Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze közösségi oldalán magyarázta el, hogy miért kellett betiltani a szilárd burkolatok sóval történő csúszásmentesítését. „Jó, ha tudja mindenki: a járdákon a fasorok védelmében kormányrendelet tiltja az útszóró sóval történő síkosságmentesítést, szabálysértést követ el az, aki útszóró sót használ a járdán, mert annak közvetlen kapcsolata van a favermekkel” – figyelmeztetett a hóeltakarítás helyes módjára a főtájépítész.
A téli sózás miatt nem lesz nyáron árnyék
Emiatt tehát legalább a városi fák védelme miatt válasszunk környezetbarát anyagot a síkosságmentesítésre.
A téli sózás a talajéletnek, a talajszerkezetnek egyaránt gyilkosa, a nátrium-klorid visszafordíthatatlanul átalakítja (elszikesíti) a talajt, ezáltal az nem képes többet vizet felvenni vagy átereszteni, megöli a talajlakó baktériumokat, gombákat” – írta le részletesen a Budapest zöldfelületeiért felelős Bardóczi. A főtájépítész használható alternatívákat is javasolt a sózás helyettesítésére. Bejegyzésében a magnézium-, illetve káliumsó, az NPK-műtrágya, zeolit, faforgács, illetve homok használatát szorgalmazta.
„A főváros cégei a kiemelt fasorok védelmében a sík közúti szakaszokon néhány éve, a parkokban pedig bő egy évtizede alternatív anyagot hasznának síkosságmentesítésre a közutakon is, reméljük, a jó példa ragadós lesz” – tette hozzá. A nátrium-klorid az állatok talpától kezdve a fémeken keresztül a ruházatunkig a legkülönfélébb, vele kapcsolatba kerülő felületet megmarja, károsítja valamilyen mértékben.
A sózás még veszélyesebbé teszi a járdákat
A konyhasó által kiváltott kémiai olvadás ráadásul csak ideig-óráig segít. Miután a sós víz ismét megdermed, már jóval veszélyesebb lesz. Ezért a jó megoldás az érdesítés. Finnországban például gránitőrleményt használnak erre a célra, amit folyamatosan szórnak ki, majd a tavaszi olvadás után összegyűjtve eltárolják a következő télre.
Kép: Síkosságmentesítés zeolittal – Pixabay
