Véget nem érő telefoncsengés, beérkező e-mailek, állandó teljesítménykényszer, na meg persze a fáradtság, ami túlnyomó többségben a hétköznapjainkat jellemzi. Jó dolog a home office, azonban a rengeteg előnyén túl hosszú távon sok hátulütője is van. Észre sem vesszük, és szó szerint a munkánk lesz az életünk. Beköltözik a nappali és a hálószoba falai közé, egyszerre éljük a saját, illetve a munkahelyi életünket.
„Még válaszolok egy e-mailre.” „Még gyorsan befejezem ezt az egy dolgot.” „Felkészülök holnapra” – hagyhatják el ehhez hasonló mondatok a szánkat akár este 10 órakor is. Kétségtelen, hogy csak úgy lehet egyensúlyt tartani a munka, illetve a magánélet között, ha némi tudatosságot viszünk a hétköznapjainkba, ami közel sem egyszerű. A problémát már más országokban is felismerték, és olyan szabályokat hoztak létre, amelyek hozzájárulnak a munkavállalók jólétéhez.
Munkaidőn kívül jött céges e-mail? Na és?
A legújabb hírek alapján Ausztráliában törvénybe foglalták, hogy a munkavállalót megilleti az úgynevezett „kikapcsoláshoz való joga”. Az új törvény lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy munkaidő után figyelmen kívül hagyják a beérkező hívásokat, illetve üzenetek anélkül, hogy attól kellene tartaniuk, hogy főnökeik majd megrovásban részesítik őket.
Egy tavaly közzétett felmérés becslése szerint az ausztrálok évente átlagosan 281 órát dolgoztak fizetetlen túlórában. Ettől függetlenül a törvény nem tiltja a munkáltatóknak, hogy a munkaidőn túl kapcsolatba lépjenek a munkáltatóval, viszont ő nem köteles azokra válaszolni.
Azok az alkalmazottak, akik kipihentek, és meg tudják tartani a munka, illetve a magánélet közti egyensúlyt, kisebb valószínűséggel lesznek betegszabadságon és kisebb az esélye annak, hogy elhagyják a céget
– idézi a BBC John Hopkinst, a Swinburne Műszaki Egyetem munkatársát. A szakértő azt is hozzátette, miszerint a munkavállaló jóléte a szervezet jólétét is szolgálja.
Fotó: Getty Images
A munkahelyi stressz igenis komoly problémákhoz vezethet
Vannak szituációk, amikor a munkahelyi stressz – persze a normális határokon belül – „pozitívumként” is le tud csapódni. Kis mértékben például segíthet koncentrálni és energikusnak maradni, olykor pedig segít szembenézni az új kihívásokkal. Ez azonban könnyen átfordulhat negatív irányba. Jó tanácsként szokták mondani, hogy „ne dolgozz annyit, mert rámegy az egészségedre.” Talán ez az a mondat, aminek nem tulajdonítunk elég nagy jelentőséget egészen addig, amíg meg nem történik a baj. Az elmúlt években már számos kutatás kimutatta, hogy a krónikus munkahelyi stressz komoly hatással van a szervezetünkre. Okozhat például fejfájást, álmatlanságot, mozgásszervi betegségeket, illetve szív- és érrendszeri betegségeket és fáradtságot. Ezen felül olyan mentális problémákhoz is vezethet, mint a depresszió és a szorongás.
Egy vezérigazgató öngyilkossága után tettek lépéseket
Nemcsak Ausztráliában, hanem Európán belül is vezettek már be hasonló szabályozásokat, sőt, sokkal szigorúbbakat, nem véletlenül. 2013 júliusában a Swisscom vezérigazgatója, Carsten Schloter egy őszinte interjút adott a svájci médiának, amely betekintést nyújtott a modern kommunikációs rendszerek által okozott megnövekedett nyomás és stressz hatásainak. Sajnálatos módon néhány héttel az interjú után Schloter öngyilkos lett.
A tragédia után Németország szigorú lépéseket tett azért, hogy védjék a munkavállalók mentális jólétét. A szabályok korlátozzák, hogy a munkáltatók munkaidőn kívül lépjenek kapcsolatba a dolgozókkal. A német székhelyű vállalatok túlnyomó többsége – köztük a Volkswagen is – olyan cégpolitikát alkalmaz, amely nem teszi lehetővé, hogy a munkanap vége előtt fél órával bárki is e-mailt küldhessen.
Hogyan lehet egyensúlyt teremteni a munka, illetve a magánélet között?
A kutatások alapján a munkavállalók 71 százaléka szerint a munka negatív hatással van az otthoni életre, éppen ezért fontos bevezetni néhány szabályt a hétköznapjainkba, amelynek köszönhetően megőrizhetjük a fizikai, illetve a mentális egészségünket is. Ez magában foglalja az időnk, illetve az energiánk tudatos beosztását, továbbá előtérbe helyezi az öngondoskodást és a jólétet.
El kell fogadnunk, hogy a teljes egyensúlyt soha nem tudjuk megteremteni
Ha meghalljuk az egyensúly szót, akkor először egy olyan világ ugrik be, amelyben hamar végzünk a munkahelyi teendőinkkel, majd a nap másik felét a szeretteinkkel, barátainkkal töltjük. A szakértők szerint nem a tökéletes időbeosztásra kell törekednünk, hanem a reálisra. Egyes napokon jobban koncentrálunk a munkára, míg más napokon több időnk kell legyen arra, hogy magunkkal foglalkozzunk. Az egyensúly elérése hosszú folyamat, éppen ezért nem érhető el minden egyes nap.
„Meg kell fontolnunk a hosszú távú céljainkat, illetve azt, hogy mik azok a dolgok, amikben ki tudunk teljesedni és örömet okoznak. Ez az önreflexió segít meghatározni, hogy mit jelent számunkra az egyensúly, és segít meghatározni a saját prioritásainkat” – Gil Winc a PsychologyToday oldalán.
Fotó: Getty Images
Tartsunk rövid szüneteket a nap folyamán
Sokszor érezhetjük úgy, hogy 24 óra egyszerűen nem elegendő ahhoz, hogy minden feladatunkat befejezzük a nap végére, éppen ezért a szakértők szerint az elsődleges lépés az, hogy megtaláljuk azt az időszakot, amikor a legproduktívabbak vagyunk. A kutatások szerint a legtöbben 9 és 11 óra között a legproduktívabbak, ez pedig azt jelenti, hogy óvatosan kell bánnunk ezzel a két órával. Azaz, érdemes jól beosztani.
Miután megtaláltuk a saját produktív időszakunkat, fontos, hogy kisebb szüneteket iktassunk be. A testünk egyszerűen képtelen arra, hogy a nap minden órájában csúcsteljesítményen pörögjön, így a szünetek beiktatásával hosszabb távon növelhetjük a teljesítményünket. A kutatások azt mutatják, hogy az agyunk körülbelül 90 percig tud egyhuzamban produktív maradni, ezt követően pedig fellép a dekoncentráció. Ilyenkor érdemes enni, kávézni, megnyújtózni.
Fontos időt szánni magunkra, illetve a hobbijainkra
Néha jól esik egy kis énidőt eltölteni, amely során időt szánunk azokra a hobbijainkra, amik valóban boldoggá tesznek minket. Ilyen lehet például az olvasás, filmezés, kirándulás, ami segíthet a kikapcsolódásban és a feltöltődésben. A személyes fejlődés ugyanolyan fontos, mint a szakmai fejlődés.
A rendszeres testmozgás csökkenti a stresszt és serkenti az agyműködést
A rendszeres testmozgás serkenti a véráramlást, amelynek köszönhetően az összes szükséges tápanyag eljut az agyba. Ez növeli az agyműködéshez szükséges molekulák termelését, illetve fejleszti a memóriát. A sport pedig nemcsak a fizikai, hanem a mentális egészségünk megőrzésében is segít. Ha pedig kevesebb időnk van, de beépítünk olyan relaxációs technikákat a rutinunkba, mint például az éber figyelem, a meditáció, illetve a jóga segíthet a napi stressz levezetésében.
Tanuljunk meg nemet mondani
Az életünk során talán az egyik legnehezebb feladat, hogy előtérbe helyezzük magunkat és megtanuljunk nemet mondani. Ha úgy érezzük, hogy túlterheltek vagyunk és nem tudunk többet vállalni, merjünk hangot adni neki. Ne kezeljük személyes támadásnak, hiszen nemcsak a munkáltatónkkal, hanem magunkkal is őszinték vagyunk. Merjünk segítséget kérni és ajánljunk fel alternatív megoldásokat, lehetőségeket.