Diszfunkcionális családba született árva szülők gyermekeként. A gyökértelenség és a sehova nem tartozás érzése már nagyon korán kialakult benne és soha nem gondolta, hogy igazán értékes lenne. A középiskolában a jómódú osztálytársai között is kívülálló volt: az alkoholhoz nyúlva azonban végre néha szerethetőnek érezte magát.
Kövér srác voltam, mindenki csúfolt: digi-dagi daganat, kergeti a halakat. Meg eláll a fülem, nyilván a gyerekek szétszedtek, a lányok csúfoltak. Valamiért egy nyáron nagyon megnyúltam, picit vékonyabb lettem és berúgtam az osztálytársammal. Egy fürdővároskába kimentünk, közel Komáromhoz, életem első piálása, iszonyatosan elintéztem magamat. Úgy mentem vissza a suliba a következő héten, hogy egy hétig sztoriztak róla, hogy én mit csináltam ott kinn és hogy ú, mekkora forma. Akkor a gimi diszkóba becsempészem a piát, ú, mekkora forma, mekkora arc
– emlékezett vissza a Levente Klubja című podcastben Molnár Gusztáv, aki az alkoholnak köszönhetően később is a bulik központi figurája maradt.
Az ital szép lassan a mindennapjai része lett: a Covid alatt elkezdett napközben is inni és nagyon mélyre került. Öt évig ki-be járt a pszichiátriákra, rehabilitációs intézményekbe és volt, hogy az utcán élt. Több súlyos sérülést is szenvedett, kirabolták, megverték és egyszer el is rabolták.
Egy intézetben találkoztam valakivel, aki tudta, hogy nincs hova mennem és mondta, hogy hozzá mehetek, befogadott. Elvette a pénzemet, a telefonomat, mindenemet és két hétig bezárt a lakásba. Igazából nagyon sokszor bántalmazott, beszakadt a dobhártyám, megvert és aztán meg tudtam szökni
– emlékezett vissza élete legsötétebb időszakára a színész, aki már több, mint nyolc hónapja teljesen józan és nagyon hálás a sok jóért, ami mostanában történik vele.
Fotó: Levente Klubja
„Ezt tudom, hogyha én ebből elcsúszom, akkor már az elcsúszás is halálos. Gyönyörű szép feleségem van, csodálatos nő, aki minden hülyeségemet elviseli és én azért elég hülye vagyok. Kislányom fog születni. Megnyertem a Sztárboxot, van egy anyagi biztonságom, még egy diplomám is lesz nemsokára. Lehetőségeim vannak amúgy. Mostanában Müller Péterrel, az íróval lettem jóban, voltam nála, mondta, hogy a könyvemben is segít. Ez mekkora nagy dolog? Iszonyat nagy dolgok történnek egyébként velem. Ez tök jó. Ha erre elcsúszom egyet, hogy jó, bocs, visszaestem, már én is azt mondanám, hogy mi kell neked te szerencsétlen?” – zárta a beszélgetést Gusztáv.
