Mi emberek nagyon jók vagyunk abban, hogy legyünk bár különböző bőrszínűek vagy vallási felekezetűek, békésen megférjünk egymás mellett. És mi emberek abban is nagyon jók vagyunk, hogy azonnal kiszúrjuk az apró különbségeket köztünk, és egy-egy ilyen különbség miatt hatékonyan egymás torkának essünk. A fenti két mondat egyáltalán nem zárja ki egymást: a történelmünk azt bizonyítja, hogy ciklusokban szeretjük, majd utáljuk egymást, nagyrészt attól függően, hogy a nagypolitika épp mennyire kíván beavatkozni a kisemberek életébe.
Márpedig a nagypolitika természete az, hogy időről időre megpróbálkozik ilyesmivel. Mint ahogy tette azt az 1940-es évek elején is, amikor Észak-Erdélyt visszacsatolták Magyarországhoz. Vele együtt visszatért az anyaországhoz Bözödújfalu is, ahol addig békében élt együtt katolikus, református, unitárius, görögkatolikus, zsidó és szombatos.
Pelsőczy Réka és Hartai Petra Az igazság gyertyáiban (fotó: Borovi Dániel)
Alföldi és Budaörs
Székely Csaba Az igazság gyertyái című darabját mostanáig csak Marosvásárhelyen láthatta a közönség, illetve egyetlen alkalommal a Városmajori Szabadtéri Színpadon is előadták a Szemle Plusz versenyprogramjában, ahol elnyerte a legjobb női főszereplő díját és a közönségdíjat. Most Bíró Bence dramaturg közreműködésével Alföldi Róbert rendezte meg Budaörsön stílusosan, kellő mértékű, a darab humorához illő, de a dráma erejét nem kioltó pimaszsággal, emlékművet állítva az emberi kicsinyességnek, ám közben nem megfeledkezve arról sem, hogy időnként pont azok válnak közülünk hőssé, akikről a legkevésbé feltételeznénk hősies tulajdonságokat.
Székely darabjában és Alföldi rendezésében nincsenek jók és rosszak, itt semmi sem csak fekete vagy fehér: mind a darab íróját, mind a rendezőjét komplex emberi figurák és a nehéz emberi döntések érdeklik.
Az igazság gyertyáiban időnként még a legszimpatikusabb szereplők is hoznak egészen szerencsétlen, sőt már-már gonosz(nak ható) döntéseket, és a megátalkodottnak tartott figurák is tudnak egy adott helyzetben helyesen cselekedni. A történet egy szemet gyönyörködtető és absztrakt, mozgatható faludíszlet (Kálmán Eszter munkája) segítségével válik látványában is univerzálissá: a sztori ugyan a negyvenes évek elejének magyarországi viszonyait mutatja be, de az alkotók éreztetik: ez, vagy valami hasonló bárhol és bármikor megtörténhet, sőt már meg is történt.
Az előadás Kovács családja (fotó: Borovi Dániel)
Székely darabjának főhősei úgynevezett szombatosok, akik székely emberekként vették fel a zsidó hitet és kezdték el követni a zsidó szokásokat. A Kovács család tagjai egy kicsit a senkiföldjén érezhetik magukat. A székelyek számára már nem keresztények, a zsidóknak pedig még nem eléggé zsidók. Ám igazán nagy konfliktusok sokáig nincs ebből: afféle csodabogaraknak számítanak ugyan, de a közösség szereti őket. Egészen addig, amíg a budapesti kormány el nem kezdi összeírni az ország területén élő zsidókat, hogy aztán a jogaik és tulajdonuk korlátozásától fokozatosan eljussanak a legrosszabbig.
Az emberi kicsinyességről
A Székely által írt darab folyamatában mutatja be a falu életének változásait, ahol két időnként betoppanó, habókos csendőr hozza el a híreket a nagypolitika épp aktuális változásairól, és kezdi elvetni a gyűlölet magját a falusiak fülében: a szombatosok, a zsidók nem egyenlők velük. Bözödújfalu lakosságát a két felvonásból álló darab alapvetően jó emberekként ábrázolja, azonban a fülükbe sugallt gyűlölködés idővel kifejti a hatását, és ha nem is direkt rasszizmusban, de emberi kicsinyességben (sértődöttség, féltékenység és társai) csúcsosodik ki.
Jelenet Az igazság gyertyái című előadásból (fotó: Borovi Dániel)
Hogy csak egyetlen példát mondjak: az ifjabb Kovács által kikosarazott, és épp ezért vérig sértett Gizi ráveszi a helyi kölyköket arra, hogy dobálják meg kővel Sámuelt, és ezt nem is túl nehéz megtennie, elég csak annyit mondania nekik, hogy zsidó.
Az igazság gyertyái az emberi kicsinyességet állítja középpontjába, de sohasem feledkezik meg a humorról, és arról sem, hogy hiába tesznek olykor szörnyűségeket, alapvetően szeretettel és megértéssel fordul a karaktereihez.
A budaörsi társulat színészei (Fröhlich Kristóf, Hartai Petra, Takács Katalin, Spolarics Andrea és a többiek) mind brillíroznak, de közülük is külön kiemelném a családfőt, Mózest alakító Ilyés Róbertet, aki bravúrosan tesz szerethetővé egy alapvetően megbízhatatlan, link, a családját többször is eláruló figurát. Őket pedig olyan klasszis vendégek egészítik ki a darabban, mint Pelsőczy Réka és Nagypál Gábor. Az igazság gyertyái gondolatgazdag előadás történelmünk egy szégyenteli fejezetéről, de a súlyos témái ellenére az előadás végig könnyed marad, amiben sokat segít szokatlan narrátorunk, a Kovács család kissé naiv, a közönséghez folyamatosan kifelé beszélő nagylánya, Sára.
Az igazság gyertyái című előadást az alábbi időpontokban lehet megtekinteni a Budaörsi Latinovits Színház műsorán.
Szponzorált tartalom
