-hegyi túrát. Szurdokpüspökiben számos program várja az érdeklődőket, legközelebb szeptember végén a Szent Mihály-napi szüreti mulatság.

Tar Lőrinc túraközpont és tematikus bemutatóhely

Taron az ősi római katolikus templom megújulva, teljes szépségében várja látogatóit. Kváderköves szentélye 13. századi, hajója 15. századi, gótikus stílusú. Tar Lőrinc várkastélyának, pontosabban udvarházának tartják a tari templom közelében található, jelenleg csekély falmaradványt, ami egy kb. 1 méter széles, 13 méter hosszú kőfal, két romos ablak-, alatta pedig egy ajtónyílással. Az udvarház és a templom a 14. században bírt birtokközponti jelleggel. Tar Lőrinc az 1408-as Szent Patrik szigeti zarándoklata révén kapta a „pokoljáró” jelzőt. Valószínűleg ekkor látogatta meg Szent Patrik purgatóriumát, azt az Írország nyugati részén található kéngőzös barlangot – amit a középkori zarándokok a pokol bejáratának tekintettek –, melybe leereszkedve élte át vízióit.

Ezt a „pokoljárást” kívánja prezentálni a 250 m2 alapterületű Tar Lőrinc-purgatóriumbarlang. A létesítmény, mint egy pince jellege alkalmas a 4 stáció szemléletes, élményteli bemutatására, amelyet az interaktív tartalmak használata tesz teljessé.

A 21. sz. országút mellett áll a buddhista sztúpa, melyet a buddhista közösség Kőrösi Csoma Sándor emlékére épített, s a dalai láma 1992 nyarán avatott fel. A park szabadon látogatható, a sztúpa mellett önálló teremben Kőrösi Csoma utazásairól kapunk információt, egy másik helyiségben pedig a buddhizmusba kaphatunk bepillantást.

Tarnak híresek az ún. csevice forrásai, melyek a Csevice-patak mentén találhatók az Ágasvár felé vezető sárga jelzésű túraútvonalon. A Csevice-völgyben riolitos képződményeket és szikla-teraszokat találunk. Erről az útról közelíthető meg a településtől 4,5 km-re lévő Tuzson arborétum. Tuzson János a csemetenevelés, növénynemesítés mellett gyógynövénnyel is foglalkozott. Az élőfagyűjteményben 21 fenyőféle, 6 különleges lomblevelű és többféle cserjeritkaság található. A kert egyik legszebb fája a kb. 70 éves, 290 cm törzskerületű atlaszcédrus. Az arborétum szabadon látogatható.

Fotó: Mátrakapu -Tar

Harmadik állomás: Mátraalmás

A festői környezetben fekvő Szuha a Kikerics-hegy alatt a Galya-patak völgyében húzódik meg a hosszan elnyúló, egyutcás falucska, településtörténeti ritkaság. A községhez tartozik a tőle déli irányban 5 km-re lévő Mátraalmás (korábban Szuhahuta) és két üdülőterület. Mátraalmást, az erdei környezet, Galyatető és Parádsasvár közelsége teszi vonzó célponttá a túrázók és a hegyi sportolók számára. A település zártságánál fogva megőrizte jellegét, ezért alkalmas a hegyi falvakra – és így Mátraalmásra is – jellemző erdei mesterségek, mint például az üveghuták, szénégetők működésének bemutatására.

A környék bővelkedik látnivalókban. Gótikus jellegű római katolikus templomát 1768-ban építették. A falusi tájház 1924-ben épült, az akkori palóc építészeti szokásoknak megfelelően. A Mátraalmáson látható fa haranglábat is érdemes megtekinteni, az 1800 körül készült népies munka a villaszerűen kettéágazó tölgyfarúd kis lélekharanggal. A szuhahutai dúsan faragott népies mintákkal díszített, tölgyfából készült fakereszt 1869-ből való. A vidék egyik fontos kirándulóhelye a szuhai Gombás-tó, amely az üdülőövezetben található.

Fotók: Mátrakapu

A környék éghajlata jelentősen eltér a Magyarország alacsonyabban fekvő területeit jellemző viszonyoktól: a nagyobb magasságnak köszönhetően a nyár időjárása jóval kellemesebb, mint Budapesten vagy az Alföldön. Télen a hótakarós napok igen magas száma tekinthető érdekességnek. Mátraalmás kitűnő kiindulópont a gyalog- és kerékpártúrázók számára, ahonnan a Mátra vidékének nagy része bejárható.