A vanvera eredete és története rejtélyes; egyes források szerint egészen az ókori Egyiptomig vezethető vissza, míg mások a rómaiak találékonyságához kötik, de valójában nincs bizonyíték arra, hogy ennek a gázcsillapító találmánynak ókori gyökerei lennének. Abban azonban nagy az egyetértés, hogy a vanverát a XVII. századi arisztokrácia használta – főként nők, akik könnyedén elrejthették a nagy, díszes ruháik alatt.
A prágai Sex Machines Museum kiállításán látható vanvera egy bőrzsák, amely a viselő hátsó feléhez kapcsolnak, elfojtva a pukik hangját és felfogva a kellemetlen szagokat a társasági események alatt. A zsák később könnyedén kiüríthető egy egyszerű összenyomással.
A Vanvera a prágai Sex Machines Museumban látható (forrás: odditycentral)
A Venezia Today azt írja, hogy a vanverát a 17. században használták Velencében, és többféle változata is létezett. Volt egy kis cső, amelyet a nők a szoknyájuk alatt viseltek, és egy nagyobb, összetettebb szerkezet, amely csövek sorozatából állt, és az arisztokraták ágytakarói alól vezette ki a gázokat az ablakon át a szabadba.
A Liekki Pieru egy másik típusú vanveráról ír: egy kis fém dobozról, melyet a viselő alsóneműjére lehetett erősíteni. A dobozt szárított aromás gyógynövényekkel – levendulával, rozmaringgal, zsályával – töltötték meg, és amikor a gáz átáramlott rajta,
olyan illatúvá vált, mint egy provence-i mezőkről érkező szellő.
Ez a fajta vanvera azonban nem tompította a hangokat, ezért nem volt olyan népszerű, mint a bőrzsákos változat. A vanvera csak egy a sok homályba veszett találmány közül, amelyet a legtöbben már elfelejtettek, de jól mutatja fajunk őrült kreativitását.
