Melinda – Bánk Bán hitvesének sorstragédiáját ismerhetjük meg a Nemzeti Táncszínház új előadásában

Fotó: Budapest Táncfesztivál

Mit kell tudni erről az új bemutatóról?

A Melinda című produkció a Budapest Táncfesztivál keretein belül, a Badora Társulat előadásában kerül bemutatásra a Nemzeti Táncszínházban, április 30-i premierrel. A nemzeti kultúránk részévé vált Bánk Bánt most női aspektusból mutatjuk be. A Bánk Bán önmagában is nagyon inspiratív izgalmas történet, prózában és operában egyaránt. Engem, mint alkotót azonban elsősorban a mű lélektani elemzése foglalkoztatott, egyfajta látószög-módosítás mentén: Bánk Bán hitvese, Melinda szemszöge érdekelt belehelyezve a dráma megírásának korába és a jelenbe is. Ezt a sok szempontból is gazdagon rétegzett művet szerettem volna női nézőpontból megközelíteni, és a lehető legérzékenyebben végig vezetni. A beleérzés általi intuíció mellett természetesen Bánk Bán történetét is végigkövetjük a műben, csak az aspektus változik.

Hogy született meg az ötlet?

A Katona József életében és a művében található analóg vonások felfedezése inspirált, így tekintettem a mű sajátosságaira. Láthatóvá vált, hogy milyen az, amikor egy alkotó nem marad kívül a művén, saját érzelmi állapotát a szereplőkön keresztül mutatja meg. Olyan érzésem volt, mintha Katona József valahogy jelen lenne Melinda karakterében. Köztudott, hogy az író nem volt egy elégedett, művészi sikereket megélni tudó, megnyugodott ember. Ilyen értelemben Melinda sorsa is egy kiszolgáltatott sors, hiába összpontosul benne érzékenység, jó szív, tudás, minden erénye ellenére mégis csak sodródik a történésekkel, nem tud igazán saját sorsa kovácsává válni. Úgy érzem, találtam olyan közös szálat, ahol Katona József abban a korban érzett fájdalma valamilyen módon az egyik szereplője által ma is érzékeltethető.

Próba közben. Fotó: Dömölky Dániel

Milyen Melinda karaktere?

Melinda története lehetne egy boldog családanya, kiegyensúlyozott feleség, magas egzisztenciával rendelkező nő története, ez a nő azonban mégis valahogy állandóan vesztessé válik. Kifejezetten szomorú az életének alakulása. A sok jó ellenére is csak sodorja, bedarálja a történet folyama. Ennek a sorsnak a lélektani íve foglalkoztat a darab során.

Milyen zenével dolgoztok?

Erkel Ferenc csodálatos operáját használjuk. Nem példátlan, de viszonylag ritka operára kortárs táncszínházi előadást készíteni. Érdekes helyzeteket tud teremteni, hogy illik-e éppen a szöveghez a színpadi kép, vagy egészen külön asszociatív rétegként érdemes értelmezni, egy olyan gondolati síkként, ami a látható jelenethez képest egy plusz réteget jelent. Úgy gondolom, ez adja a korszerűségét és az izgalmát egyszerre.

Milyen szándékkal állítjátok színpadra a darabot?

A Nemzeti Táncszínház felkérésére a téma sokoldalúságát szeretnénk bemutatni, szerethetővé tenni a fiatalok számára nemzeti drámánkat, jelentős irodalmi értékünket. Sok edukációs szándékkal létrehozott műben dolgoztam már, ez is egyike ezeknek.

Barta Dóra. Fotó: Dömölky Dániel

Szeretnénk a fiatalabb korosztály számára is olyan releváns színházi élményt nyújtani – legyen az felső tagozatos általános iskolás, középiskolás vagy egyetemista, akik egy olyan korszerű impulzust kaphatnak, amellyel úgy távoznak, hogy később is szívesen érdeklődnek egy színházi előadás iránt s igénylik majd a színházi kultúrát. Az én személyes alkotói vénám mindig is szívesen foglalkozott szépirodalmi textúrával, sorstörténetekkel, keresem is az ilyen találkozásokat a munkám során. Szeretek ezekben a sorstörténetekben elmerülni, intuitív lenni, a Nemzeti Táncszínház pedig kiválóan alkalmas arra, hogy a szavak nélküli világba invitáljuk a nézőket. Egy darab során én leginkább az érzelmi kapcsolódások lehetőségét keresem. Belebújni a darab mélyebb rétegeibe, megérezni annak szépségeit. Reményeim szerint katartikus élménnyel fognak gazdagodni a nézők, ekkor mondhatom majd el, hogy célt ért az alkotói szándék.

Szeretsz női karaktereket bemutatni, feldolgozni?

Igen, jellemző rám, hogy szívesen foglalkozom női karakterekkel. Az eredeti műben Bánk bán a címszereplő, és itt is elengedhetetlen fontosságú marad, de talán úgy, mint egy Rómeó és Júlia történetben, ahol egyikük sem lehet a másik nélkül, rávilágítok a páros sorstörténet jelentőségére. Melinda hiába rendelkezik minden előnyös adottsággal, a körülmények befolyására mégis valamilyen módon el kell vesznie.

Milyen érzéseket vált ki a darab belőletek, résztvevőkből?

Nagyon emelkedett és különleges élményt jelent a találkozás, a zene elképesztően csodálatos. Fület és szemet egyaránt gyönyörködtető darabot szándékozunk színpadra vinni. Az ilyen művek hatására árnyaltabban láthatjuk a világunkat. A testi, értelmi és érzelmi világunk változásainak feltárására és megértésére helyezve a hangsúlyt. A táncművészek számára is egy különleges kihívás, mondhatom, hogy szinte fürdőznek benne a táncosok, nagyon szeretik, teljesen átlényegülnek a próbák – előadás közben. A történelmi események sorától pedig különösen magasztossá válik a darab.  

Mesélj egy kicsit a Nemzeti Táncszínház célkitűzéseiről!

A Nemzeti Táncszínház épülete. Fotó: Hlinka Zsolt

A Nemzeti Táncszínház nagyon sokoldalú intézmény, a zenének és a táncnak számos aspektusát képes megmutatni. Sok alkotó számára jelent bemutatkozási lehetőséget, szerencsére mindezt két színpadon is megtehetik, a nagy színházban és a kisebb színpadon egyaránt. Szerencsére azt látom, hogy a színházunk nagy látogatószámmal, nagy érdeklődés mentén működik. Maga a táncszínház épülete is rendkívül izgalmas, ahová érdemes ellátogatni, emellett pedig nagyon széles a művészeti repertoár is. A minden évben megrendezésre kerülő Budapest Táncfesztivál keretében számos külföldi vendég állandó jelenléte is biztosított. Ezt idén sem hagyta ki a Nemzeti Táncszínház, a Melinda című darab premierje is itt kerül bemutatásra április 30-án, a későbbi játszási időpontok pedig majd a táncszínház honlapján lesznek elérhetők.