Toldi ide vagy oda, Arany János valamiért mindig másodikként van emlegetve a XIX. századi magyar költészetben Petőfi Sándor mögött. Az ifjonti lendületű, lánglelkű forradalmár költőnk árnyéka örökre rávetült, és úgy fest, ez a tendencia a filmvásznon is folytatódik. Míg Petőfiről az elmúlt hat évben két film is megjárta a magyar mozikat, addig az Arany János-film csak most futott be. Pechjére ráadásul pont a nagy művészünk színházi próbálkozásait mutatja be, vagyis pont ugyanazt, amit Petőfi esetében a 2018-as Vándorszínészek című filmben egyszer már elmeséltek nekünk.
Arany János szerepében Liber Ágoston (fotó: Gordon Eszter)
Akár Petőfi is lehetne
Arany Jánosról a kevésbé köztudott tények közé tartozik, hogy ifjonti korában egy színházhoz szegődve próbálta ki a csepűrágók életét. Részben ez az időszaka ihlette a Bolond Istók című, az ötvenes éveiben írt, soha be nem fejezett művét. Úgy tudni, a költő eléggé szégyellte ezt az időszakát, és nagyot csalódott a színházban, a színészekben és önmagában. Úgy érezte, ez az egész nem a művészetről, hanem a nagyravágyásról és a hiúságról szól, és amikor ennek csíráját magában is felfedezte, úgy érezte, hátat kell fordítania ennek a világnak.
Elsőre kissé furcsa választásnak is tűnhet a Rohonyi Gábor (Brazilok, Szia, Életem!) és Hegedűs Georgina alkotópáros részéről, hogy pont egy ilyen kevésbé jellemző időszakhoz nyúlt a költő életéből, az éppen csak nagykorúvá vált Aranyra fókuszálva. A Bolond Istókot nézve arra jutottam, hogy a szándék valószínűleg az lehetett, hogy a fiatalokhoz próbálják közelebb hozni Arany Jánost azáltal, hogy őt magát is fiatalnak és szerelmesnek mutatják, aki ebben a filmben annyira lánglelkű, hogy akár Petőfi is lehetne.
A Bolond Istók vándorszínészei (fotó: Gordon Eszter)
Néhány életrajzi elem – például a Debreceni Kollégium otthagyása vagy egy sztori a szerény körülmények között megélt gyerekkorról – azért itt-ott bevetésre kerül, és van néhány utalás is a későbbi művekre, például a Toldi malomkő sztorijának megalapozásával, de az itt bemutatott Arany igazából egy elég sematikus karakter, és valószínűleg ez is volt a cél. Egy útját kereső fiatal, akinek vágyai vannak, kipróbálja magát valamiben, szerelmes lesz, és közben rájön, hogy talán nem is azt akarja csinálni, amire pár hónapja még olyannyira vágyott.
Petőfi vagy Arany?
A Bolond Istókban az ifjú Arany (Liber Ágoston megformálásában) egy bizonyos Hubay vándorszínházánál tölt el nagyjából fél évet. Ez idő alatt eljut Erdélybe és a színház lótifutijaként kezdve eléri, hogy apró szerepekben színpadra állhasson, végül pedig színészi „karrierje” megkoronázásaként eljátszhassa Rómeót a Rómeó és Júliában. Utóbbi a valóságban nem történt meg, végig megragadt a kisebb szerepeknél, de
a Bolond Istók című filmmel nem az a gond, hogy elég lazán kezeli az igazságot. Már csak azért sem, mert arról viszonylag keveset tudunk. Sokkal nagyobb probléma, hogy ahhoz képest, hogy Arany Jánost teszi meg főhőséül, szinte semmit nem árul el nekünk Aranyról.
Nem képes őt igazán érdekes karakterré formálni. Hasonló problémával küzdött a Most vagy soha! is Petőfinél, ahol a kitalált alakok sokkal élettel telibbek voltak, mint azok, akik léteztek a valóságban is.
Rómeó szerepében Arany János (fotó: Gordon Eszter)
A film középpontjában álló szerelmi háromszög kellőképpen sematikusnak és kimódoltnak tűnik ahhoz, hogy igazán érdekessé váljon. Mintha csak azért került volna bele, mert a valós történet egyszerűen nem kínált elég drámát ahhoz, hogy fenntartsa a nézők érdeklődését, így bevetettek egy oly sokszor használt dramaturgiai fogást. Azonban a Pál András, Gellért Dorottya és Liber Ágoston által eljátszott háromszög izgalma eleve kudarcra van ítélve, hiszen a társulat vezetője sosem egyenrangú fél a háromszög másik két pontjával, ami kioltja, kiszámíthatóvá teszi a drámát.
Emellett nem segít a kissé szegényes, néha tévéfilmesen fantáziátlan (Jól láttam, hogy egyes jeleneteket a Most vagy soha! díszletei között vettek fel?) képi világ, és az érdektelen filmzene sem.
A Bolond Istók nem jó film, távolról sem az, de arra sem szolgált rá, hogy ennyire eldugják a nézők elől.
Arany János fiatalkori fejezetéből romantikus young adult sztorit faragtak, ami semmivel sem rosszabb, mint a kora tavasz agyonreklámozott moziszenzációja, a Most vagy soha! volt. Ki-ki döntse el, hogy ez most jót jelent vagy sem.
A Bolond Istók már látható a magyar mozik műsorán.
