A családdal a hosszú hétvégén meglátogattuk a vidéken élő rokonokat. Tökéletes időt fogtunk ki, még a hajnali indulás ellenére is lehetett érezni, hogy egészen szép, az áprilishoz képest meleg, napos időnk lesz aznap, úgyhogy még nagyobb lendülettel vetettük bele magunkat az utazásba. Már-már hagyomány, hogy ilyenkor szalámis szendvics készül az útra, de a reggeli kávézást egybekötjük a tankolással is, ezt most sem volt másképp.
Mire átverekedtük magunkat a városon a meglehetősen nagy forgalomban – láthatóan mindenki igyekezett a mini szabit kihasználni –, és rátértünk az autópálya bevezető szakaszára, az a kávé egyre vonzóbbnak tűnt. Ráadásul már a tank is várta, hogy megetessük egy kis prémium üzemanyaggal, és mivel az autónknak – Hubának – is csak a legjobb jár, ezért megálltunk egy ORLEN töltőállomásnál, ami országszerte már közel 140 helyen elérhető, és ahol mindig minőségi szolgáltatásra számíthatunk.
Itt a csapat háromfelé szakadt. A mosdólátogatókra, a tankfeltöltőkre és a kávéfelelősre – utóbbi szerepet én vállaltam magamra. Akárcsak egy pincérnő, úgy vettem fel a többiek rendeléseit: „én lattét kérek laktózmentes tejjel, cukor nem kell bele…”, „nekem egy cappuccinót hozz légy szíves, sima tejjel is jó”, „egy eszpresszót hozz, kérlek”. Miközben sorban álltam, hogy elkészíttessem az ipari mennyiségű kávéadagunkat, szembe találtam magam egy tájékoztatóval.
Kiderült, hogy nem véletlen, hogy a kávé itt ennyire finom. A Stop.Cafe prémium fair trade Arabica kávét kínál, mindezt a kávémesterek és pörkölőüzem szakértőinek 200 éves tapasztalata alapján. Sőt, nemcsak saját kávét, hanem hot dogot, saját márkás snackeket, és frissítőket is árulnak.
Korábban sosem figyeltem, hogy mi van kiírva, most viszont kíváncsivá tett a dolog, és miután mindenki visszaszállt, és ismét útnak indultunk, előkaptam a telefonom, hogy utánanézzek kicsi tüzetesebben az ORLEN töltőállomásoknak. Sajnos szakmai ártalom, hogy mindenről mindent tudnom kell. Rövid keresés után természetesen a többieknek is felolvastam, amit találtam – akár szerették volna, akár nem.
„Az ORLEN 2022 decemberében jelent meg a magyar üzemanyag-kiskereskedelmi piacon, jelenleg pedig közel 140 töltőállomásuk üzemel szerte az országban. Hosszútávú terveik között szerepel, hogy a jövőben még több új helyszínt nyissanak, és nemcsak itthon. A lengyel vállalat 2030-ig a kiskereskedelmi hálózatának 3500 telephelyre történő bővítését tűzte ki célul, így Németországban, a Cseh Köztársaságban, Ausztriában, Szlovákiában, Litvániában és természetesen Lengyelországban, valamint itthon is egyre több töltőállomáson kínálják majd az üzemanyagot. A vállalat nem éri be kevesebbel, minthogy minőséget szolgáltasson minden téren: normál termékeik EFECTA néven is megütnek egy bizonyos nívót, de aki még ennél is többet szeretne adni az autójának, az VERVA néven prémium benzin- és dízelválasztékukat is megtalálja.”
A család férfitagjainak megelégedésére olyan kulcsszavak is elhangzottak, mint ETBE komponens, magas oktánszám és detergens adalékok, amik megóvják a motort, valamint saját márkás autós kellékek – ami természetesen egy olyan beszélgetésbe torkollott, amihez nem tudtam hozzászólni. De az üzemanyagkártya- és flottaportfóliónak – ami az ügyfelek igényeit is figyelembe veszi – is lett az ötfős csapatban rajongója, mert tényleg kecsegtető alternatívának tűnik azok számára, akiknek az autó egyben a munkaeszközük is.
Én azonban egyértelműen a DESPAR-üzleteknek örültem a legjobban, mert sokszor egy-egy benzinkút életet ment, amikor az embernek nincs ideje, lehetősége beszaladni a boltba. Szeretem, hogy nem háromszoros árú a kínálat, a Spar sajátmárkás termékeket például ugyanannyiért adják, mint amit bármelyik Sparban is kifizetnék, így ezt a tényt elraktároztam kétségbeesett időkre és újabb jó pontot írtam az ORLEN számlájára.
Végül, miután alaposan kiveséztünk mindent – és azt is feltérképeztük, hogy hol találunk a környékünkön ilyen kutat – a család elcsendesedett. A motor elégedett zümmögése, és a kávé megtette a hatását. Átvette az uralmat felettünk az elsuhanó táj, ami szinte egyik pillanatról a másikra zöldült ki, de azért minden egyes alkalommal összemosolyogtunk, amikor a piros sas, a cég emblémája feltűnt az út során.