A Kingston Technology Company egyik társvállalata az Europion piackutatóval közösen felmérést készített a magyar lakosság adatbiztonsági tudatosságáról és mindennapi adatkezelési és adatvédelmi szokásairól. A kutatás célja az volt, hogy megmutassa, hogyan bánunk a személyes dokumentumokkal, a fényképekkel, az üzenetekkel és a mindennapokban létrejött digitális tartalmakkal. A felmérés azokra a helyzetekre is rávilágított, ahol még nagyobb figyelemre lenne szükség. Az eredmények szerint sokan úgy érzik, hogy megfelelően védik bizalmas fájljaikat, ám ez hamis biztonságérzet, mert valójában ritkán alkalmaznak alapvető védelmi lépéseket, például a rendszeres biztonsági mentést vagy a kétlépcsős azonosítást.
(Fotó: Kingston Technology)
Van még hova fejlődni az adatbiztonságban
A felmérés szerint a válaszadók 58 százaléka ritkábban, mint havonta vagy egyáltalán nem készít biztonsági mentést az adatairól. Ez azt jelenti, hogy
egy hirtelen meghibásodás, elveszett telefon vagy váratlan adatvesztés akár több évnyi fotót, dokumentumot vagy üzenetet is megsemmisíthet.
A kétlépcsős azonosítás használata szintén nem túl elterjedt, a válaszadók mindössze 48 százaléka alkalmazza rendszeresen, pedig ez egy egyszerű lépés a felhasználói fiókok védelmére. Ez különösen aggasztó annak fényében, hogy a kutatás szerint a magyarok többsége a kibertámadásokat, vírusokat és jelszófeltöréseket tartja a legvalószínűbb adatvesztési oknak. A kutatásból az is kiderült, hogy sokan teljes mértékben az eszközeik belső tárhelyére hagyatkoznak. A válaszadók 43 százaléka kizárólag a telefonján vagy a laptopján tárolja a fényképeket és dokumentumokat, ami azt jelenti, hogy ha az eszköz megsérül vagy elromlik, minden tartalom veszélybe kerül. A hosszú távú biztonságot adó hibrid megoldás – a felhő és a fizikai adattárolás kombinációja – csak 34 százaléknál jelenik meg.
A nők sérülékenyebbek egy adatvesztésnél
A kutatás külön vizsgálta az úgynevezett rezilienciát is, amely azt mutatja meg, hogy ki mennyire van felkészülve egy váratlan adatvesztési helyzetre és mennyire tudja helyreállítani az adatokat egy incidens után. A nők 40 százaléka alacsony rezilienciájú, ami azt jelenti, hogy egy adatvesztéses helyzetben a férfiakhoz képest sokkal nagyobb eséllyel veszítenék el a fényképeiket, dokumentumaikat vagy üzeneteiket. Sokan nincsenek is tisztában azzal, hogyan tudnák biztonságosabbá tenni a mindennapi digitális életüket. A fiatalabb generáció ugyan tudatosabbnak vallja magát, mégis 14–16 százalékuk tart attól, hogy ha elveszne a telefonja vagy a laptopja, a fontos fájlok nagy része is végleg eltűnne.
Tehetünk a személyes adataink védelméért
„Sokat tehetünk adataink védelméért néhány egyszerű lépéssel. A rendszeres mentés, a kétlépcsős azonosítás beállítása vagy a felhő használata mellett egy biztonságos, titkosított adattároló is nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a fontos adataink és tartalmaink ne kerüljenek veszélybe, hiszen az online térben folyamatos támadásoknak vagyunk kitéve. Az olyan eszközök, mint az erős védelemmel ellátott, titkosított Kingston IronKey D500S meghajtó olyan plusz védelmi réteget adnak, amely akkor is megóvja az adatokat, amikor a hagyományos tárolási megoldások már nem elegendők – legyen szó munkáról vagy magánéletről” – hívta fel a figyelmet Kaszál Norbert, a Kingston Technology Magyarországért és Szlovéniáért felelős üzletfejlesztési menedzsere.
(Fotó: Kingston Technology)
A vállalat portfóliójában többféle titkosított USB meghajtó és titkosított SSD is elérhető, amelyek egyszerűen kezelhetők és segítenek abban, hogy a felhasználók akkor is biztonságban tudhassák személyes adataikat, ha az eszköz megsérül vagy illetéktelenek próbálnak hozzáférni. Ezek az eszközök olyan extra védelmi réteget adnak, amely a hétköznapokban is nagy segítséget jelenthet, legyen szó akár munkáról, akár személyes használatról.
A kutatásról:
Az Europion az eredményekhez felhasznált adatokat 2025. szeptember 23-án vette fel mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1306 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb százalékos eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A mérések hibahatára 2,8%, azaz a fent bemutatott százalékos arányszámok maximum ennyivel térhetnek el.
