A ma is szemtelenül fiatal, egyébként újságíróként dolgozó Ito Shiori alig 10 éves volt, mikor először élt át szexuális zaklatást – erről az Asia-Pacific Journal újságírójának, David McNeillnek mesélt nagyon őszintén. Azon a nyári napon, még a 2000-es évek elején édesanyjával, egy barátnőjével és az ő édesanyjával múlatták az időt egy tokiói fürdőkomplexumban, amikor egy idősebb férfi váratlanul mögé került a vízben és minden porcikáját végigtapogatta. A halálra rémült és feldúlt kislány azonnal segítséget kért – az őt kísérő felnőttektől -, de még a megalázottságánál is jobban elborzasztotta a két felnőtt nő reakciója, akik arra kérték, egyszerűen felejtse el, ami történt.
A barátnőm édesanyja még azt is hozzátette, ha nem bikinit húztam volna, megúsztam volna a fogdosást.
Amikor kicsit több mint 10 évvel később egy befolyásos kollégája, egy ártatlannak tűnő munkamegbeszélés végén bedrogozta, a szállodájába vonszolta, ahol aztán megerőszakolta, Shiori számára magától értetődő volt, hogy felelősségre vonatja a férfit a tettéért, a fent említett előzmények ellenére is. Mindezt abban az országban, ahol a nemi erőszakra vonatkozó jogalkotáshoz akkor már több, mint száz éve nem nyúltak hozzá, és ahol a közvélemény előbb szimpatizált az erőszakolóval, mint azzal, akit megerőszakolt.
„Én vagyok a lány, akit megerőszakoltak”
Napok teltek el, mire Shiori a 2015. április 4-ei történtek után végre elég erősnek érezte magát ahhoz, hogy besétáljon az otthonához legközelebb eső rendőrkapitányságra és feljelentést tegyen. A New York Times cikkéből kiderült, hogy az akkor mindössze 25 éves, reménybeli tévés először női rendőrt kért, akiről csak azután derült ki, hogy a forgalomirányításnál dolgozik, miután Shiori töviről hegyire elmesélte neki a jövetele célját. Ezután már egy nyomozót ültettek vele szembe, aki egy, az erőszak helyszínéhez közelebbi rendőrkapitányságra irányította a lányt, aki így néhány óra leforgása alatt, háromszor volt kénytelen elmesélni (és ezzel újra átélni) az erőszakot.
Végül az ügyében eljáró nyomozó először azt javasolta, inkább felejtse el a történteket, ne tegyen feljelentést; amikor a lány ragaszkodott ehhez, megalázó kérdésekkel bombázták és egy gumibabával elő is adatták vele az erőszakot, míg a jelen lévő rendőrtisztek fotóztak. De hiába a DNS-bizonyíték, és a taxis vallomása arról, hogy a fiatal nő amúgy ellenállt, mikor a férfi kirángatta őt a taxiból, sőt, hiába volt a férfi ellen egy érvényes letartóztatási parancs is, az erőszak ügye végül nem került az ügyészségre. Sőt, elegendő bizonyíték hiányában az egészet ejtették, gyaníthatóan azért, mert az elkövető, bizonyos Jamagucsi Norijuki azon túl, hogy befolyásos újságíró volt, nem mellesleg az akkori japán miniszterelnök, Abe Sinzó bizalmasa is, akiről két portrékönyvet is írt.
Részlet a Fekete doboz c. filmből
Shiori nem adta fel; azután, hogy a rendőrségen ejtették az ügyét, 2017. májusában az Igazságügyi Minisztérium egyik termében, egy hadseregnyi újságíró előtt nyíltan felvállalta, hogy két évvel korábban megerőszakolta őt az egyik kollégája – akit a sajtótájékoztatón meg is nevezett.
A legközelebbi barátaim azt tanácsolták nekem, hogy vegyek szigorú kosztümöt és sírjak is, máskülönben nem fognak hinni nekem. Rettenetesen elszomorított, hogy ha a barátaim így állnak az ügyemhez, mit várhatok a vadidegenektől?
– idézi az Asia-Pacific Journal cikke Shiorit, aki azt is hozzátette, aznap legalább 50 újságíró volt a teremben, nem csoda, hogy a sajtótájékoztató végére úgy érezte, egyszerűen megfullad.
Shiori Ito a családja és a legközelebbi barátai határozott kérése ellenére döntött úgy, hogy vállalva a teljes nevét és az arcát a nyilvánosság elé lép a történetével, mert – mint mondja – vitát szeretett volna indítani a témában. Őt is meglepte az a gyűlöletcunami, ami a bejelentése után zúdult a nyakába: „Volt, aki meg akart fojtani és olyan is, aki szerint olcsó ribanc voltam, aki magának kereste a bajt” – és hogy ezt a következtetést miből vonták le a tisztelt kritikusok? Nos, például abból, hogy a fiatal nő a tájékoztatóján kigombolta a blúza legfelső gombját…
Részlet a Fekete doboz c. filmből (Fotó: VERZIÓ)
Megreformálta a japán jogrendszert
A barátai, jogászok, támogatók és szimpatizánsok segítségével Ito Shiorinak végül sikerült elérnie, hogy a japán parlament modernizálja a 100 évnél is régebbi, 1907-ből való, a nemi erőszakra vonatkozó jogalkotást.
Kiszélesítették például az erőszak definícióját és belevették a jogalkotásba a férfiak által elszenvedett erőszakot is.
Emellett a modernizáció részeként, 2023-tól immár Japánban is bűncselekménynek számít a nem beleegyezéssel lefolytatott szexuális aktus.
15-ből mindössze egy érintett mer szólni az erőszakról
Az embereknek tudniuk kell a nemi erőszak szörnyűségéről, és arról, egy ilyen erőszak milyen mélyen érinti az áldozat életét
– mondta Shiori nagyon őszintén a 2017-es sajtótájékoztatóján, ami Japánban akkoriban merőben szokatlannak, ezzel együtt mérhetetlenül bátornak számított. Ne felejtsük el, a #metoo mozgalom előtti Japánban
az első dolog, amit a nemi erőszakon átesett nők csinálnak – még úgy reszketve-véresen – az, hogy az interneten elolvassák a sorstársaik történeteit, hogy aztán levonják azt a következtetést: nem éri meg a szenvedést és a macerát, hogy bárkinek is beszéljenek arról, ami velük történt
– írja cikkében David McNeill, az Asia-Pacific Journal újságírója.
Shiori Ito japán újságíró sírva számol be a sajtónak a tokiói kerületi bíróság előtt. A nemierőszak ügyében 3,3 millió jen (11 millió forint) kártérítést ítéltek meg neki, 2019. december 18-án (Fotó: Charly Triballeau/AFP)
A megállapítását pedig alátámasztja a New York Times cikke is, amiben idéznek egy akkor frissnek számító kutatást, melyből kiderült, hogy Japánban meglehetősen kényes és került témának számít a nemi erőszak; a szigetországban 15-ből mindössze 1 nő jelenti az erőszakot, szemben az Egyesült Államokkal, ahol ötből egy nő azonnal a rendőrségre megy, ha erőszak áldozatává vált. Mindezért a hallgatás több ezer éves kultúráján kívül (az áldozatok kétharmada soha, senkinek nem beszél arról, hogy erőszak áldozata) – a cikk szerint – többek között a hiányzó edukáció és az elavult japán jogrendszer is felelős, ami azon túl, hogy a beleegyezés nélkül szexuális aktust egészen tavalyig nem tekintette erőszaknak, a szabályozásban sem szólt a beleegyezés szükségességéről.
És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy a japán rendőrség és a bíróság is meglehetősen szűkre szabottan értelmezi az erőszak fogalmát: szinte csak akkor hajlandóak előre mozdítani a büntetőeljárást, ha az ügyben megjelenik a fizikai erőszak, illetve a védekezésnek vannak jelei is. Minden más esetben igyekeznek lebeszélni a feljelentést illetve panaszt tenni szándékozót, különösen azokban az esetekben, ha az egyik, másik, esetleg mindkét fél fogyasztott alkoholt.
Jatagava Tomoe, a Waseda Egyetem genderjogi szakértője szerint, a szigetországban súlyos és mélyen gyökerező probléma a nőkkel szembeni előítéletesség, valamint az, hogy a közvélekedés szerint a szexuális bűncselekmények következményei egyáltalán nem súlyosak. Ezzel szemben Ito Shiori azt nyilatkozta, hogy őt az átélt nemi erőszak belülről pusztította el.
Megölte a lelkemet. Csak a testem maradt; maga alá gyűrt az érzés, hogy csupán egy üres héj maradtam.
„Ha nem göngyölítem fel az ügyet, sose lehettem volna jó újságíró”
Miután a rendőrség bizonyíték hiányában ejtette az ügyét, Shiori rájött, hogy mostantól nem csak áldozata az esetnek, de saját maga elsőszámú szószólója, és védőügyvédje is. Onnantól kezdve óvatosságból folyamatosan rögzítette a hivatalos beszélgetéseit, emellett hangfelvételeket és videófelvételeket készített – többek között saját magáról is a jó és a kevésbé jó pillanatokban. Shiori szisztematikusan, pontról-pontra, újságírómódra dolgozta fel a saját traumájának történetét; mindeközben az igazság utáni csillapíthatatlan vágya hajtotta előre, ami mint mondja, az egyik fő oka volt, hogy annak idején újságíró lett. „Ha nem jártam volna a végére annak, ami velem történt, soha nem lehettem volna jó újságíró” – összegezte több mint 8 éves kálváriáját a fiatal nő.
Shiori Ito a 68. BFI London Filimfesztiválon (Fotó: Tristan Fewings/Getty Images for BFI)
Shiori hat évvel az erőszak után, Black Box (Fekete doboz) címmel memoárt jelentetett meg a felvett anyagokból, egyúttal felhasználta őket a Black Box Diaries című dokumentumfilmhez is, melynek nem csak főszereplője, de rendezője is; és ami az erőszak napjától a polgári peres eljárás ítélethozataláig kíséri végig a Japán #metoo mozgalom elindítójának embert próbáló, végtelenül felháborító és szívfacsaró történetét. „25 éves voltam akkor, most 33 vagyok” – mondja a dokumentumfilm végén a főszereplő, majd hozzáteszi:
Ezzel lezárult egy korszak.
Aztán elsírja magát.
A Black Box Diaries (Fekete doboz) című dokumentumfilmet november 7-én vetítik a 21. Verzió Filmfesztiválon.