Sid Vicious (igazi nevén Simon John Ritchie) 1977. február 15-én csatlakozott a legendás Sex Pistols-hoz. Aznap örömmel szaladt haza, hogy elújságolja főbérlőjének Lemmy Klimisternek a jó hírt.
„Egyik nap izgatottan jelent meg nálam és azt mondta: »Lemmy, megkaptam a munkát a Sex Pistolsnál!«, én meg csak nevettem rajta. Te? Nem is tudsz basszusgitározni. Reménytelen eset vagy” – emlékezett vissza egyszer Lemmy, a Motörhead frontembere.
Sid Vicious, Nancy Spungen és Lemmy (Fotó: Kerstin Rodgers/Redferns)
Sid kinézete és botrányos viselkedése maga volt a punk definiciója, pedig csak egy problémás kölyök volt, aki figyelemre vágyott. Számos aggasztó jele volt annak, hogy destruktivitását komolyan kellene venni, mint például az a kijelentése, hogy
Nem élem meg a 25 éves kort, és ha tényleg meghalok, akkor úgy éltem, ahogy szerettem volna.
1978. januárjában a Sex Pistols elindult első amerikai turnéjára. A pittsburgh-i nyitókoncertjüket azonban törölték, mivel már az utazás alatt meggyűlt a bajuk a törvénnyel, így maradtak a déli államok, ahol nem igazán rajongtak a botrányhős zenekarért. Tíz nap múlva a turné véget is ért. Johnny Rotten így konferálta fel a ráadás dalt január 14-i San Francisco-i fellépésükön: „Kaptok még egy számot, de csak egyet, mert egy lusta dög vagyok!”. Az ígért szám a Stooges No Fun c. dalának hanyagul rögtönzött feldolgozása volt. A szám végén Lydon hozzátette: „Nincs ebben semmi jó! Nem vicces! Egyáltalán nem szórakoztató!” – gúnyos mosolya és fáradt szemei elárulták, hogy minden szót komolyan gondol. A Pistols a koncert után feloszlott.
Sex Pistols San Antonio-ban, a Randy’s Rodeo Nightclubban, 1978. január 8-án (Fotó: Richard E. Aaron/Redferns)
Sid Vicious végül a New York-i Chelsea Hotel híres bohém részén kötött ki barátnőjével, Nancy Spungennel. Ők ketten teljesen elzárkóztak a világ elől, és kapcsolatuk főként a heroinról és az erőszakról szólt. 1978. október 12-én reggel holtan találták Nancyt a hotelszobájuk mosdójában. Spungennel egyetlen hasi szúrás végzett, melynek következtében elvérzett. A gyilkos fegyvert Vicious vette, és ugyanolyan volt, mint amilyet Stiv Bators kapott Dee Dee Ramone-tól. Dee Dee akkori felesége, Vera King Ramone szerint Sid azután vette meg a kést, hogy látta Stivét. Sidet a hotel folyosóján találták meg teljesen magán kívül. Letartóztatták és vádat emeltek ellene gyilkosság miatt. Sid elismerte, hogy este veszekedtek, de az azt követő eseményekről egymásnak ellentmondó verziókat mondott: „Sosem szúrtam le. Szerettem őt, de ő úgy bánt velem, mint a szarral”. Később azt állította, hogy nem emlékezett rá, és Spungen a vita egy pillanatában beleesett a késbe.
Sid Vicious letartóztatása New York-ban (Fotó: Allan Tannenbaum/Images/Getty Images)
Október 22-én, tíz nappal Spungen halála után Vicious megpróbálta felvágni az ereit, ezért a Bellevue Kórház pszichiátriai osztályára küldték, ahonnan november 6-án engedték ki. Később azonban még egyszer letartóztatták, mert megtámadta Patti Smith testvérét, Toddot egy bárban egy törött palackkal. 55 napra a Riker Island-i börtönbe zárták, és csak 1979. február 1-jén szabadult óvadék ellenében, amit a Virgin Records fizetett ki.
1979. február 2-án este egy kis összejövetelen ünnepelték Vicious szabadulását új barátnője, Michele Robinson lakásán. Vicious tiszta volt, elvonókúrán vett részt. Az édesanyja azonban (aki maga is függő volt) szerzett heroint Robinson kérése ellenére. Vicious még az éjjel túladagolta magát. Még csak 21 éves volt.
Néhány nappal Vicious hamvasztása után az édesanyja egy feltételezett búcsúlevelet talált Vicious kabátjának zsebében, amiben ez állt:
Volt egy halálos egyezményünk, egy megállapodás kettőnk között és tartanom kell magam a szavamhoz. Kérlek, temessetek a drágám mellé a bőrkabátomban, a farmeromban és a motoros bakancsomban. Viszlát.
Mivel Spungen zsidó volt, zsidó temetőben helyezték örök nyugalomra. Vicious azonban nem, így nem temethették mellé. Egyes állítások szerint Vicious anyja a hamvakat Nancy sírja fölé szórta.
Sid és Nancy (Fotó: Watal Asanuma/Shinko Music/Getty Images)
„Mielőtt beszippantották a drogok, ő volt az egyik legviccesebb srác. Ragyogó humora volt, ostoba, édes és nagyon aranyos” – nyilatkozta róla egyszer Steven Severin a Siouxsie and the Banshees bőgőse.
Zenekartársa, John Lydon pedig így fakadt ki egykor a The Independentnek: „Istenem, de sajnálom azt a napot, amikor bevettem Sidet a bandába. Annyira elveszettnek érezte magát szegény öreg Sid, mert nem ő volt a legélesebb kés. Karakterének legjobb aspektusa, a humora, eltűnt azon a napon, amikor csatlakozott a Pistolshoz.”
Malcolm McLaren a Pistols menedzsere mindig kitartott Sid ártatlansága mellett. Szerinte sokféle önpusztító cselekedetre volt képes, de nem hiszi, hogy meg tudott volna ölni bárkit is, különösen élete szerelmét, hacsak nem egy elhibázott kettős öngyilkosságra készültek.
A Sex Pistols: Johnny Rotten, Paul Cook, Sid Vicious és Steve Jones (Fotó: John Mead/Mirrorpix/Mirrorpix via Getty Images)
Phil Strongman a Pretty Vacant: A History of UK Punk című könyvében azt írta, hogy Nancyt egy drogdíler, Rockets Redglare ölhette meg, aki állítása szerint azután késelhette meg, miután összeszólalkoztak valamin. Strongman azt írta a könyvében, hogy Redglare-t még a CBGB-ben, egy New York-i punkbárban is hallották a gyilkosság elkövetésével dicsekedni. Redglare 2007-ben hunyt el, és Nancy halálának igaz történetére soha nem derült fény.
