nlc.hu
Szabadidő

Így búcsúztatják az óévet a világ körül: szőlőszemek, tányértörés, piros fehérnemű

Szilveszterkor a világ minden sarkában ugyanaz a vágy születik meg: legyen jobb az új év, mint az előző. A módszerek viszont egészen különbözőek. Van, ahol szőlőszemeket tömnek a szájukba, máshol tányérokat törnek a szomszéd ajtajánál, vagy épp piros fehérneműben várják az éjfélt. Összeszedtük a legizgalmasabb szilveszteri hagyományokat a világból – és azt is, mit jelentenek.

12 szőlőszem, 12 hónap – spanyol és latin-amerikai szerencserituálé

Spanyolországban szilveszter éjjelén élet-halál kérdés, hogy éjfélkor kéznél legyen a szőlő. Pontosan 12 szem, a toronyórának megfelelően: minden ütésre egyet kell bekapni. Aki bírja tempóval, annak a hagyomány szerint szerencsés lesz mind a 12 hónapja – minden szőlőszem egy jó hónapot jelképez. A szokást sok latin-amerikai ország is átvette, Mexikótól Argentínáig. Van, ahol minden szemhez kívánnak is valamit – nem árt előre átgondolni, mi az a 12 dolog, amit a legjobban szeretnénk az új évben.

Szőlőt esznek Újévkor

Szőlőt esznek a spanyolok szilveszterkor (Fotó: Getty Images)

Lencse, pénz, jólét – olasz és magyar tányérokon

Nálunk szinte magától értetődő, hogy újévkor lencsét eszünk, mert „a lencse pénzt hoz”. Hasonlóan gondolkodnak Olaszországban is, csak ott cotechino con lenticchie, vagyis kolbásszal főtt lencse kerül az asztalra. A kerek lencseszemek az apró pénzérméket jelképezik; minél többet eszel, annál több pénz „gurul” be az év során – legalábbis a babona szerint.

Cotechino con lenticchie

Cotechino con lenticchie (Fotó: Getty Images)

Piros fehérnemű és tengerparti hullámok: szerencse és szerelem

Dél-Európában és Dél-Amerikában külön fejezetet érdemel a szilveszteri fehérnemű. Olaszországban, Spanyolországban és főleg Brazíliában rengetegen húznak piros, rózsaszín vagy sárga bugyit, alsót óév este – titkos jelzésként az univerzumnak. A piros a szenvedélyt és szerelmet hívja be, a sárga a gazdagságot, a fehér a békét és tiszta lapot. Brazíliában ehhez jön még egy különlegesség: sokan fehér ruhában mennek a tengerpartra, és éjfél után hét hullámon ugranak át. Minden hullámnál kívánnak valamit, a fehér virágokkal és aprópénzzel feldíszített parton pedig ajándékokat dobnak a vízbe a tenger istennőjének, Iemanjának.

Copacabana

Éjjeli fürdő a tengerparton, Rio de Janeiro-ban (Fotó: Wagner Meier/Getty Images)

Tányértörés a szomszéd ajtaján – dán módra

Dániában a szilveszter kicsit olyan, mintha egész ország egy bazi nagy görög lagziba csöppenne: tányérokat törnek, de nem akárhol. Az év során összegyűjtött, régi, csorba edényeket nem kidobják, hanem szilveszter éjjel a barátok, ismerősök ajtajához csapkodják. Minél nagyobb cseréphalom vár reggel a bejárat előtt, annál népszerűbbnek számít az ember – a törött tányérok a sok barátot, a jó kapcsolatokat és a közösség erejét jelképezik.

Gránátalma, szerencse és egy nagy puffanás – Görögország

Görögországban éjfél után közvetlenül a házigazda kilép az ajtó elé egy gránátalmával a kezében, és teljes erőből a földhöz vágja. A gyümölcs szétrobban, a piros magok szanaszét pattognak – minél messzebb szállnak, annál több szerencsét, bőséget és boldogságot hoznak az új évben. A gránátalma a mediterrán kultúrákban régi termékenység- és bőségszimbólum, így nem véletlen, hogy az újévi rituálé központi szereplője lett.

Harangszó és csendes elmélkedés – Japán szilvesztere

Miközben Európa nagy részén pezsgő pukkan, tűzijáték dühöng, Japánban az év utolsó éjszakája sokkal csendesebb, befelé figyelő ünnep. A buddhista templomokban éjfél körül 108-szor kongatják meg a harangokat, a tanítás szerint mindez az emberi szenvedélyek, „bűnök” számát jelképezi. A harangszó minden egyes ütése egy-egy gyengeségtől való szimbolikus megszabadulást jelent. Sok család „toshikoshi sobát”, azaz évváltó hajdinatésztát eszik, amely a hosszú, egészséges életet jelképezi – minél kevésbé törik el a tészta, annál jobb.

Japán tészta készül Újévkor

Fotó: Buddhika Weerasinghe/Getty Images

Pöttyök, kerek gyümölcsök, zsebbe rejtett pénz – a jólét babonái

A világ számos pontján az újév nem csupán a szerencséről, hanem nagyon is konkrétan a pénzről és a jólétről szól. A Fülöp-szigeteken például szilveszterkor minden a kerek formák köré rendeződik: pöttyös ruhák, pöttyös terítők, az asztalon pedig 12 féle kerek gyümölcs (narancs, mandarin, alma, szőlő). A kör a pénzérmék formáját idézi, így a bőség jelképe. Van, ahol éjfélkor egy kis pénzt csúsztatnak a cipőbe vagy a zsebbe, máshol az új pénztárcát tömik meg előre apróval – mind ugyanazt fejezi ki: „jöjjön az új évben minél több bevétel”.

Kerek szerencsehozó gyümölcsök

Fotó: Getty Images

Miért szeretjük ennyire a szilveszteri babonákat?

Ha egymás mellé tesszük ezeket a szokásokat, gyorsan kiderül: az emberi vágyak mindenhol nagyon hasonlóak. Pénz, egészség, szerelem, szerencse, jó kapcsolatok – csak éppen máshogy „varázsoljuk” őket magunkhoz. Ki szőlőszemmel, ki gránátalmával, ki piros bugyival vagy törött tányérral.

A szilveszteri rituálék egyszerre játékosak és mélyek. Segítenek lezárni az óévet, kiadni magunkból a feszültséget, és valami kézzelfogható gesztussal indítani az újat. Hogy valóban működnek-e? Erre nincs bizonyíték. De hogy közelebb hoznak minket a többiekhez, és adnak egy kis reményt az év legutolsó éjszakáján – az majdnem biztos.

via

Fotó: Getty Images

ajánlott videó


Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top